Péreli Zsuzsa

magyar textilművész, keramikus, restaurátor

Péreli Zsuzsa (Budapest, 1947. július 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar képzőművész, kárpitművész.

Péreli Zsuzsa
Péreli Zsuzsa.jpg
Született Péreli Zsuzsa
1947. július 8. (73 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Tolcsvay László
Foglalkozása képzőművész, kárpitművész
Iskolái Iparművészeti Főiskola (1969-1974)
Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj (1981)
Érdemes művész (2002)
Prima-díj (2006)
Kiváló művész (2008)
Kossuth-díj (2018)
A Nemzet Művésze (2020)

A Wikimédia Commons tartalmaz Péreli Zsuzsa témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Tizennégy éves korától művészeti szabadiskolákban tanult rajzolni (a Dési Huber kör-ben, valamint a Postás Művelődési Központ-ban, ahol mestere Zilahy György festőművész volt). 1964-ben keramikus szakvizsgát tett.

A hatvanas években rendszeresen járt a tokaji művésztelepre, olajképeket, pasztelleket és grafikákat készített. Minden alkalmat megragadott, hogy festhessen. 1964-1969 között restaurátorként dolgozott a Budapesti Történeti Múzeumban. 1968-ban megismerkedett Tarján Hédi kárpitművésszel, aki megtanította szőni, előkészítve a főiskolára. Pérelit magával ragadta a technika és ezután képei már szövőszéken születtek. 1969–1974 között végezte művészeti tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán.

1974 óta saját műtermében (otthonában) dolgozik, minden művét maga szövi. A falikárpitokon kívül, grafikákat , aquarelleket, kollázsokat, és papírmunkákat is alkot. 1977 óta kiállító művész.

1993–ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező tagjává, 1998-ban pedig rendes tagjává választotta.

MűvészeteSzerkesztés

Pérelit a különböző forrásokban többféleképpen határozzák meg: kárpitművész, textilművész, gobelinművész; ő maga leginkább a kárpitművész kifejezést használja.[1] Frank János neves művészettörténész a "gobelin szinonimájának" nevezte.[2] Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy 2001-ben - a külföldi művészek közül elsőként - önálló tárlatot rendeztek alkotásaiból a gobelin hazájában, a franciaországi Aubussonban is.

"Újító, kísérletező törekvései mellett etikai szempontból is fontos számára a kárpitszövés hagyományainak megőrzése. Ferenczy Noémi szellemiségét követve minden munkáját maga szövi. Érzékenyen reagál a jelen problémáira, de már korai alkotói korszakától kezdve különös empátiával érezte át egy hajdanvolt aranykor emlékeit, a múlthoz kötődő városi, illetve népi kultúra tárgyi világán keresztül az egyszerű emberek sorsát."[2]

MagánéleteSzerkesztés

Férje Tolcsvay László zeneszerző.

KiállításaiSzerkesztés

Egyéni kiállításokSzerkesztés

Csoportos kiállításokSzerkesztés

  • 1976: Kortárs magyar textilművészet, Gallery Vigo-Sternberg, London, Grassi Múzeum, Lipcse; Textilgrafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1977: Nosztalgia, Galerie Sin Paora, Párizs; Kortárs magyar textilművészet, Amos Anderson Múzeum, Helsinki
  • 1979: Textilművészet Magyarországon, Cortland Egyetem, New York; Manuál csoport, Műcsarnok, Budapest
  • 1980: VI. Fal- és Tértextil Biennále, Savaria Múzeum, Szombathely
  • 1981: Mai magyar textilművészet, Voorburg; Collegium Hungaricum, Bécs
  • 1983: Modern magyar textilművészet Franciaországban, Musée d’Art Moderne, Le Havre; Escape Pierre Cardin, Párizs; École Nationale d’Art Décoratif d’Aubusson; Galerie de la Tapisserie, Beauvais
  • 1985: Magyar gobelin, Műcsarnok, Budapest
  • 1993: Magyar gobelinek, Metropolitan Art States, Tokió; Kulturális Központ, Tournai
  • 1994: Kortárs magyar gobelin, CIDEM, Barcelona; Ipszilon Galéria, Kongresszusi Központ, Budapest; Art de Magyar, Art Glass Centre, Utrecht
  • 1996: Szövött Himnuszok, Sándor-palota (Budapest)
  • 1998: Nemzetközi Falikárpit Triennále, Központi Textilmúzeum, Lódz
  • 1999: Musée Départemental de la Tapisserie, Aubusson
  • 2000: Montmartre en Europe, Párizs
  • 2001: Ferenczy Noémi és követői, MűvészetMalom, Szentendre
  • 2003: Kötődések, Skanzen Galéria, Szentendre
  • 2004: Gondolat – vonal – rajz, Pécsi Kisgaléria
  • 2005: Gyűjtők és kincsek, Iparművészeti Múzeum
  • 2006: 2. Textilművészeti Triennálé, Szombathely; Hommage à Bartók, Párizsi Magyar Intézet
  • 2007: Manual, Ráday Galéria, Budapest
  • 2008 Szívügyek, MűvészetMalom, Szentendre; Mesterművek, Kogart Galéria, Budapest, Veszprém[3]
  • 2010 Tavaszi tárlat, Pesterzsébeti Múzeum, Budapest
  • 2010-2011 Spiritualitás a 20. századi magyar művészetben, Pálos Karmelita Kolostor, Sopronbánfalava
  • 2011 Kovács Gábor Gyűjtemény, Városi Művészeti Múzeum. Győr
  • 2017 Szőnyegmúzeum, Baku, Azerbajdzsán
  • 2018 Történetek a magyar művészet mestereitől, Astana, Kazahsztán

Főbb műveiSzerkesztés

  • Amnézia (1980)
  • 1989. Karácsony (1989-90)[4]
  • Visszajöttek a zenészek (1982)[5]
  • Himnusz (1996)[5]
  • Szegény angyal (1997)
  • Aequilibrium (2000)[6]

DíjaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sárdi, Krisztina: Selyemmel szőtt intelmek (Magyar Hírlap) (magyar nyelven). www.magyarhirlap.hu. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  2. a b LÉLEKVÁNDORLÁSAIM (magyar nyelven). FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM, 2017. november 27. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  3. Címlap | KOGART. www.kogart.hu. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  4. Péreli Zsuzsa: 1989. Karácsony (magyar nyelven). art7, 2014. december 4. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  5. a b Péreli Zsuzsa alkotásai (magyar nyelven). Napút Online. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  6. 5NET: Aequilibrium (magyar nyelven). kogart.org. (Hozzáférés: 2020. november 15.)