Főmenü megnyitása

Péterfalva (románul Petrești, korábban Peterfalău, németül Petersdorf, szászul Pittersdruf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Szászsebeshez tartozik.

Péterfalva (Petrești)
RO AB Petresti 3.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang falu
Községközpont Szászsebes megyei jogú város
Irányítószám 515850
SIRUTA-kód 1909
Népesség
Népesség4176 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság12 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Péterfalva (Románia)
Péterfalva
Péterfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 23° 33′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 23° 33′ 33″
Péterfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterfalva témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szászsebestől 4 km-re délre, a Sebes folyó partján, 400 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét birtokosáról, Vízaknai Péter gerébről, a Péterfalvi család őséről kapta. Történeti névalakjai: villa Petri (1309), Villa sub Castro Petri (1324), Peturfalua (1345, Peterfallus (1368), Petersdorf (1488), Péterfalva (1611).

TörténeteSzerkesztés

A középkorban szászsebesszéki szász falu volt. 1500-ban 43 telkes gazda, két szegény családfő, egy deák és egy molnár lakta.

15991600-ban Vitéz Mihály hadai, 1704-ben a kurucok dúlták föl. 1753-ban kb. kétszáz landlert (stájerországi és karintiai protestánst) telepítettek be. 1876-tól Szeben vármegyéhez tartozott.

Szászsebes város 1754-ben javította ki korábban már működött papírmalmát a várostól hét kilométerre délre, a Sebesből kivezetett csatornán. Főként a nagyszebeni kormányhivatalok számára termelt.[3]

1852-ben alapították papírgyárát, amely kezdetben rongyokat dolgozott fel. 1854-ben leégett és csak 1858-ra épült föl újra. Ekkor egy hatszáz lóerős vízkerék hajtotta a Sebesen. Többször tulajdonost váltott, majd 1873-ban az osztrák Nuesiedler cég vásárolta meg, amely új gépekkel szerelte fel. A gyárhoz ekkor római katolikus németek költöztek be. A kibővített gyár 3500 tonnás termelése 1879-ben az erdélyi papírtermelés egyharmadát adta. Saját maga gyártott cellulózt a Sebesen leúsztatott fenyőfából. 1893-ban megépült a papírgyárat Szászsebessel összekötő vasút, 1894-ben pedig a gyárat energiával ellátó vízerőmű. 1910-ben 5600 tonna papírt termelt. 1926-ban évi 6600 tonna kapacitásúvá modernizálták. 1974-ben ismét kibővítették, ezután 1300 munkást foglalkoztatott. Újságpapírt, szalvétát, bibliapapírt és fotópapírt is gyártott. 1997-ben a papírgyártás megszűnt, később kisebb léptékben újraindult.

1910-ben Kendeffy Károly és Herzfeld Gyula alapítottak a faluban fűrészárugyárat, amely 1940-ig működött, 1938 és 1960 között pedig kerámiaipari műhelye volt.[4] A szocializmus alatt borászati központ is létezett Péterfalván, amely helyben főként járdovány fajtát termesztett.[5]

LakosságaSzerkesztés

  • 1850-ben 1117 lakosából 765 volt német, 269 román és 81 cigány nemzetiségű. A lakosságból 765 fő evangélikus és 350 ortodox vallású volt.
  • 1900-ban 2146 lakosából 1429 volt német, 677 román és 34 magyar anyanyelvű; 1319 evangélikus, 675 ortodox, 121 római katolikus és 26 református vallású. 57%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 5%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 4230 lakosából 3957 román, 189 német, 44 cigány és 38 magyar nemzetiségű; 3555 ortodox, 355 pünkösdista és 176 evangélikus vallású.

GazdaságaSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

 
A péterfalvi evangélikus templom
  • Evangélikus temetőjében áll a valószínűleg 1438 után épült és 1637 után magasított, hét méteres torony, amely középkori erődített templomához tartozott.
  • Evangélikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban, a középkori templom anyagából. Egyik harangját a 14. században öntötték.[7] 1980-ban renoválták, padjait Szemlakról hozatták.
  • Római katolikus temploma 19341935-ben épült, a papírgyárhoz települt katolikusok részére.
  • 1989 és 2001 között új ortodox templomot építettek a korábbi, 1842 és 1846 között készült helyén. A templomban bizánci stílusú falfestményen örökítették meg II. János Pál pápát, George Busht és Mihail Gorbacsovot, "a kommunizmus sírásóit". A kép felirata magyarul: "Amikor az ember kiáltott: – Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!, Isten közbelépett gondviselése választottjai révén, hogy megváltoztassa azt."
  • A Sebes-völgyi néprajzi múzeum.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. 2. 1712–1848. (Cluj, 1964) 9. o.
  4. Ion Raica: Sebeșul: istorie, cultură, economie (Cluj-Napoca, 2002)
  5. Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. (Bp., 2002) 126. o.
  6. Damaris Pleșia: Dinamica spațiului geografic în Depresiunea Apoldului. Sibiu, 2011, 53–54. o.
  7. Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi (Budapest – Kolozsvár, 2002) [2] Archiválva 2013. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés