Főmenü megnyitása
A pókafalvi Póka család címere (rajz)

A pókafalvi Póka család egy ősrégi Zala vármegyei nemesi család, amelynek az ősi fészke Pókafalva, amely manapság Pókaszepetk része. A család egyik ága Vas vármegyében élt a 18. században.

A család történeteSzerkesztés

Pókafalva Póka Miklós 1453. december 11.-én szerepelt királyi emberként egy pereskedésben a Zala vármegyei Molnári birtokkal kapcsolatban.[1] Póka István 1513-ban szerepelt Pókafalván egytelkes nemesként.[2] 1563-ban pókafalvi Póka György és Osvát felsőszepetneki lakosok voltak.[3] 1622. június 5.-én II. Ferdinánd magyar király armálist adományozott pókafalvi Póka Péternek és Andrásnak akik Zala vármegyében laktak.[4] Póka Péter leszármazottjai vitték tovább a családot. Egy egyházasbükki Dervarics Kálmán helytörténész által közölt 19. századi legenda szerint, 1664. november 18-án több magyar és horvát főúrral gróf Zrínyi Miklós vadászni ment Csáktornya környéki kursaneczi erdőbe. Ekkor fővadásza, pókafalvi Póka István úr, bérelt gyilkos, orozva lőtte agyon. Az állítólagos gyilkos puska megmaradt, és azt örök emlékezetül adta ajándékba 1755-ben Benyovszky Pál úrnak Póka István unokája, pókafalvi Póka Gábor.[5]

Pókafalva Poka Ádám, vasi szolgabíró volt 1676-ban. 1691. május 5.-én I. Lipót magyar király a kistarnoczi, a pusztaráhoczi és az egyházasráhoczi birtokok átruházását engedte pókafalvi Poka Ádámnak, vasi szolgabírónak, és feleségének, egyházasrádóczi Győrffy Anna úrnőnek, valamint rokonának, Györffy Istvánnak is.[6] Gyermekük, pókafalvi Póka Gábor (fl. 1728-1752), szentléránti és söjtöri birtokos, aki 1741-ben vasi insurgens kapitány volt. Póka Gábor feleségül vette szenttamási Bertalan család sarját, szenttamási Bertalan Klárát, akinek a szülei Bertalan Ádám és a tekintélyes Nádasdy család köznemesi ágából származó Nádasdy Mária úrnő voltak, és aki világra hozta a legidősebbik lányát, nemes Sümeghy Ferencné Póka Mariannát (1728-1797). Póka Gábor söjtöri birtokos, a 18. század elején italmérő helyet és malmot Söjtör határánál Patay István, söjtöri birtokossal együtt építtetett. Póka Gábor, második neje eörsi Eörsy Krisztina volt, akitől egy leány, Póka Klára, származott. A második felesége halála után, Póka Gábor majd 1738 június 16.-án Rábahidvégen ismét kötött házasságot: a harmadik neje, özvegy prosznyákfalvi Prosznyák Lászlóné csányi Csány Anna úrnő lett, akinek a szülei Csány Ferenc és Rumy Mária voltak. 1743. március 13.-tól a Dunántuli Kerületi Táblánál Póka Miklós és Gábor által Kelemen István, Vörös István és Fercsel Dávid ellen zajlottak osztályos pereskedések hosszú ideig.

Póka Gábor és Bertalan Klára lánya, pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) úrnő volt, aki 1749. április 14.-én kötött házasságot Szenttamáson nemes Sümeghy Ferenc (1723-†c.1766) táblabíró úrral, aki a lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarja volt. 1752. augusztus 17.-én osztályos egyezmény jött létre Sümeghy Ferencné Póka Marianna és szenttamási Bertalan Ferenc között, mivel nem rég hunyt el Póka Gábor. 1758-ban néhai Póka Gábor vejének, Sümeghy Ferencnek az osztályos pere zajlott Séllyei László és Sohár János ellen.[7] Sümeghy Ferenc és Póka Marianna fia lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757-1832) Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos volt. 1770-ben Sümeghy Ferencné Póka Marianna zalaszabari földbirtokosként szerepelt rokonával, jakabházi Sallér István (1726-1789) nádori ítélőmesterrel együtt.[8] Később, 1778-ban, az özvegyasszonyt alsóbagodi földbirtokosként említik.[9][10]

Sümeghyné Póka Marianna féltestvére, húga Póka Klára (1734-1790), édesapjának, Póka Gábornak a második feleségétől, eőrsi Eőrsy Krisztinától származott; Póka Klára 1760. augusztus 3.án Rábahidvégen nemesságodi Szvetics Mihály (1727-1768) úrhoz ment férjhez Rábahídvégen.[11] A házasságkötésnél, a tanúk voltak, a nagybátyja, nemesságodi Szvetics Jakab (1703-1781), kamarás, királyi tanácsos, 1780-tól gróf, és báró Sigray Károly, valamint felesége rokona, jakabházi Sallér István alnádor. Póka Gábor két leányában kihalt az ő ága.

Póka Ádám és Györffy Anna családját, Póka Gábor fivére, pókafalvi Póka Miklós vitte tovább. Pókafalvi Póka Miklós táblabíró 1733-ban szerepelt a Vas vármegyei nemesi összeírásban; felesége Simaházy Mária volt. Póka Miklós 1724-ben, 1727-ben, 1732-ben és 1736- ban vármegyei főszolgabírói jelölt volt, azonban nem nyert. Póka Miklós és Simaházy Mária egyetlen fiúgyermeke, pókafalvi Póka Ádám táblabíró, akit 1720. december 9.-én kereszteltek meg Sajtoskálon, és 1754. február 5.-én vette feleségül Szentkereszten táplánfalvi Nagy Zsófiát. Póka Ádám, ahogy apja is, főszolgabírónak kandidált, 1746-ban és 1753-ban, azonban szintén sikertelenül. Póka Ádámnak táplánfalvi Nagy Zsófiától született lányuk, nemes Korcsmáros Józsefné pókafalvi Póka Róza (1759-1789).[12][13]

A család címereSzerkesztés

A család címere leírása (1622): Kék pajzsban, zöld mezőn arany oroszlán jobbjában kardot, baljában levágott török fejet tart. Sisakdísz: Két fekete sasszárny között arany leveles korona. Takarók: kék-arany, vörös ezüst.[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 14761
  2. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Petőhenye-Pusztaederics) Pókafa (Ma: Pókaszepetk része) 19.384. 33
  3. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Tótszerdahely-Vörrű) Tüttös (Ma: Pacsa része) 23.472. 25
  4. Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 61/1903. OL szám
  5. Kalmár János: Zrínyi fegyverek. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 7. Pécs, 1965)
  6. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 21. kötet - 144 - 145. oldal
  7. ZML. XIII. 27. Sümeghy család iratai. 1. doboz 1758. 25. pallium 1. darab
  8. Zala megye helytörténeti lexikona. Zalaszabár Kéziratos regesztagyűjtemény. (Zalamindszent-Zalaszentlőrinc) 25.507. 61
  9. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Babat-Batyk) Bagod 2.24. 71
  10. Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy (lovászi és szentmargitai) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 186. o.)
  11. Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai II. kötet (2012). Heraldika kiadó. 340. o.
  12. Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai II. kötet (2012). Heraldika kiadó. 340. o.
  13. Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)Tanulmányok a megyei igazgatás történetérőlSzíjártó M. István: Hivatalviselő elit a 18. századi Somogy vármegyében
  14. Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 61/1903. OL szám