Főmenü megnyitása

Pókmajomfélék

(Pókmajom szócikkből átirányítva)

A pókmajomfélék (Atelidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és a főemlősök (Primates) rendjének egyik újvilági családja.

Infobox info icon.svg
Pókmajomfélék
Barnafejű pókmajom (Ateles fusciceps)
Barnafejű pókmajom (Ateles fusciceps)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Család: Pókmajomfélék (Atelidae)
Gray, 1825
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pókmajomfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pókmajomfélék témájú médiaállományokat és Pókmajomfélék témájú kategóriát.

Barna bőgőmajom (Alouatta guariba)

Korábbi rendszertani besorolásukSzerkesztés

A régebbi rendszerbesorolások az ide tartozó fajokat a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába sorolták.

ElőfordulásukSzerkesztés

A pókmajomfélék Közép- és Dél-Amerika erdős részein élnek. Mexikótól Észak-Argentínáig megtalálhatók.

MegjelenésükSzerkesztés

Ezek a majmok kis- és középméretűek, azonban az újvilági majmok között, a pókmajomfélék a legnagyobbak; 34-72 centiméteres a fej-törzs hosszuk. Három csoportjuk közül a bőgőmajmok a legnagyobbak és a pókmajmok a legkisebbek, míg a gyapjasmajmok átmenetet képeznek a két előbbi csoport között. A család legfőbb jellemzője a fogófarok, az úgynevezett „harmadik kéz”, amelynek segítségével a majmok könnyebben és biztonságosabban másznak az egyik fáról a másikra. A farok belső vagy alsó részén nincs szőrzet. A majmok ujjain és lábujjain körmök találhatók. A legtöbb fajnak sötétbarna, szürke vagy fekete a bunda színe, gyakran világosabb mintázattal.[1] A fogak számozása a következő:  

ÉletmódjukSzerkesztés

A pókmajomfélék fánlakó, nappali állatok. A többségük élőhelye az esőerdő, azonban néhány bőgőmajom-faj a szárazerdőkben és az erdős szavannákon is megél. Táplálékuk főleg gyümölcsök és levelek, azonban a kisebb fajok rovarokra is vadásznak. E majomfélék, fajtól függően legfeljebb 25 fős csoportokban élnek. A csoportban egyaránt találhatók nőstények és hímek is. A bőgőmajmok esetében egy hím több nőstényen „uralkodik”, míg más fajok esetében a hímek között ranglétra jön létre.[1]

SzaporodásukSzerkesztés

180-225 napos vemhesség után, a nőstények 1, ritkán 2 kismajmot ellenek. A nőstények általában 1-3 évenként ellenek; meghatározott szaporodási időszakuk nincs.[1]

RendszerezésSzerkesztés

A családba 2 alcsaládot sorolnak

PókmajomformákSzerkesztés

A pókmajomformák (Atelinae) alcsaládba 4 nem és 14 faj tartozik:

BőgőmajomformákSzerkesztés

A bőgőmajomformák (Alouattinae) alcsaládba 1 nem és 10 faj tartozik:

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 361. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1 

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Atelidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés