Pór Bertalan

	Pór Bertalan
	Pór Bertalan mellszobra Budapesten; Gyenes Tamás alkotása
Született	1880. november 4.; Bábaszék
Elhunyt	1964. augusztus 29. (83 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	művész; festőművész; formatervező; tanár;
Iskolái	Julian Akadémia (1901–1903)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1949); Munkácsy Mihály-díj (1950); Kossuth-díj (1951); Magyarország Érdemes Művésze díj (1952); Magyarország Kiváló Művésze díj (1955);
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (30/2-1-6)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pór Bertalan témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pór Bertalan, született Pollacsek (Bábaszék,^[9] 1880. november 4. – Budapest, 1964. augusztus 29.^[10]) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár.

Életpályája

Pollacsek Mór és Pick Terézia fia. A huszadik századi magyar avantgárd festészet egyik nagy tehetségű festője. Budapesten a Mintarajziskolában tanult, mestere Gyulay László volt, majd Münchenben folytatta tanulmányait Gabriel von Hackl mesteriskolájában. Hollósy Simon szabadiskoláját is látogatta. Önarcképével 1901-ben elnyerte a Harkányi-ösztöndíjat, amelynek segítségével tanulmányokat folytathatott 1901-1903-ban Párizsban a Julian Akadémián, ahol Jean-Paul Laurens volt a mestere.

1903-tól Budapesten működött, a Műcsarnokban, majd a Könyves Kálmán Szalonban állított ki arcképeket, alakos , majd csoportos alakos képeket, rajzos látásmódja, kiváló jellemábrázoló képessége hamar meghozta számára a sikert. Rajzos látásmódja gyakran szecessziós ritmusú kontúrvonalakat adott festményeinek. A MIÉNK tagja, majd a Nyolcak művészeti csoportjának alapító tagja lett. Az I. világháborúban mint frontrajzoló vett részt, a feldúlt falvakról, elhagyott földekről készített 16 litográfiáját könyvben adták közre 1916-ban Brüsszelben. Ugyanebben az évben Budapesten házasságot kötött dr. Bernát Margit orvossal, Weinberger Bernát és Grósz Hermina lányával.

A napi politikától nem határolódott el, 1919-ben a Tanácsköztársaság fennállása idején vállalta a Művészeti Direktórium festőszakosztályának vezetését, toborzó plakátok tervezését. A kommün bukása után emigrációba vonult, Pöstyénben^[11] élt és alkotott 1938-ig. Károlyi Mihály baráti körével tartotta a kapcsolatot, 1934-ben Párizsba, 1936-ban a Szovjetunióba utazott. 1938-tól Párizsban telepedett le, a II. világháborúban Franciaország német megszállása idején elfogták, szabadulása után részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Franciaországból 1948-ban tért haza Budapestre, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett egészen 1960-ig, tanári és közéleti tevékenysége annyira lefoglalta, hogy már alig festett, 1958-as utolsó képeinek egyikét tekintve, nem mondható, hogy átment volna szocreál-stílusba.

Pór Bertalan sírja Budapesten. Kerepesi temető: 30/2-1-6.

Művészete

Összességében egy nagy rajztudáson alapuló posztnagybányai magyar avantgárd stílust képvisel festészetünkben. A modern képzőművészeti irányzatok (plein air, szecesszió, Paul Cezanne és más posztimpresszionisták) és a Munkácsy hagyományokra is építkező realizmus metamorfózisa az ő sajátosan egyéni festői stílusa. Ettől olyan kifejezőek és élvezhetőek portréi és tájképei.

Az 1930-as években jelenik meg képein az állatszimbolika. Állatszimbolikája vihar előtti csendet, nagy erőt és egyre nagyobb feszültséget fejez ki. Állatszimbolikája nemcsak az 1930-as években dúló spanyol polgárháború, s a fasizmus előretörésekor Pablo Picasso nyomán nyilvánul meg Pór művészetében a bikaszimbolikában, hanem 1958-ban is, amikor megfestette Menjünk be a tszcs-be c.^[12] képét. Nyugtalanság, feszültség árad a lovak mozgásából, amelyeket vezetne be a gazdájuk a kolhozba.

Mintegy szimbolikusak önarcképei is, amelyeken nem tud hazudni, a nagy művészek soha nem hazudnak, 1953-as önarcképe keménységet, határozottságot és mélységes pesszimizmust tükröz egyszerre.

Művei (válogatás)

1902 Önarckép (olaj, vászon, 54 x 41 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1903 Vörös hajú cigány fiú (olaj, vászon, 52 x 44 cm; MNG)
1905 Kifelé az erdőből (olaj, vászon, 34 x 43 cm; magántulajdonban)
1905 Műteremben (olaj, vászon, 55 x 68 cm; MNG)
1907 Cigányok (olaj, vászon, 55 x 66 cm; MNG)
1907 Önarckép (olaj, vászon, 42 x 35 cm; MNG)
1909 Család (olaj, vászon, 176,5 x 206 cm; MNG)
1909 Lechner Ödön arcképe (olaj, vászon, 51 x 41 cm; Budapesti Történeti Múzeum)
1910-es évek Önarckép (olaj, vászon, 77 x 63 cm; MNG)
1910 Cigány fiú (olaj, vászon, 77 x 62,5 cm; magántulajdonban)
1910 Vágyódás tiszta szerelemre (olaj, vászon, 52 x 67 cm; magántulajdonban)
1911 Hegyi beszéd (olaj, vászon, 300 x 450 cm; MNG-ben letét)
1911 Hegyi beszéd (olaj, vászon, 50 x 63,5 cm; magántulajdonban)
1911 Vágyódás tiszta szerelemre (olaj, vászon, 238 x 350 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
1912 Férfiportré (olaj, vászon, 69,5 x 55,5 cm; magántulajdonban)
1914-16 Az I. világháborúból 16 harctéri litográfia
1918 Anyám arcképe (olaj, vászon, 125,5 x 95,5 cm; MNG)
1919 Freskóterv a Parlament részére (papír, tempera, 223 x 505 mm; MNG)
1919 Feleségeitekért, gyermekeitekért, Előre! c. színes plakát
1919 Világ proletárjai, egyesüljetek c. színes plakát (250 x 186 cm; MNG)
1927 Pásztor és kedvese (olaj, karton, 42,5 x 57 cm; magántulajdonban)
1929 Wetzler közjegyző (olaj, vászon, 81 x 64,5 cm; magántulajdonban)
1930 Bika I. (olaj, vászon, 60 x 73 cm; MNG)
1930 Károlyi Mihály (olaj, vászon, 114 x 87 cm; magántulajdonban)
(1930 körül) Piros kabátos gyerek (olaj, vászon, 48,5 x 38,5 cm; magántulajdonban)
1934 Bőszült bika c. rajz
(1938 körül) Margitka (olaj, vászon, 67 x 54 cm; magántulajdonban)
1939 Ady c. rajzolt arckép
1948 Bikák (olaj, vászon, 129 x 195 cm; MNG)
1950-es évek első fele: Rákosi Mátyás a kolhozparasztok közt c. s más Rákosit ábrázoló képek
1953 Önarckép
1958 Belépés a tszcs-be c. festmény

Köztéri művei

1911 Freskó^[13] a Népopera (Erkel Színház) színpadi oromfalának díszítésére, Budapest
1911 Mozaik (Vas utcai kereskedelmi iskola, Budapest)

Társasági tagságai

Díjai

Jegyzetek

↑ ^a ^b Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. április 7.)
↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b Pór, Bertalan, Bertalan Pór
↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
↑ Babina, ma Szlovákia
↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1367/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
↑ Szliács, Csehszlovákia, ma Szlovákia
↑ Belépés a tszcs-be címen is ismert, a kép reprodukcióját lásd: Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 184. o. ISBN 963-8477-46-6
↑ Már 1935 előtt eltávolították (Művészeti lexikon, 1935. im. 318. o.), de megmaradt 11 méteres, eredeti méretű kartonja, l. Művészeti lexikon, 3. köt. 1967 i. m. 806. o.

Források

Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Pór Bertalan l. 318. o.
Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Pór Bertalan l. 806-807. o.
Művészeti kislexikon. Budapest : Fiesta és Saxum Kft., 1998. Pór Bertalan l. 168. o. ISBN 963908428X
Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 184–186. o. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

További információk

Oelmacher Anna: Pór Bertalan; Képzőművészeti Alap, Bp., 1955 (Új magyar művészet)
Kovalovszky Márta: Kozma Lajos, Ferenczy Béni, Pór Bertalan; Képzőművészeti Alap, Bp., 1974 (Az én múzeumom)
A Nyolcak, szerk. szerk. Markója Csilla, Bardoly István, 2010

Művészetportál
Zsidóságportál

[0b085c7fd944f67da4e763907aad8298ad449fb0-1] Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. április 7.)

[b80ffb8b7ea181c3f68f625a13e5948439b6e950-2] RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[76a5ecd886ed9f1e0a8461447acc86c968c198c1-3] Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[d6eb27c44496572c2c710f1b006aa708bbb63c6d-4] Pór, Bertalan, Bertalan Pór

[8b34081d7a40525de4ff0f951d682d9cdb3f07a8-5] Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009

[cd3d17bc17d5429f089f9d5ff948b61bd40b0744-6] The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

[23cf4c3e97b4fc2c4a68fa184a9ad7fe721210ba-7] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)

[c2d9dba8d9f929eef5589b00bcd1515d362d6dde-8] Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)

[9] Babina, ma Szlovákia

[10] Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1367/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)

[11] Szliács, Csehszlovákia, ma Szlovákia

[12] Belépés a tszcs-be címen is ismert, a kép reprodukcióját lásd: Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 184. o. ISBN 963-8477-46-6

[13] Már 1935 előtt eltávolították (Művészeti lexikon, 1935. im. 318. o.), de megmaradt 11 méteres, eredeti méretű kartonja, l. Művészeti lexikon, 3. köt. 1967 i. m. 806. o.

[9]

[10]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[11]

[12]

[13]

Pór Bertalan

Pór Bertalan mellszobra Budapesten Gyenes Tamás alkotása
Született	1880. november 4.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5] Bábaszék
Elhunyt	1964. augusztus 29. (83 évesen)^[1]^[3]^[4]^[6] Budapest^[7]
Állampolgársága	magyar^[8]
Foglalkozása	művész festőművész formatervező tanár
Iskolái	Julian Akadémia (1901–1903)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1949) Munkácsy Mihály-díj (1950) Kossuth-díj (1951) Magyarország Érdemes Művésze díj (1952) Magyarország Kiváló Művésze díj (1955)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (30/2-1-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pór Bertalan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség