Pörgölény (németül: Pilgersdorf, horvátul: Pilištrof) nagyközség Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban. Közigazgatásilag Kőpatak, Kúpfalva, Lantosfalva, Létér, Németgyirót és Salamonfalva települések tartoznak hozzá.

Pörgölény (Pilgersdorf)
Pilgersdorf, Gemeindeamt.jpg
Pörgölény címere
Pörgölény címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang nagyközség
Járás Felsőpulyai járás
Alapítás éve860
Polgármester Bürger Ewald (ÖVP)
Irányítószám 7441
Körzethívószám 02616
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség1656 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság375 m
Terület43,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pörgölény (Ausztria)
Pörgölény
Pörgölény
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 26′ 30″, k. h. 16° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 30″, k. h. 16° 21′ 00″
Pörgölény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pörgölény témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Felsőpulyától 17 km-re délnyugatra, Kőszegtől 21 km-re északnyugatra, Kirchschlag in der Buckligen Welttől 8 km-re délre, a Gyöngyös-patak partján, a B55-ös főút mentén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban is éltek emberek. 1980-ban osztrák régészek a régi iskola területén kis méretű 1. századi római temető maradványait tárták fel. A település elődje első alkalommal már 860-ban Német Lajos keleti frank király adománylevelében szerepel "Brunnaron am Zöbernbach" néven. Ebben templomát "Kirche des Minigo" (Domonkos temploma) néven említik. Ezt az első települést a 10. század elején valószínűleg a magyarok támadása söpörte el. Ebből az időből a román stílusú templom alapfalain kívül egy üveggyöngyökkel díszített bronz karkötő is előkerült.

A 12. században érkezett német telepesek a régi település romjain új falut alapítottak és egy nagyméretű templomot is építettek. Az újonnan alapított települést 1225-ben "villa Pylgrim" alakban említik először. 1390-ben "Pergelim", 1397-ben "Pereglyn", 1457-ben "Pellegrem teutunice Pilgrimstorff", 1470-ben "Piligrunstorff", 1492-ben "Pewrgenes", 1519-ben "Perghelyn" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A középkorban vámja is volt, Léka várához tartozott.[2]

1289-ben a németújvári viszály során Albert osztrák herceg serege elpusztította. Plébániatemplomát a 14. század elején építették és Szent Egyed tiszteletére szentelték fel, egyházi szolgálatát valószínűleg a lékai ferencesek látták el. 1390-ben vámjával együtt a Kanizsaiak birtoka lett és a lékai uradalomhoz tartozott. 1447-től 1488-ig a Pottendorfer család birtoka, akik Kirchschlag és Krumbach urainak zálogosították el. 1532-ben mialatt a török sereg Kőszeg várát ostromolta falut a tatár segédhadak pusztították el.

1570 körül mivel urai protestánsok lettek lakó is felvették az evangélikus vallást, amit a régi templom körüli temető leletei is bizonyítanak. Pörgölény bírája volt az elöljárója a környék új irtványtelepüléseinek, Kúpfalvának, Létérnek és Kőpataknak is. 1597-ben uradalmi malmot is említenek itt. 1605-ben a települést Bocskai hajdúi égették fel, de újjáépítették. A 17. század első felében karintiai és stájer nemesek telepedtek itt le. 1640-től 1661-ig Nádasdy Ferenc és a báró Speidl család zálogbirtoka volt, akik 1642-ben nagy udvarházat építettek ide. 1649-ben még fából felépült Pörgölény első iskolája, melyet 1660-tól 1800-ig a lékai ágoston rendi szerzetesek működtettek. 1671-ben felépült az első uradalmi vendéglő, majd 1672-ben a második malom is. 1703 és 1711 között a kurucok többször is feldúlták Pörgölényt. 1750-ben több lakos esett a pestis áldozatául. 1789-ben felépült a kúpfalvi plébániatemplom és levált a pörgölényi plébániáról. 1804-ben a település egy tűzvészben leégett

Vályi András szerint „PILGERSDORF. Német falu Vas Vármegyében, fája, legelője van, határja hegyes, földgye sovány, réttyei tsekélyek, harmadik osztálybéli.”[3]

Fényes Elek szerint „Pilgersdorf, német falu, Vas vmegyében, b. Eszterházy lékai uradalmában, 580 kath. lak., paroch. templommal. Ut. p. Kőszeg.”[4]

1910-ben 604, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921. szeptember 4-én határában zajlottak a Nyugat-magyarországi felkelés eseményei, amelynek emlékére 2001-ben emléktáblát avattak a B55 főút mentén. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Pörgölény, Kőpatak, Kúpfalva, Lantosfalva, Létér, Németgyirót és Salamonfalva településekből megalakult Pörgölény nagyközség.

NevezetességeiSzerkesztés

Szent Egyed tiszteletére szentelt plébániatemplomának elődje már a 12. században állt, de 1289-ben a németújvári viszály idején elpusztult. A 14. században a falu új templomot épített. 1783-ban barokk stílusban átépítették és bővítették, ekkor nyerte el mai alakját.

GalériaSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.