PZL M–4 Tarpan

gyakorló és sportrepülőgép
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 15.

A PZL M–4 Tarpan az 1960-as évek elején a lengyel WSK-Mielec vállalatnál tervezett és gyártott gyakorló és sportrepülőgép volt. Csak két prototípusát építették meg, sorozatban nem gyártották.  

PZL M–4 Tarpan
Az M–4 Tarpan második prototípusa Krakkóban, a Lengyel Repülési Múzeumban kiállítva
Az M–4 Tarpan második prototípusa Krakkóban, a Lengyel Repülési Múzeumban kiállítva

Funkciógyakorló repülőgép
GyártóWSK-Mielec
TervezőTadeusz Stępczyk
Gyártási darabszám2
Fő üzemeltetőkLengyelország

Első felszállás1961. szeptember 7.
A Wikimédia Commons tartalmaz PZL M–4 Tarpan témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

Az M–4-t a Lengyel Központi Repülőklub igényeinek megfelelően fejlesztette ki a WSK-Mielec repülőgépgyár. A gép a sorozatban nem gyártott PZL M–2 típuson alapult. Tervezése 1958-ban kezdődött Tadeusz Stępczyk vezetésével, az első prototípus 1960-ban készült el. Az alapváltozat típusjelzése eredetileg M–4P lett volna. A géphez szánt PZL WN–6 motor fejlesztésének csúszása miatt a gép csak 1961. szeptember 7-én hajtotta végre első felszállását SP-PAW lajstromjellel, Tadeusz Gołebiewski berepülőpilótával a fedélzetén.

A prototípus üres tömege nagyobb lett a tervezettnél, 748 kg helyett 890 kg volt. Ezért kisebb módosításokat kellett végrehajtani a terveken. A módosított második prototípus SP-PAK lajstromjellel 1964-ben repült először.

A gép stabilitása és repülési jellemzői jók voltak és műrepülési célokra is alkalmas volt. A sorozatgyártású gépek várható magas költsége miatt a Lengyel Központi Repülőklub azonban elállt a rendeléstől, így a sorozatgyártására nem került sor. Ezzel együtt a géppel párthuzamosan fejlesztett, sorozatgyártásra még nem érett PZL WN–6 motor fejlesztését is leállították.

1965-ben mindkét prototípust átépítették együléses műrepülőgéppé. Ennek során a pilótafülke elülső részéből eltávolították az ülést, a kezelőszerveket és egyéb berendezéseket. Az átépített gépeket az 1966-os moszkvai Műrepülő Világbajnokságon tervezték használni. A berepülésük azonban nem fejeződött be a versenyig. A gépeket később sem használták műrepülésre. A második prototípust a mieleci repülőklub használta. Ez a gép 1971-ben került a krakkói Lengyel Repülési Múzeumhoz, ahol jelenleg is ki van állítva.  

Műszaki jellemzői

szerkesztés

Hagyományos elrendezésű, teljesen fémépítésű, alsószárnyas repülőgép. Törzse félhéj-szerkezet. A szárnyak szabadonhordóak, trapéz alaprajzúak. Az eredeti gépeken a pilótafülke kétszemélyes. Elöl a növendék, hátul az oktató ülése található. A nagyméretű plexi kabintető jó kilátást biztosított. Tricikli elrendezésű futóműve behúzható, az orrfutó a törzsbe, a főfutók a szárnyba. A WN–6 típusú hathengeres, léghűtéses boxermotor kéttollú fa légcsavart hajtott. Összesen 140 literes üzemanyagtartályai a szárnyakban kaptak helyet.

Műszaki adatai

szerkesztés

Tömeg- és méretadatok

szerkesztés
  • Fesztáv: 8,85 m
  • Hossz: 7,35 m
  • Szárnyfelület: 11,79 m²
  • Magasság: 2,61 m
  • Üres tömeg: 888 kg
  • Legnagyobb felszállótömeg: 1200 kg
  • Motor típusa: PZL WN–6B hathengeres léghűtéses boxermotor
  • Motorok száma: 1 db
  • Maximális teljesítmény: 143 kW (195 LE)

Repülési adatok

szerkesztés
  • Legnagyobb sebesség: 300 km/h
  • Gazdaságos utazósebesség: 260 km/h
  • Szolgálati csúcsmagasság: 4400 m
  • Emelkedőképesség: 4,2 m/s
  • Hatótávolság: 750 km
  • Átesési sebesség: 101 km/h
  • Szárny felületi terhelése: 102 kg/m²

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz PZL M–4 Tarpan témájú médiaállományokat.