Pacsirtafű

növénynemzetség

A pacsirtafű (Polygala) a hüvelyesek rendjében a pacsirtafűfélék családjának egyik nemzetsége több mint 700 fajjal. A családot a hagyományos rendszertanok[1] a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjében helyezték el.

Pacsirtafű
Polygala x dalmaisiana
Polygala x dalmaisiana
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pacsirtafűfélék (Polygalaceae)
Nemzetség: Pacsirtafű (Polygala)
Típusfaj
hegyi pacsirtafű (Polygala vulgaris)''
L., 1776
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pacsirtafű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsirtafű témájú médiaállományokat és Pacsirtafű témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

A nemzetség csaknem kozmopolita, csak a sarkvidékekről és a csendes-óceáni szigetvilágból hiányzik.[2]

Megjelenése, felépítése szerkesztés

A nemzetségben lágyszárúak, cserjék és fák is előfordulnak; a Kárpát-medencében élő hat faj (amint ezt a taxon magyar neve is mutatja) kis termetű lágyszárú.

Virágai zigomorfak (kétoldalasan részarányosak); hasonlítanak a pillangósvirágúak virágaiéhoz, de a virág felépítésében a csészelevelek is részt vesznek: az öt közül kettő megnagyobbodott, és két oldalról körbezárja a virágot. A további három sziromlevél közül az alsó csónakszerű; a vége rojtos. A porzók csővé nőttek össze.

Életmódja, élőhelye szerkesztés

Magyarországon:

Európában:

  • sziklakertertekbe ültetik a lágyszárú, sötétlila, rózsaszín és kék virágú szirti pacsirtafüvet (Polygala calcarea)

Örökzöld törpecserjék:

Üvegházi dísznövény a Dél-Afrikában honos mirtuszlevelű pacsirtafű (Polygala myrtifolia)

Felhasználása szerkesztés

Több faja dísznövény. Az Észak-Amerika keleti részén élő szenegafű (észak-amerikai szenegagyökér, csörgőkígyógyökér, Polygala senega) kígyómarásra használatos.

Ismertebb fajok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 402. o. ISBN 963-9257-11-7  
  2. A városvédő: 2006. május-június. [2013. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.)

Források szerkesztés