Padé
Padé (szerbül Падеј / Padej) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben. A falu magyar többségű, de szerbek és romák is élnek itt.
| Padé (Падеј / Padej) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Csóka |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23325 |
| Körzethívószám | +381 230 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2882 fő (2002) |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 82 m |
| Terület | 78,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 44″, k. h. 20° 09′ 58″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 44″, k. h. 20° 09′ 58″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Padé témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Nagykikindától nyugatra, Csókától délre, a Tisza és az Aranka összefolyása közelében, Tiszaszentmiklós, Ada és Szaján közt fekvő település.
Története szerkesztés
Padé Árpád-kori település. Nevét már 1256-ban említette oklevél, mint a Csanád nemzetség ősi birtokát. Padé egykor nem a mai helyén, hanem a mai községtől keletre, a Szelistye nevű dűlőben feküdt.
1256-ban, a Csanád nemzetség tagjainak osztozkodásakor, Padé Kelemenös bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, IV. László király 1285. április 26-án megerősítette itteni birtokaiban. Az 1337. évi újabb birtokmegosztáskor az egész falut a Makófalvi család kapta, 1479-ben pedig Frank László és János voltak Padé birtokosai.
A török hódoltság kezdetekor szerbek telepedtek le itt. Az 1557-1558-as összeíráskor a temesvári defterdár 40 családfőt talált itt.
Padét I. Ferdinánd király előbb Cserepovics Gáspárnak, majd annak halála után Szentgotthárdi Mártonnak, Dóczy Gergelynek és Kelemennek adományozta a falut.
1582-ben Padét csak öt szerb juhász lakta. 1653-ban a garamszentbenedeki konvent iktatta be az itteni birtokba Bélteki Pált és Olasz Pált.
A török hódoltság után, 1717-ben már 20 ház állt itt, de lakosai 1725-ben elhagyták és a csanádi tiszttartóság csak lassanként tudta őket ismét összeszedni.
1779-ben Padé Torontál vármegyéhez tartozott.
1781-ben Ormosdy István pozsonyi lakos vásárolta meg a kincstártól.
1814-ben Padéi Diván Konstantin, majd Diván György volt a falu földesura.
1784-ben, majd 1839-ben a kincstár magyar dohánytermelő családokat telepített ide.
1851-ben Fényes Elek írta Padéról:
"Pádé, szerb-német falu, Torontál vármegyében, utolsó postája Mokrin, 923 óhitű, 540 katholikus lakossal, óhitű és katholikus anyatemplommal. Határa igen termékeny, ámbár sok helyt mocsáros és szikes; van 42 7/8 úrbéri telke, s rétje a Tiszán. Földesura a Diván család."
1910-ben 1641 lakosából 593 magyar, 34 német, 1005 szerb volt. Ebből 588 római katolikus, 1012 görögkeleti ortodox, 30 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagykikindai járásához tartozott.
Tisza-Szent-Péter szerkesztés
Padétól délre, a Tisza partján feküdt a középkorban Tisza-Szent-Péter nevű falu is, mely az 1332 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve.
Népesség szerkesztés
Demográfiai változások szerkesztés
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4494 | 4610 | 4545 | 3993 | 3465 | 3190 | 2882[1] | 2376[2] |
Etnikai összetétel szerkesztés
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 1920 | 66,62 |
| Szerbek | 712 | 24,70 |
| Cigányok | 119 | 4,12 |
| Jugoszlávok | 48 | 1,66 |
| Horvátok | 4 | 0,13 |
| Macedónok | 4 | 0,13 |
| Bosnyákok | 3 | 0,10 |
| Montenegróiak | 2 | 0,06 |
| Szlovének | 1 | 0,03 |
| Ruszinok | 1 | 0,03 |
| Muzulmánok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források szerkesztés
- Pádé. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Torontál vármegye
