Főmenü megnyitása

Pajtás (hajó)

1918-ban épült személyszállító hajó, 1954-ben a Balatonon felborult

A Pajtás (korábban II. később Siófok, aztán Dömsöd[2]) nevű gőzhajó 1917-ben épült Budapesten az újpesti Schlick hajógyárban, 1918-ban állt szolgálatba és 1987-ig szolgált. 1954. május 30-án felborult a Balatonon, 22 halálos áldozatot követelve.

Dömsöd/Siófok/Pajtás
A motorjachttá alakított, egykori Pajtás gőzhajó Pilismaróton, 2019-ben
A motorjachttá alakított, egykori Pajtás gőzhajó Pilismaróton, 2019-ben
Hajótípus Csavargőzös, 1955-től motorhajó
Pályafutása
Építő Schlick Nicholson hajógyár
Megrendelés 1916
Építés kezdete 1916
Vízre bocsátás 1917.
Szolgálatba állítás 1918.
Szolgálat vége 1987.
Sorsa jelenleg a pilismaróti hajótemetőben található
Általános jellemzők
Hossz 27 m
Üzemanyag szén, olaj

Férőhelyek száma 150 / 200
A Wikimédia Commons tartalmaz Dömsöd/Siófok/Pajtás témájú médiaállományokat.
A Füredi emlékmű, Raffay Béla alkotása, 1999[1]

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Mindegyik testvérhajóját római számmal jelölték, ekkor II. néven közlekedett. Dunai átkelőhajó volt, de a második világháborúban a Markó utcánál aknára futott, és elsüllyedt. 1946-ban kiemelték a folyóból és felújították. A hajót 1951-ben átszállították a Balatonra, hogy az ott meginduló hajózás egyik első hajója legyen. Ekkor kapta a „Pajtás” nevet. Ehhez a siófoki hajójavító műhelyben másik (nagyobb) hajócsavart kapott és a hajótestet megmagasították, hogy több utast szállíthasson, de állékonysági vizsgálatot nem végeztek rajta. Amikor a személyzete észlelte a veszélyes labilitást, jelentették, de az illetékesek nem reagáltak rá.

A katasztrófaSzerkesztés

1954. május 30-án, gyermeknapon a hajó Siófokról indult Tihanyba Balatonfüred érintésével menetrend szerint jó látási viszonyok közt. A fedélzeten hat fős személyzet kb. 170-175 utast szállított. Amikor Füredet készült elhagyni a hajó, az épp akkor rendezett vitorlásverseny tárult az utasok szeme elé, akik a hajó bal oldalára mentek át, hogy lássák a viadalt. A túl magasra átépített hajó hirtelen balra billent, majd imbolyogni kezdett. A megrettent emberek a jobb oldalra szaladtak, mire a hajó jobbra dőlt. A pánikba esett utasok ekkor ismét átszaladtak a bal oldalra. Erre a hajó ismét, ezúttal végleg balra dőlt, és fel is borult, Heisz János kapitány minden ellenkormányzási kísérlete ellenére. Ebben a pillanatban Vámosi Gyula fűtő kiengedte a gőzt, megmentve ezzel a túlélők nagy részét, de őt magát a tó hullámsírba temette. A hajó felborulásának igazi oka korábbi átépítése lehetett, amivel a hajó erősen labilissá vált.[3] A versenyen részt vevő vitorlások, sok más hajó és csónak azonnal megkezdte a mentést, ennek ellenére a tragédiának 22 (egyes források szerint 27) halálos áldozata és több mint 50 sérültje volt, főleg gyerekek.

A kapitányt a baleset után azonnal letartóztatták, nyolc és fél hónapig volt vizsgálati fogságban, első fokon öt társával együtt összesen 30 év börtönre ítélték. A legfelsőbb bíróság társait felmentette, és Heisz János büntetését nyolc és fél hónap börtönre változtatta, melyet a vizsgálati fogsággal letöltöttnek minősítettek.

A tragédiáról nem volt szabad a valóságnak megfelelően beszámolni. Az ÁVH éppen ott tartózkodó emberei a segítségnyújtás helyett a szemtanúk fényképezőgépeinek összeszedésével törődtek. A korabeli újságok, a Szabad Nép és a Tolnai Napló is a balesetet bagatellizáló beszámolókat jelentettek meg a tragédiáról, mindössze 12 áldozatról és néhány sérültről írtak a lapok.

A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a „Pajtás“ nevű balatoni csavargőzös 1954. május 30-án délelőtt 11.45 órakor Balatonfürednél felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 fő tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindultak. A hajón utazók közül tizenkét személy: Csornai Antalné, Csornai Piroska, Csernus Ferencné, Vittmann Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mözsi, Vituska Mária őcsényi, Ötvös Iván mesterszállási, Bernhardt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre beregdaróci, özv. Domemis Gyuláné budapesti és Göbölyös László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek.

– Hajószerencsétlenség a Balatonon, Tolnai Napló, 1954. június 3. / 130. szám[4]

 
A Dömsöd a Dunán az 1960-as években

A baleset után a hajót ismét kiemelték, motorhajóvá alakították, átkeresztelték Siófokra, később pedig Dömsöd néven újból a Dunán járt az 1987-es nyugdíjazásáig. 2002-ben magántulajdonba, majd nem sokkal később a pilismaróti roncstemetőbe került.

A tragédia emlékére 1999. május 30-án egy emlékművet állítottak Balatonfüreden és Balatonakalin.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés