Főmenü megnyitása

A Palaquium a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, a szapotafafélék (Sapotaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A trópusokon élő örökzöld fák, melyek Délkelet-Ázsiában és Észak-Ausztrálázsiában őshonosak, Tajvantól délre a Maláj-félszigetig, és keletre a Salamon-szigetekig. A nemzetségbe tartozó fák, különösen a Palaquium gutta tej- vagy latexszerű nedvét guttaperchának nevezik: ez egy politerpén, az izoprén (transz-1,4-poliizoprén) egy polimerje.

Infobox info icon.svg
Palaquium
A guttaperchafáról (Palaquium gutta) készült illusztráció
A guttaperchafáról (Palaquium gutta) készült illusztráció
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Szapotafafélék (Sapotaceae)
Nemzetség: Palaquium
Blanco
Fajok

Kb. 120, lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Palaquium témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Palaquium témájú kategóriát.

A guttapercha kémiai szerkezete

A „guttapercha” szó a fa maláj nevéből (getah perca) ered, ami percha-gumit jelent.

A fák 5-30 méter magasak, törzsük átmérője 1 méter is lehet. Egyszerű örökzöld levelei váltakozó állásúak vagy spirálisak, 8–25 cm hosszúak, színükön fényes zöldek, fonákjuk gyakran sárga vagy hamvas szürke. A virágok apró fürtökben nyílnak, pártájuk fehér, 4-7 (többnyire 6) hegyes cimpával. A termés tojásdad formájú bogyótermés, 1-4 maggal. Több faj termése ehető.

FelhasználásaSzerkesztés

Tejszerű nedve élettanilag közömbös, rugalmas, jó elektromos szigetelő. Több faj fája is értékes.

A guttaperchafából (Palaquium gutta) nyert latexot a galvanoplasztikában – grafittal bevonva – formaképelésre használják. A fogászatban kedvező fizikai és kémiai tulajdonságai miatt a guttaperchát gyökérkezelésnél gyökértömő anyagként, valamint ideiglenes tömőanyagként hasznosítják.

FajokSzerkesztés

[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Palaquium. The Plant List. (Hozzáférés: 2014. szeptember 17.)

ForrásokSzerkesztés

  • Nyomdászati Lexikon (szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László), Budapest, Biró Miklós Kiadása, 1936