Palesztina (régió)

földrajzi régió Nyugat-Ázsiában

Palesztina (görögül: Παλαιστίνη, Palaistinē; latinul: Palaestina; héberül: ארץ־ישראל, Eretẓ Yisra'el, korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina; arabul: فلسطين Filasṭīn, Falasṭīn, Filisṭīn) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában. Gyakran használták egy közel-keleti régió megjelölésére, amelynek nincsenek pontos, egyértelmű határai.[1] Az Ótestamentumban annak a földnek neve, amelyről azt állítják, hogy a száműzetés előtti héberek öröksége.[2]

Palesztina
ElhelyezkedésSouthern Levant
Térkép
é. sz. 31° 37′ 31″, k. h. 35° 08′ 43″31.625321°N 35.145264°EKoordináták: é. sz. 31° 37′ 31″, k. h. 35° 08′ 43″31.625321°N 35.145264°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Palesztina témájú médiaállományokat.

Határai nyugaton a Földközi-tenger, keleten időnként az Arab-sivatag nyugati széléig nyúlt.[1] A mai felfogás alapján olyan régióként határozzák meg, amelyet keleten a Jordán folyó, északon a mai Izrael és Libanon határa, nyugaton a Földközi-tenger, míg délen, a legdélibb nyúlványa eléri az Akabai-öblöt.[1]

A történelem során a szövegkörnyezettől függően más néven Kánaán, Ígéret Földje, Izrael földje vagy Szentföld is volt. A terület a judaizmus és a kereszténység szülőhelye.

Etimológia

szerkesztés

A Palesztina szó a Filisztea szóból ered, amely az ókori görög írók elnevezése volt a térség filiszteusok által lakott földjére. A rómaiak a 2. században elevenítették fel a Syria Palaestina (wd) (Szíria-Palaesztina) provincia neveként, amely a Szíriától délre eső provinciát jelölte és amelynek székhelye Caesarea Maritima volt. A név innen jutott el az arab nyelvbe, ahol a régió leírására használták.[1]

Történet

szerkesztés

Az első, Palesztina névre utaló írásos emlékek I. e. 12. századi egyiptomi dinasztia idején jelentek meg, amely a Peleset kifejezést használta a szomszédos népre vagy földre. Az I. e. 8. században az asszírok Palashtuként vagy Pilistuként emlegették a vidéket.

A terület stratégiai jelentősége óriási: rajta haladtak át a főbb utak Egyiptom és Szíria között.[1]

A hellenisztikus időszakban ezek a nevek átkerültek a görög nyelvbe, és Hérodotosz történeteiben Palaisztinként szerepeltek.

A bronzkorban a kánaániak lakták, a vaskorszakban megalakult az Egységes Izraeli Királyság, majd később két részre osztódott izraeli és júdai két rokon királyságra, ahol izraeli törzsek laktak.

Közben három másik nép is letelepedett: az edomiták délen, a moábiták a Holt-tengertől keletre és az ammoniták a mai Szír-sivatag szélén. Ezek a népek már az izraelita invázió előtt elkezdtek letelepedni, és a héber Biblia időszakának végéig többistenhívők maradtak.[1]

Később különféle birodalmak uralma alá került a terület, köztük az Újasszír Birodalom, az Újbabiloni Birodalom és az Óperzsa Birodalom. A régió zsidóinak a hellenisztikus uralom elleni lázadásai a regionális függetlenség rövid időszakát hozták el a Hasmoneus-dinasztia alatt, amely a Római Birodalomba való fokozatos beolvadással ért véget.

6-ban a Római Birodalom tartományt hozott létre a terület felett Júdea néven, majd 132-ben a zsidó Bar Kohba-felkelés leverése után Szíria-Palaesztina névre változtatták. 390-ben a bizánci időszakban a területet három tartományra osztották, Palaestina I, Palaestina II és Palaestina Salutaris.

Középkor

szerkesztés

630-ban a muszlimok elhódították a területet Bizánctól és Jund Filastin néven katonai körzetet hoztak létre.

A 7. században Palesztinát meghódította a Rashidun kalifátus, ezzel véget ért a bizánci uralom a régióban. Rashidunok uralmát az Omajjád Kalifátus, az Abbászida Kalifátus és a Fátimida Kalifátus követte.

A keresztes hadjáratok során létrejött Jeruzsálemi Királyság összeomlása után Palesztina lakossága túlnyomórészt muszlim lett.

A 13. században a Mamlúk Birodalom, majd 1516 után az Oszmán Birodalom része lett.

Modern kor

szerkesztés

Az első világháború alatt az Egyesült Királyság a törökök elleni offenzívájuk részekén elfoglalták a területet. 1919 és 1922 között a területet a Nemzetek Szövetsége igazgatta, majd létrehozta a Palesztin Mandátumterületet, amelyet brit irányítás alá helyezett.

A britek a II. világháború után nem tudták rendezni a zsidók és arabok közti konfliktust, ezért bejelentették a Brit Palesztin Mandátumterület megszűnését, és a terület rendezését az ENSZ-re bízták. Az ENSZ-ben a tagállamok a „kétállamos megoldást” szavazták meg. 1948-ban Izrael kikiáltotta függetlenségét, majd rögtön a környező arab államok megtámadták, ezzel kirobbantva az első arab–izraeli háborút. A háború azzal zárult, hogy a területet három részre osztották, Izraelre, Egyiptom Gáza területét, míg Jordánia Ciszjordánia területét szállta meg. 1967-ben kitör a Hatnapos háború, amiben Izrael megszerzi Egyiptomtól Gázát és a Sínai-félszigetet, Jordániától Ciszjordániát és Szíriától a Golán-fennsíkot.[3][4][5]

  1. a b c d e f Palestine | History, People, Conflict, & Religion | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. január 7. (Hozzáférés: 2024. január 8.)
  2. Palestine”. 1911 Encyclopædia Britannica Volume 20.  
  3. Reuters: recognition 2012.
  4. Miskin 2012.
  5. AP 2013.