Főmenü megnyitása

Palmiro Michele Nicola Togliatti (Genova, 1893. március 26.Jalta, 1964. augusztus 21.) olasz antifasiszta politikus, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. 1930-tól szovjet állampolgár lett.

Palmiro Togliatti
Togliatti.jpg
Született 1893. március 26.[1][2][3]
Genova[4]
Elhunyt 1964. augusztus 21. (71 évesen)[4][1][2][3]
Jalta
Álneve
  • Mario Correnti
  • Ercole Ercoli
  • Mario Ercoli
Állampolgársága
Házastársa Rita Montagnana
SzüleiAntonio Togliatti
Foglalkozása
  • politikus
  • filozófus
Tisztség
  • member of the Constituent Assembly of Italy
  • minister without portfolio of the Kingdom of Italy (1944. április 22. – 1944. december 12.)
  • Vicepresident of the Council of Ministers of the Kingdom of Italy (1944. december 12. – 1945. június 21.)
  • minister of Justice of the Kingdom of Italy (1945. június 21. – 1946. június 13.)
  • az Olasz Köztársaság képviselőházának tagja (1948. május 8. – 1964. augusztus 21.)
Iskolái Torinói Egyetem
Halál okaagyvérzés
Sírhely Campo Verano

Palmiro Togliatti aláírása
Palmiro Togliatti aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Palmiro Togliatti témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Az Olasz Kommunista Párt alapítói közé tartott és 1927-től haláláig a párt főtitkára, a Komintern tagja volt.

1944 és 1945 között miniszterelnök-helyettes 1945 és 1946 között igazságügyi minisztere a fasizmus bukása utáni első kormányokban. Tagja volt az olasz Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek. 1948 után az ellenzék legfőbb vezetője, miután a kereszténydemokraták maradtak évtizedeken át hatalmon. A "szocializmus olasz változatát" hirdette, hitt abban, hogy a szocializmus a demokratikus értékekkel együtt valósíthatók meg Olaszországban.

1948-ban túlélt egy ellene elkövetett merényletet, 1964-ben hunyt el nyaralása közben, amikor beutazta az egész Krím-félszigetet.

Viszonya az 1956-os magyar forradalommalSzerkesztés

Togilatti, ekkoriban is a keményvonalas sztálinista szellemiséget követte, annak ellenére, hogy a párton belül a többség, elfordult ettől az irányzattól. Hivatalosan kérte az SZKP vezetőségét, hogy verjék le a forradalmat, amely szerinte "táptalaja a fasizmusnak". Meg volt róla győződve, hogy Budapesten a forradalom alatt valójában "fasiszta-egyházi reagálás" történik. Nagy Imrét pedig nem tartotta elvtársnak.[5]

MagyarulSzerkesztés

  • Közlemény a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről. M. Suslov, P. Togliatti, Gheorghe Gheorghiu-Dej beszámolói; MDP, Bp., 1949
  • Az Olasz Kommunista Párt új harci feladatai; Szikra, Bp., 1950 (Nemzetközi kérdések)
  • Az emberiség egyetlen helyes útja; Szikra, Bp., 1952 (Nemzetközi kérdések)
  • Válogatott cikkek és beszédek; ford. Sallai Géza; Szikra, Bp., 1952
  • A békéért és a szabadságért. Beszámoló az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága 1952. június 21-i ülésén; ford. Gábor György; Szikra, Bp., 1952 (Nemzetközi kérdések)
  • A nemzetközi munkásmozgalom egységéről. Beszámoló az Olasz Kommunista Párt 8. kongresszusán 1956. december 8-14.; Kossuth, Bp., 1957
  • Az Olasz Kommunista Párt; ford. Szebeszta Miklós; Kossuth, Bp., 1960
  • A demokrácia és a szocializmus problémái. Válogatott írások és beszédek; vál. Szántó György; Kossuth, Bp., 1965
  • A Kommunista Internacionálé történetének néhány kérdése; Nehézipari Műszaki Egyetem, Marxizmus-leninizmus Tanszék, Miskolc, 1967
  • A demokráciáért, a békéért, a szocializmusért. Szemelvények beszédekből és cikkekből; összeáll. Fencsik László; Kossuth, Bp., 1974
  • Előadások a fasizmusról; ford. Vincze Istvánné; Kossuth, Bp., 1986 (Források)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Тольятти Пальмиро, 2015. szeptember 28.
  5. Jelenkor - A magyar 56 és az olasz kommunisták

ForrásokSzerkesztés

  • Elena Aga Rossi e Victor Zaslavsky, Togliatti e Stalin. Il PCI e la politica estera staliniana negli archivi di Mosca. Bologna, Il Mulino 1997 (2007 sec. ed.) ISBN 88-15-06199-1
  • Aldo Agosti, Palmiro Togliatti. Torino, UTET 1996 ISBN 88-02-04930-0