Papbikó
Papbikó falu Romániában, Szatmár megyében.
| Papbikó (Bicău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Remetemező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Remetemező |
| Irányítószám | 447257 |
| SIRUTA-kód | 138645 |
| Népesség | |
| Népesség | 162 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 39′ 46″, k. h. 23° 17′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 46″, k. h. 23° 17′ 12″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szatmár megye keleti részén, Remetemező-től délre fekvő település.
Története szerkesztés
A település neve az oklevelekben a XV. században tűnik fel. Ekkor a környéken több bikó nevű falu is volt: 1424-ben Magerbyko, Oláhbyko, Nagbyko.
1463-ban Zakalosbyko, 1470-ben Oláh, Nagh és Kysbiko neve tűnt fel az okiratokban.
A fent felsorolt települések mindegyike a bélteki uradalom-hoz tartozott.
A szatmári béke után a település a gróf Károlyi Sándor birtoka lett.
A XX. század elején gróf Károlyi Lajos-nak volt itt nagyobb birtoka.
Az 1900-as évek elején Borovszky így ír a községről: "Kisközség a váraljai járásban 65 házzal és 331 görögkatolikus oláh lakossal. Határa 1905 hold… A község utolsó postája, táviró és vasúti állomása Válaszút".
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus templom – 1877-ben épült.
Források szerkesztés
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.