Papp László (ökölvívó)

(1926–2003) olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető

Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető.

Papp László
Az utánpótlással (1956)
Az utánpótlással (1956)
Született1926. március 25.
Budapest
Elhunyt2003. október 16. (77 évesen)
Budapest
BecenevePapp Laci, Görbe
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaökölvívó
KitüntetéseiBudapest díszpolgára (2001)
SírhelyeFarkasréti temető (22-1-83/84)

Magassága165 cm
Ökölvívópályafutása
Versenyszámközépsúly
nagyváltósúly
KlubMOM SC (1942–)
Budapesti VSC (1945–1950)
Bp. Bástya (1951–1953)
Bp. Vasas (1951–1956)
EdzőFehér István
Kovács Károly
Adler Zsigmond
edzőkéntFerencvárosi TC (1964–1968)
Bp. Honvéd (1968–1969)
Magyar szövetségi kapitány (1969–1978)
Óbuda Tsz SK (1978–1979)
Magyar szövetségi kapitány (1979–1992)
tanítványaiGedó György
Kovács István

A Wikimédia Commons tartalmaz Papp László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Ökölvívás
Olimpiai játékok
arany
1948, London
középsúly
arany
1952, Helsinki
nagyváltósúly
arany
1956, Melbourne
nagyváltósúly
Európa-bajnokság
arany
1949, Oslo
középsúly
arany
1951, Milánó
nagyváltósúly
Magyar bajnokság
arany
1946
középsúly
arany
1947
középsúly
arany
1950
csapat
arany
1952
nagyváltósúly
arany
1953
nagyváltósúly
arany
1954
nagyváltósúly
arany
1955
nagyváltósúly
arany
1955
csapat
arany
1956
nagyváltósúly

Sportpályafutása

szerkesztés

Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas ökölvívójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – háromszor egymás után olimpiai aranyat szerezni – neki sikerült először, s azóta csak Teófilo Stevenson és Félix Savón (mindketten kubaiak) voltak képesek erre.

Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott el. Máig nem pontosan tisztázott, hogy politikai okokból nem engedték-e megküzdeni a világbajnokságért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt.

Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel majdnem tökéletes párost alkottak. Adler verhetetlen volt abban, hogy tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként (1969–1978, 1979–1992), Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyú Gedó György olimpiai aranyérme (München, 1972).

Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából, miután évtizedekig a XII. kerületi Óra úti lakásában élt.

Papp László pályája adatokban

szerkesztés

1942-ben az újjáalakuló MOM szakosztályban kezdett el versenyszerűen öklözni. Ide tanulótársa, Krebs Lajos vitte le. Első edzője Fehér István volt.

Klubjai versenyzőként: BVSC (1945–1948), Bp. Lokomotív (1949–1950), Bp. Bástya (1951–1953), Vasas (1954–1956), hivatásos ökölvívó (1957–1962).

Edzőként: Ferencvárosi TC (1964–1968), Bp. Honvéd (1968–1969), Óbuda Tsz SK (1978–1979).

Edzői: Fehér István (1945–1950) nevelőedző, Kovács Károly (1951–1952), Adler Zsigmond (1953–1962)

Eredményei, amatőrként: háromszoros olimpiai bajnok (1948, London, középsúly; 1952, Helsinki, nagyváltósúly; 1956, Melbourne, nagyváltósúly), kétszeres Európa-bajnok (1949, Oslo, középsúly; 1951, Milánó, nagyváltósúly), hétszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1954, középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956, nagyváltósúly).

Profiként: Európa-bajnok (1962–1964), 29 mérkőzésen veretlen (27 győzelem, 2 döntetlen)

Díjai, elismerései

szerkesztés
 
Papp Laci dedikál (1976)

Emlékezete

szerkesztés
 
Szobra a Gesztenyéskertben (Fekete Géza Dezső alkotása)
 
Papp László sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22-1-83/84.

Érdekességek

szerkesztés
  • Papp Laciról, aki már-már népmesei hőssé vált, elterjedt pletyka volt, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták ki ő, de Papp Laci mindegyiküket leütötte.
  • 1959-ben a Színész–Újságíró Rangadón ő volt a játékvezető, amikor is sárga lap helyett fekvőtámaszokat vagy stadionfutást ítélt a vétkes játékosoknak.[8]
  • Marosán György kommunista politikus támogatta, hogy miután nagyon népszerűvé vált, Papp László beléphessen a profi boksz világába. Biszku Béla kommunista vezető közölte vele, hogy be kell fejeznie pályafutását.
  • Madridban vívott mérkőzésére, amelyen 1963 decemberében megvédte Európa-bajnoki címét, a Spanyolországban élő magyar futballsztárok, Puskás Ferenc és Kubala László fizettek neki szurkolótábort kasztíliai munkanélküliekből.[9]
  • Szakmát a híres budai gyárban, a MOM-ban tanult. Itt elsősorban fociban jeleskedett, de munkaszünetekben, a gyárudvaron rendezett rövidített bokszmeccsekre is beszállt. Legtöbbször győztesként fejezte be a mérkőzést.

Játékfilmes szerepei

szerkesztés
  1. "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
  2. Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
  3. Kik kapták meg újabban "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. április 4.)
  4. Papp László a Hegyvidék posztumusz díszpolgára. www.mob.hu (2014. szeptember 23.) (Hozzáférés: 2014. október 3.) arch
  5. Kiss Lenke Dávid Sándor és Jocha Károly életműdíjat kapott a MOB-tól. www.mob.hu (2016. március 22.) (Hozzáférés: 2016. március 22.)
  6. Boksz: Papp Lászlóról teret neveztek el Angyalföldön. www.nemzetisport.hu (2016. augusztus 19.) (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  7. Ökölvívás: Papp László-szobrot avattak a fővárosban. www.nemzetisport.hu (2017. március 28.) (Hozzáférés: 2017. március 28.)
  8. Színház az egész Népstadion …
  9. Hall of fame – Puskás Ferenc (magyar nyelven). sportmuzeum.hu. [2005. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  10. Civil a pályán (1952) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  11. Nehéz kesztyűk (1958) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  12. Az oroszlán ugrani készül (1969) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

További információk

szerkesztés
  • Gál Zoltán: Kiütéssel győzött... Papp László regényes életrajza; Sport, Bp., 1951 (Életrajz regények)
  • Kő András: Papp Laci; Papp László elbeszélése alapján; Sport, Bp., 1973
  • Kő András: Papp Laci; Papp László elbeszélése alapján; 2. jav., bőv. kiad.; Sport, Bp., 1976
  • Baróti Lajos / Papp László; összeáll. Lepies György; Népszava, Bp., 1984 (Kapitányságom története...)
  • Papp László hatvan éves; Sportpropaganda Vállalat, Bp., 1986
  • ifj. Papp László: Édesapám, Papp Laci. Harc ringen belül és kívül; Tinta, Bp., 2004
  • Kő András: Papp Laci; Budapest-Print, Bp., 2004
  • Felvidéki Miklós–Pertics Róbert: Papp Laci, a londoni olimpia bajnoka; Norien-Clamatel Film Kft., Bp., 2012
  • Simon V. László: Úton a legendákkal – Puskás "Pancho" Öcsivel és Papp Lacival; szerzői, Budaörs, 2018

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés