Papp Viktor

(1881–1954) zeneíró, zenekritikus, szerkesztő

Ilyésfalvi Papp Viktor, Pap Győző (Szilágysomlyó, 1881. április 3.Budapest, 1954. május 18.)[1][2] erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus, szerkesztő, miniszteri tanácsos.

Papp Viktor
Tolnai Új Világlexikona 1. 1926.
Tolnai Új Világlexikona 1. 1926.
Született 1881. április 3.
Szilágysomlyó
Elhunyt 1954. május 18. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Kormos Jozefin
(h. 1919–1954)
Foglalkozása
Sírhelye Farkasréti temető (7/11-1-84)
SablonWikidataSegítség

ÉletútjaSzerkesztés

Pap Valent[3] törvényszéki jegyző és Kracsinger Gizella gyermekeként született. Középiskolai és jogi tanulmányai végzése közben képezte magát hegedűssé. Zenekritikusa volt több irodalmi fórumnak (Új Nemzedék, Napkelet, Budapesti Hírlap). Szerkesztette a Muzsika című folyóiratot, a Zenei Pantheon című sorozatot, a Magyar Zenei Almanachot, melyben Kolozsvár zenei életéhez is szolgáltatott adatokat (1944). Zenei tanácsadója volt a Magyar Rádiónak, tagja a Kisfaludy Társaságnak, illetve a Greguss Bizottságnak; ez utóbbi minőségében javasolta Greguss-díjra Bartók Béla I. zenekari szvitjét.

Felesége Kormos Jozefin volt, Kormos Alfréd és Lakatos Gizella lánya, akivel 1919. május 2-án Budapesten kötött házasságot.[4]

MunkásságaSzerkesztés

Ady baráti köréhez tartozott, egyik szerzeménye ihlette a költő Papp Viktor valceréhez című költeményét. A zene népszerűsítésében játszott szerepet könyveivel:

  • Arcképek a zenevilágból, Budapest 1918
  • Beethoven élete és művei, Budapest 1921[5] (Második, bővített kiadás: Beethoven élete és művei, Budapest 1927)
  • Bach János Sebestyén élete és művei, Budapest 1921
  • Haydn József élete és művei, Budapest 1922
  • Arcképek az Operaházból, Budapest 1923
  • Arcképek a külföldi zenevilágból, Budapest 1924
  • Arcképek a magyar zenevilágból, Budapest 1925
  • Bevezető a zeneművészetbe, Budapest 1925 (II. kiadása a Minerva Nyomda közreműködésével, a berlini Voggenreiter Verlag kiadói jelzetével Kolozsváron jelent meg)
  • Beethoven és a magyarok, Budapest 1927
  • Dohnányi Ernő életrajza, Budapest 1927
  • Muzsika, Budapest 1936
  • Liszt Ferenc élő magyar tanítványai, Budapest 1936
  • Zenekönyv. Arcképek, életrajzok, Budapest 1940
  • Zenekönyv. A nóta, Budapest 1944

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés