Papp Zsolt

(1942–1992) filozófus, szociológus

Papp Zsolt (Budapest, 1944. február 27.Fadd, 1992. május 31.) filozófus, szociológus, a Szociológia című folyóirat felelős szerkesztője (1985–1992), egyetemi tanár, az MTV Tudósklub című műsorának vezetője (1979–1984).

Papp Zsolt
Született 1942. február 27.
Budapest
Elhunyt 1992. május 31. (50 évesen)
Fadd
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Gál Mária
(h. 1973–1992)
Gyermekei Dénes (1974–)
SzüleiPapp László
Dénes Etelka
Foglalkozása
  • filozófus
  • szociológus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1968)
Tudományos pályafutása
Szakterület
  • filozófus
  • szociológus
Papp Zsolt és szülei sírja a Farkasréti temetőben. Nemzeti Örökség Intézete. Nemzeti sírhelyek. Papp Zsolt. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 16/I, N/A, 1, 72. Védett: 2004.

ÉleteSzerkesztés

Dr. Papp László (1903–1973) jogász, régész, a mohácsi csatamező feltárója[1] és Dénes Etelka (1918–2004) fiaként született. Budapest II. kerületi Mártírok útja 19-21. iskolában végezte el az első négy osztályt, 1950–1954 között. 1954–1958 között a Medve utcai általános iskolában tanult. 1958–1962 között a Toldy Ferenc Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az általános iskolában és a gimnáziumban is végig jeles, kitűnő tanuló volt. Megtanult oroszul, németül, angolul és franciául.

1968-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári és filozófia szakos előadói oklevelet szerzett. Az egyetemen a IV. évfolyamon népköztársasági ösztöndíjban részesült. Részletek az indoklásból: „1962-ben érettségizett Budapesten, kitűnő eredménnyel. Még ebben az évben előfelvételt nyert Karunk történelem-filozófia szakára. Az előfelvétel ideje alatt, egy évig, fizikai segédmunkásként dolgozott. Egyetemi tanulmányait kitűnő és jeles átlaggal végzi. A III. év után érdeklődési körének megfelelően, engedélyt kapott a lélektan tanári szak harmadik szakként történő felvételére. Kiváló tanulmányi munkája alapján az 1966/67-es tanévben megkapta a Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíj II, fokozatát. Szorgalmas, átlagon felüli képességekkel rendelkező hallgató, aki filozófiai szaktárgyaiból az évfolyam legjobbjai közé tartozik. Érdeklődése központjában a marxista filozófiai, antropológia és társadalmi ontológia problematikája áll. Tudományos felkészültséggel szeretne foglalkozni történelemfilozófiai és szociálpszichológiai kérdésekkel. Szakdolgozatát az előbbi témakörből írja. A Magyar Filozófiai Szemle, a Valóság, és Világosság c, folyóiratok számára - részben német nyelvű anyagból - ismertetéseket írt, a Valóságban féléve jelennek meg cikkfordításai orosz nyelvű filozófiai folyóiratokból. Szakdolgozatának címe „A marxista filozófiai antropológia helye, a marxista társadalmi tudományok rendszerében.” Az eddig elkészült munkájából és a tervezetből kitűnik, hogy alapos, helyes, és éles kritikáját nyújtja azoknak a revizionista törekvéseknek, amelyek a marxizmust antropológiává akarják átalakítani, illetve azzal kiegészíteni. KISZ-tag. A filozófia alapszerv egyik legkiválóbb funkcionáriusa. Korábban KISZ szervezőtitkár volt, jelenleg az egyetemi KISZ VB. Agit. prop. felelőse. 1967 februárjában jelentkezett a pártba, és a legutóbbi taggyűlésen egyhangúlag fölvették az MSZMP sorába. Több ízben volt építőtáborban, szociális szellemű, rokonszenves fiatalember, aki környezetére mind politikailag, mind etikailag jó hatással van. Széleskörű ismeretekkel rendelkezik, elmélyülten gondolkodik, rendszeresen és ambícióval készül jövendőbeli pályájára. A leírtak alapján ismételten javasoljuk Papp Zsolt részére a Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíj II. fokozatának odaítélését." Budapest, 1967. július 5. Dr. Elekes Lajos dékán. Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1966-1967 (HU-ELTEL 1.a. 27-29.) 1967.07.14. [2] Papp Zsolt 1965/66 tanévben a III. évfolyamon, történelem–filozófia szakon kitűnő eredményt ért el.[3] 1972. június 6-án doktorált. Doktori disszertációjának címe: Adalékok az érdek-kategória történeti szociológiai megközelítéséhez. 1972–73-ban Mannheimben, Nyugat-Németországban szociológiai és politikatudományi tanulmányokat folytatott. 1978-ban A válság filozófiájától a „konszenzus' szociológiájáig” című disszertációja alapján a szociológiai tudományok kandidátusává nyilvánították.[4] 1968 és 1989 között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete tudományos munkatársa, 1989 és 1900 között az MKKE Filozófiai Tanszéke egyetemi docense, 1990. július 1. és 1992. május 31. egyetemi tanára volt. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Tanszéke előadója (1973-tól). A társadalmi struktúra, az érdekviszonyok és a társadalmi tudat kutatásának elméleti problémáival, illetve filozófiatörténettel foglalkozott. A Medvetánc című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1983–1985), a Szociológia című folyóirat felelős szerkesztője (1985–1992). Az MTV Tudósklub c. műsorának vezetője (1979–1984).

Közelebbről a német gondolkodással (Karl Marx, Jürgen Habermas, Theodor Adorno, Herbert Marcuse stb.) foglalkozott. Mindazt, ami fontos volt Magyarországra vonatkozóan az 1970-es és 1980-as években a Német Szövetségi Köztársaságban, azt leginkább Papp Zsolttól tudhatta meg a hazai értelmiség.

Gombár Csaba többek között a következőket írta a „Bevezető szavakban” (Papp Zsolt: Barangolások. 5-8.) Papp Zsolt Budapesten született, és 48 évet élt. Fiatalon, 1992-ben hunyt el. Nagydarab ember volt. Hajlott háttal és elnézést kérő gesztusokkal. Olyasféle frizurát viselt, mint a Beatles-fiúk….A pesti egyetemen (ELTE) történelmet és filozófiát tanult, majd lélektanból is diplomát szerzett. Később szociológiát és politikatudományt olvasott…Számos német egyetem után a bécsi és zürichi könyvtárakat tanulmányozta... Jürgen Habermast jól ismerte, és sok mindenben mesterének tekintette. A Frankfurti Iskola szellemiségét és módszereit tudatosan követte. Mindezekről könyvekbe foglalta nézeteit. (Pl.: Papp Zsolt: Hétköznapok és filozófiák. Kossuth Könyvkiadó, 1981.) Rengeteget és alkotó céllal olvasott. Írásaiban is, beszédben is kedvelte a hatalmas, boltozatos körmondatokat. Ezzel szemben Simonyi Imre és Petri György szikár versei voltak azok, amelyeket a költészetben a legtöbbre tartott. A hetvenes évek végétől a televízió Tudósklub adásait vezette öt éven át. Ez az akkori hivatalosság számára nem volt elég mértéktartó, de mértékadó volt sokaknak az érlelő időben. Nevét az adás ismertté tette. Nem volt ellenére. Betegségével sokat küzdött. …Sokat és eredményesen dolgozott. Szívesen írt esszét. Csak azt írt szívesen. …Szeretett tanítani. A Barangolások kötet végén Lengyel László a barát és szerzőtárs „Az esszéíró Papp Zsolt” címen írt összegző tanulmányt. (245-254.) Lengyel László: Korunkba zárva. (2000/Pénzügykutató) c. válogatott gyűjteményében is írt Papp Zsoltról: „Szembejövő angyal. Az ötvenéves Papp Zsolt” (98-102.) Többek között ezt írta:..Nincs olyan barátom, akinek ennyiszer jártam volna kopott lépcsőházában, akinek annyi kávéját megittam, annyi cigarettafüstjét beszívtam. Most ötven éves, és nincs otthon. Nem értem. Felnyitom halála után kiadott könyvét, a Barangolásokat. Mindig lefelé fordítva tartom az asztalon, mert rajta a képe….”Papp Zsolt fényképe a Barangolások. c. könyve címlapján.[5]

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Papp Zsolt hat könyvet irt, hármat szerkesztett és ötvennél több tudományos tanulmányt publikált. A Budapesti Corvinus Egyetem jegyzőkönyvei 1892-1990. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1990. április 26.5. Egyebek. Szavazás Papp Zsolt egyetemi tanári pályázatáról.[6]
  • OSZK Közös Kereső. Papp Zsolt 43 tanulmányának adatait közölte.[7]
  • Kísérlet az érdek kategória és a társadalmi struktúra elméleti összefüggéseinek felvázolására. Társadalomtudományi Közlemények - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata, 1971 1. sz. [8]
  • Érdek és struktúra. Társadalomtudományi Közlemények - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1972. 1. sz. [9]
  • A társadalmi struktúra történeti alakváltozásai (Kolosi Tamással) Társadalomtudományi Közlemények - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1973 4. sz. [10]
  • Metodológiai és kutatáslogikai alternatívák a társadalomszerkezet vizsgálatában (Két modell példáján) Szociológia 1974 3. sz.[11]
  • Magánérdek, osztályérdek és közvetítő mechanizmusaik. Szociológia 1974. 4. sz. [12]
  • Elméleti nézőpontok a „kései” tőkés állam működéséhez. Szociológia 1976. 3-4. sz. [13]
  • Konszenzus eszmény és „tervezetttömegdemokrácia” Szociológia 1978. 3. sz. [14]
  • A válság filozófiájától a "konszenzus" szociológiájáig : útvesztők és útelágazások a huszadik századi német polgári filozófia és szociológia történetében. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1980.
  • Lengyel László-Papp Zsolt. Politikai szerkezetek törésvonalán. Valóság, 1980 (23. évfolyam) 1980-10-01/ 10. sz.[15]
  • Hétköznapok és filozófiák. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1981.
  • Tudósklub. Műsorvezető: Papp Zsolt. A beszélgetés résztvevői: Cseres Tibor, Glatz Ferenc, Kádár Béla, Kosáry Domokos, Ormos Mária. Jel-Kép, 1983. 3. sz. Még egyszer a történelem hasznáról.[16]
  • Konszenzus és kihívás: nyugatnémet változatok. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1985.
  • Kormetszetek. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1988.
  • Balogh István: Emlékezés Papp Zsoltra. Papp Zsolt 1985-ben írt, de kéziratban maradt tanulmánya. 40 év- avagy a szocialista magyar út és néhány sajátossága. Szociológiai Szemle. 1992. 3. sz. [17]
  • A költészet is érdekelte. Papp Zsolt előszót írt barátja Mach József 1992-ben megjelent a Címertelenek kötethez. Hozzászólását így kezdte: „Mach József verseit olvasva elkerülhetetlen a benyomás: a szerző alapélménye, hogy a világ ellenállás, másság, nem-én, s hogy az élet nem más, mint szakadatlan készenlét, lankadatlan harc ennek az ellenállásnak a leküzdésére.”[18]
  • Barangolások. Budapest, Századvég, 1993.

VideófelvételekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Berényi Gábor: Papp Zsolt: Hétköznapok és filozófiák. Könyvismertetés. Kritika 11. 1982. 2. sz. Többek között ezt írta Papp Zsolt könyvéről. „A szerző a nyugatnémet társadalomtudomány jó ismerője, tanulmányútjai során gyűjtött észrevételeit, elhangzott beszélgetéseit idézi fel azt igazolandó, hogy a fejlett kapitalizmus nyugatnémet — s nemcsak nyugatnémet — változata „erősebbnek”, a felmerülő válsághelyzetek „kezelésében” rugalmasabbnak bizonyult, mint azt a rendszer kritikusai egy évtizeddel ezelőtt gondolták. A társadalmi erőket elsősorban a konszenzus, a megegyezés keresése jellemzi."[19]
  • Jeszenszky Géza terjesztette elő a Filozófia tanszék vezetői posztjára Papp Zsoltot. Egyetemi Tanácsi szavazás. 32 igen, 0 nem, 1 tartózkodás. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1 1989. november 15. 4. Egyebek. [20]
  • Papp Zsolt. Van miről gondolkodni. Viták-Vélemények. Magyar Tudomány, 1991 (98. kötet = Új folyam 36. kötet) 1991. 3. sz. Papp Zsolt pályafutására a rendszerváltás után visszatekintve ezeket is írta: „Magamról röviden annyit, hogy hosszú időn át voltam munkatársa a volt állampárt Társadalomtudományi Intézetének. Az Intézetben — részben közvetlenül 1968 után, aztán 1977 és 1987 között — reformszándékú kutatómunka és önképzés folyt; szociológiai, később politikatudományi kutatásokban vehettem részt. Más lapra tartozik, hogy ezek a tisztes tudományos ambíciójú és társadalomkritikai igényű vizsgálatok miért nem jutottak gyakorlati hasznosuláshoz. Lehetőségem volt még arra, hogy a hetvenes évek első fele óta folyamatosan oktassak szociológiatörténetet és társadalomelméleti irányokat az ELTE Szociológiai Intézetében, s emellett a német filozófiáról, szociológiáról készített dolgozataim is napvilágot láttak. Éppen egy éve vagyok a Közgazdaságtudományi Egyetem filozófia tanszékén, és közös munkánk az oktatás profiljának változtatása, korszerűsítése….. Elképzelhető volna önálló tárgykörben oktatni azt, amit Bibó István az európai társadalomfejlődés értelmének nevezett, s amit magam — most némileg rögtönözve — az evolúció-modernizáció, az eljárásos legitimáció és a nemzeti versus transznacionális identitásképzés hármasságában ragadnék meg.”[21]
  • Kiss Balázs: Papp Zsolt 1944-1992. Magyar Filozófiai Szemle. 1992. 3–4. sz.[22]
  • Bayer József: In memoriam Papp Zsolt. Lengyel László: Néma, kék idő – Papp Zsolt halálára. Lengyel László Papp Zsolt életének utolsó évéről a következőket írta: „Két éve visszahúzódott közülünk. Nem látványosan. Nem mondta, hogy miért. Hogy egy évben csak kétszer-háromszor találkozunk a korábbi gyakori találkozások helyett, azt saját maga sok munkájával, de még inkább a mi hihetetlen nagy, világmegfordító munkásságunkra hivatkozva indokolta. Minden alkalommal felmerült az együttírás gondolata. Vázlatot küldött. Majd lemondta. Mintha elveszítette volna azt a biztonságot, amit a hetvenes években Jürgen Habermas, Klaus Offe, Ralf Dahrendorf, vagy messzebb kalandozva Theodor Adorno és Lukács György rendszerei jelentettek. Mintha nem tudta volna őket pótolni sem az életvilágok filozófusaival, sem magukkal az életvilágokkal.” Kritika 21. 1992. 8. sz. [23]
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. Papp Zsolt. 451.
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő Hermann Péter. Bp., Biográf, 1991. XV, Papp Zsolt. 675.
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-11-7  
  • Magyar tudományos akadémiai almanach. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1991, 1997, 2001.
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Aczél Endre: Toldys családom (I.). A Toldy Gimnázium. Sokan és régóta biztattak azzal, hogy írjam meg végre „a Toldy” történetét. Ez nem a gimnázium, hanem egy remek társaság, az osztályunk története lesz. „Prológ. Keddenként öten álltunk reggel 3/4 8-kor a budai Fazekas utca és a Batthyány utca torkolatában, pontosan az előtt a ház előtt, ahol a későbbi Kossuth-díjas nagy költő, Petri György (akkor még Perl) Gyuri lakott. Papp Zsolt, a későbbi zseniális filozófus és publicista, Fort Péter, későbbi többszörös MTI-tudósító, Grenitzer Robi, későbbi MNB kommunikációs főember és jómagam. A fontos megbeszélés témája mindig az volt, hogy ne lógjunk-e el az első két óráról, tudniillik a zseniális órarend-szervezők keddre mindig két oroszórát állítottak be elsőnek. Ki a fenének volt hozzá kedve? Zsoltot, a fegyelmezett, mindig kitűnő tanulót hét lóval se lehetett bliccelésre rábírni, négy szavazat győzött egy ellen.” [24]
  • Aczél Endre: Toldys családom (IV.) „„Botlások” azért akadtak. Papp Zsolttal a felvételin egy minisztériumi tisztviselő szándékosan kitolt. (Meglehet, nem is őrajta, hanem apján, a mohácsi tömegsírok híres felfedezőjén akart valamilyen ismeretlen bürokrata bosszút állni...) Mégpedig a lehető legaljasabb módon. Zsolt, aki abszolúte filozófiai/szociológiai érdeklődésű volt, tréfát nem ismerő apja ösztönzésére Moszkvába jelentkezett – középkori régésznek. Sikeres vizsgát tett, fel is vették – volna, ha a minisztérium nem „felejti el” kiértesíteni. Aztán, mivel a megjelölt időpontban nem jelentkezett a kiutazók közé, betettek a helyére valaki mást. Istennek hála, mondom én a mából visszanézve, hiszen Zsolt tudós szociológusként is, publicistaként is, sőt tévés műsorvezetőként is (Tudósklub) óriási karriert futott be. Vele, hiszen nála kevesebb jobb pajtásom volt az általános iskolától az egyetemig, nos vele szeretném befejezni a Toldy-sagát. Nem tudom, sírjak-e vagy örüljek, hogy nem voltam ott, azon a fadd-dombori-i érettségi találkozón, amikor a köztudottan asztmától szenvedő Zsolt otthon felejtette az asztma-gyógyszerét és egy roham után ebbe ott helyben bele is halt. Ez 1992-ben történt, pontosan a 30. évfordulón.”…” Ám nem tudok szabadulni attól a sejtésemtől, hogy halála végzetszerű volt. Amikor a rendszerváltáskor a „marxizmus” szitokszó lett, Zsoltnak elment az életkedve. Egyre kevesebb időt töltött a könyvei között és egyre többet a Duna partján, ahol horgászni kezdett. És imádni a magányt. Utoljára akkor találkoztunk, amikor bemutatta nekem kedvencét, Lengyel Lászlót. Akit akkor talán csak ő ismert, ő látta meg benne a tehetséget, talán a zsenit. Együtt hallgattunk Petri-verseket, a költő sajátos hangján, vörösbor mellett.” [25]
  • Lengyel László Papp Zsolt. Nekrológ. Élet és Irodalom, 2002. július-december (46. évfolyam.) 2002-08-16. 33. sz.[26]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dr. Papp László: A mohácsi csata halottai | www.mohacsi-csata.hu. mohacsi-csata.hu. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1966-1967 (HU-ELTEL 1.a.27-29.) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 7.)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1965-1966 (HU-ELTEL 1.a.25-26.) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 7.)
  4. Akadémiai Almanach 1991 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  5. Papp Zsolt fényképe a Barangolások. c. könyve címlapján. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
  6. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/2 | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  7. Keresés eredményei - "Papp Zsolt" (magyar nyelven). opac.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  8. Társadalomtudományi Közlemények - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata, 1971 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  9. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1972 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  10. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1973 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  11. Szociológia 1974 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  12. Szociológia 1974 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  13. Szociológia 1976 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  14. Szociológia 1978 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  15. Valóság, 1980 (23. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 3.)
  16. Jel-Kép, 1983 (3. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  17. Papp Zsolt. szociologia.hu. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  18. Versek – Moszkvatér12 (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 5.)
  19. Kritika 11. (1982) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 12.)
  20. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1 | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. október 7.)
  21. Magyar Tudomány, 1991 (98. kötet = Új folyam 36. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 12.)
  22. Magyar Filozófiai Szemle, 1992 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 12.)
  23. Kritika 21. (1992) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 4.)
  24. Népszava: Aczél Endre: Toldys családom (I.) (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
  25. Népszava: Aczél Endre: Toldys családom (IV.) (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
  26. Élet és Irodalom, 2002. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 3.)