Főmenü megnyitása

A Parádi-Tarna a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északnyugatra, Heves megyében, mintegy 620 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti, majd délkeleti irányban halad, majd Sirok déli részénél éri el a Tarnát. A patak vízgyűjtő területén közel 7000 ember él. A patak útja során négyszer keresztezi a 24-es főútvonalat.

Parádi-Tarna
Parádi-Tarna 01.jpg
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint620 m
Forrás Parádsasvár, Mátra, Magyarország
Torkolat Tarna (patak), Sirok
é. sz. 47° 55′ 00″, k. h. 20° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 00″, k. h. 20° 12′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Parádi-Tarna témájú médiaállományokat.

VízrajzaSzerkesztés

MellékvizeiSzerkesztés

A Parádi-Tarnát lefolyásával megegyezően felsorolva a következő patakok vizei táplálják:[1] a Köszörű-patak, a Köves-patak, amelybe a Szőke-víz-patak torkollik, az Ilona-patak, a Baláta-patak,[2] a Balla-patak, a Kürti-patak,[2] a Csevice-patak[3] (amelybe a Györke-patak[3] és a Miklós-patak[3] torkollik), a Búzás-patak,[3] a Baj-patak[3] és a Hosszú-patak.[4]

VízrendszereSzerkesztés

A Parádi-Tarna vízrendszere:
Patakok, csermelyek Csermelyek, erek

Parádi-Tarna

Köszörű-patak
Köves-patak
Ilona-patak
Baláta-patak
Balla-patak
Kürti-patak
Csevice-patak
Búzás-patak
Baj-patak

ÁllatvilágaSzerkesztés

A patak halfaunáját a következő halak alkotják: bodorka (Rutilus rutilus), domolykó (Leuciscus cephalus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), sügér (Perca fluviatilis), kövi csík (Barbatula barbatula), küsz (Alburnus alburnus), naphal (Lepomis gibbosus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), vágó csík (Cobitis elongatoides), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus).[5]

Part menti településekSzerkesztés

A patak partjai mentén több, mint 7000 fő él.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. [2006. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  2. a b Ld. 87-334 sz. EOTR térképlap
  3. a b c d e Ld. 77-112 sz. EOTR térképlap
  4. Ld. 77-121 sz. EOTR térképlap
  5. A Mátra és környéke halfaunája. matramuzeum.hu. (Hozzáférés: 2016. március 14.)