A Parasztbecsület Pietro Mascagni egyfelvonásos operája. A szöveget G. Targinioni-Tozzetti és G. Menasci írták. A szokásos játékidő 65 perc.

Parasztbecsület
Eredeti nyelvolasz
AlapműCavalleria rusticana
ZenePietro Mascagni
Szövegkönyv
  • Giovanni Targioni-Tozzetti
  • Guido Menasci
Felvonások száma
  • 1 felvonás
  • 2 felvonás
Főbb bemutatók1890. május 17.

A Wikimédia Commons tartalmaz Parasztbecsület témájú médiaállományokat.

Mivel egyfelvonásos opera, a Parasztbecsület nem tölt ki egy egész estét, az olasz verista stílus egy másik rövidebb darabjával, Leoncavallo Bajazzók című operájával együtt szokták előadni.

Szereplők szerkesztés

 
A Parasztbecsület librettója 1906-ból (kiadó: Sonzogno)
A bemutató előadói
1890. május 17.
Szerep Hangtípus Énekes
Santuzza, fiatal parasztlány drámai szoprán vagy mezzoszoprán Gemma Bellincioni
Turiddu, parasztlegény drámai tenor Roberto Stagno
Lucia, az édesanyja drámai alt Federica Casali
Alfio, fuvaros bariton Guadenzio Salassa
Lola, a felesége mezzoszoprán Annetta Guli
Énekkar nagy létszámú kórus

Szöveg szerkesztés

Giovanni Verga (1840-1922) szicíliai költő Cavalleria rusticana című novelláját dramatizálta, mely az 1884-es bemutató után világsikert ért el. Ebből a színdarabból írták meg Giovanni Targioni-Tozzetti (1859-1934) és Guido Menasci (1864-1925) a Parasztbecsület opera librettóját. Az opera szövege meglehetős hűséggel követi az eredeti dráma fonalát, a cselekmény hely és időbeli sűrítésével valamint számos mellékszereplő kihagyásával.

A mű története szerkesztés

A Parasztbecsület operát Mascagni a Edoardo Sonzogno kiadócége pályázatára írta. Mivel a kiírás egyfelvonásos operára vonatkozott, az eredetileg kétfelvonásos művet a később híressé vált „Intermezzo” közbeiktatásával, a szövegírókkal egyetértésben, egyfelvonásossá alakította. A pályázatra benyújtott 70 mű közül a Parasztbecsület nyerte el az első díjat. Az ősbemutató 1890. május 17-én a római Teatro Costanziban volt és hatalmas sikert aratott; a szerzőt több mint negyvenszer hívták ki. Még ebben az évben, 1890. december 26-án, az operát bemutatták Magyarországon is, a Magyar Királyi Operaházban, Gustav Mahler vezényletével.

A cselekmény szerkesztés

 
A Parasztbecsület egyik jelenetének illusztrációja

A helyszín egy szicíliai falu temploma előtti tér, az 1880-as év húsvét vasárnapja. Az opera kezdeti szakaszának zenéje a húsvétvasárnap ünnepi hangulatát idézi. A függöny mögül, Turiddu hárfakíséretes Sicilianája, Lolához szóló szerenádja hallható. Ezt követően egy drámaibb jellegű zenekari rész következik Santuzza-Turiddu-duett fő dallama dominál.

A templomba készülő falusiak összegyűlnek a főtéren, a tavaszt és a húsvéti ünnepet köszöntik. Santuzza bekopog Lucia néni kocsmájába, Turiddut keresi. Az öregasszony azt válaszolja, hogy a fia Francofontéba ment borért. Santuzza cáfolja ezt, hiszen Turiddut látták a faluban ma éjjel. Közben megjelenik a színen a fuvaros Alfio, aki húsvétra hazajött szeretett feleségéhez, Lolához. A szabad fuvarosélet örömeiről énekel, a zenét az ostor csattogását és a lovak ügetését imitáló hangzások kísérik. Alfio óbort kér a kocsmárosnétől az azonban azt feleli, hogy épp elfogyott, de Turiddu már elindult újabb adagért a szomszéd faluba. Alfio megerősíti Santuzza állítását miszerint az éjjel látta Turiddut méghozzá nem messze az ő házától, majd elmegy. Ezt követően a falusiakból álló kórus, Santuzza szólójával, falusi népi himnuszt énekel Szűz Máriához. Ez a zeneszám a híres Húsvéti kórus.

A falu lakosai mind bemennek a templomba, a téren csupán Santuzza és Lucia néni marad. Santuzza sírva panaszkodik: Turiddu régen Lolának udvarolt, azonban elvitték katonának, Lola pedig férjhez ment egy másik fiúhoz, Alfióhoz. Mikor Turiddu hazatért a katonaságból és szembesült Lola házasságával Santuzzánál keresett vigasztalást. Lola azonban visszacsábította Turiddut, mire az otthagyta az érte jó hírét és becsületét feláldozó lányt, Santuzzát. Az öregasszony miután végighallgatta a lány siralmát elindul a templom felé. Közben színre lép Turiddu, akit Santuzza felelősségre von éjszakai kimaradása miatt. Turiddu mindent tagad és azt állítja borért volt a közeli faluban, Santuzza elmondja neki, hogy az éjszaka látták a faluban. Közben, egy szerelmes dalt dalolva megjelenik a színen Lola és megszólítja Turiddut, hogy jöjjön a misére. Santuzza azonban feltartóztatja és epés megjegyzéseket tesz riválisára. Lola igyekszik elkerülni a veszekedést és továbbmegy a templom fele, Santuzza pedig könyörögni kezd Turiddunak, hogy ne hagyja el. Az azonban félretaszítja a lányt és elrohan Lola után a templomba. Megjelenik a színen Alfio. Az elkeseredett Santuzza mindent elárul Lola és Turiddu viszonyáról a semmit sem sejtő felszarvazott férjnek. Értesülvén az addig a világ leghűségesebb asszonyának hitt feleség félrelépéséről, Alfio őrjöngeni kezd, majd bosszút esküdve elrohan. Mascagni itt, a dráma csúcspontján pár percre megszakítja a cselekményt a híres Intermezzóval. A függöny mindeközben felvonva marad, de a színpad üres.

A mise végén Turiddu a barátjaival a közeli kocsmába megy egy pohár borra. A temperamentumos bordalba a kórus és Lola is bekapcsolódik. Közben visszatér Alfio. Turiddu aki nem tud Alfio és Santuzza beszélgetéséről borral kínálja a fuvarost, az azonban visszautasítja mondván, hogy az ő bora benne méreggé válik. Turiddu sértésnek veszi Alfio szavait és megharapja annak a fülét, ami szicíliai szokás szerint azt jelenti, hogy készen áll a késpárbajra. A jelenlévők lefogják mindkettőt. Alfio úgy dönt, hogy inkább elmegy, azonban még odaszól Turiddunak: „a kertek alatt rám találsz”. Turiddu retteg, felébred benne a bűntudat, elbúcsúzik anyjától és elrohan. Néhány perccel később a falubeliek riadtan kiáltják: „Alfio megölte Turiddut!”

Áriák szerkesztés

  • O Lola, c'hai di latti la cammisa (Turiddu, szicíliai nyelven)
  • Il cavallo scalpita (Alfio)
  • Regina coeli ezt követi az Innegiammo (Kórus)
  • Voi lo sapete, o mamma (Santuzza)
  • Ah! lo vedi, che hai tu detto? (Turiddu és Santuzza duettje)
  • Ad essi non perdono (Alfio)
  • Viva il vino spumeggiante (Turiddu bordala)
  • Tu qui, Santuzza (Santuzza és Turiddu)
  • Mamma, quel vino è generoso (Turiddu búcsúja anyjától)

Válogatott felvételek szerkesztés

Év Szereplők
(Santuzza, Turiddu, Lucia, Alfio)
Karmester,
operaház és zenekar
Kiadó
1940 Lina Bruna Rasa,
Beniamino Gigli,
Gino Bechi
Giulietta Simionato
Pietro Mascagni,
a Teatro alla Scala zenekara és kórusa
Audio CD: Naxos CD
Cat: 8.110714-15
1953 Zinka Milanov,
Jussi Björling,
Robert Merrill
Margaret Roggero
Renato Cellini
RCA Victor Orchestra
Audio CD: RCA
Cat: CD 6510-2-RG
1953 Maria Callas,
Giuseppe Di Stefano,
Rolando Panerai,
Ebe Ticozzi
Tullio Serafin
a Teatro alla Scala zenekara és kórusa
Audio CD: EMI CD
Cat: 7243 5 56287 2 5
1962 Victoria de Los Angeles,
Franco Corelli,
Mario Sereni,
Corinna Vozza
Gabriele Santini
a Teatro dell’Opera di Roma zenekara
Audio CD: EMI CD
Cat: 72438-19968-2-9
1965 Fiorenza Cossotto,
Carlo Bergonzi,
Giangiacomo Guelfi,
Maria Gracia Allegri
Herbert von Karajan
a Teatro alla Scala zenekara és kórusa
Audio CD: Deutsche Grammophon
Cat: CD 419 257-2
1979 Montserrat Caballé,
José Carreras,
Matteo Manuguerra,
Astrid Varnay
Riccardo Muti
Philharmonia Orchestra
Audio CD: EMI CD
Cat: EMI CMS 7 63650 2
1981 Elena Obraztsova,
Plácido Domingo,
Fedora Barbieri,
Renato Bruson
Georges Prêtre
a Teatro alla Scala zenekara és kórusa
DVD: Deutsche Grammophon
Cat: 0044007 34033
(Film)
1989 Agnes Baltsa,
Plácido Domingo,
Juan Pons,
Vera Baniewicz
Giuseppe Sinopoli
Philharmonia Orchestra
Audio CD: Deutsche Grammophon
Cat: CD 429 568-2

Média szerkesztés

Intermezzo:

You Tube szerkesztés

O Lola

Mario Del Monaco Luciano Pavarotti

Duett

Maria Callas és Giuseppe Di Stefano

Mamma, quel vino

Plácido Domingo

Források szerkesztés

  • Till Géza: Opera. Zeneműkiadó, Budapest, 1973
  • 55 híres opera. Móra Könyvkiadó, 2003

További információk szerkesztés