Parasztdubova

község Szlovákiában

Parasztdubova (szlovákul Sedliacka Dubová) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Parasztdubova (Sedliacka Dubová)
A Szent Mihály arkangyal templom
A Szent Mihály arkangyal templom
Parasztdubova címere
Parasztdubova címere
Parasztdubova zászlaja
Parasztdubova zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rang község
Első írásos említés 1397
Polgármester Ladislav Tomáň
Irányítószám 027 55
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám DK
Népesség
Teljes népesség542 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság531 m
Terület11,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Parasztdubova (Szlovákia)
Parasztdubova
Parasztdubova
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 19° 25′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 19° 25′ 45″
Parasztdubova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Parasztdubova témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Alsókubintól 15 km-re északkeletre az Árva-folyó jobb partján.

TörténeteSzerkesztés

Területe már a korai hallstatti korban lakott volt. Az északkeletre emelkedő Hrádok nevű magaslaton, ott ahol ma egy régi templom romjai is láthatók az i. e. 3. században erődített település állt. Parasztdubova az Árvai régió egyik legrégibb települése. A község a 14. században keletkezhetett, az árvai kincstári uradalomhoz tartozott. Első okleveles említése 1397-ben történik "Dubowa" néven, ekkor már temploma és plébániája is volt. Lakói földműveléssel, halászattal, vadászattal foglalkoztak. 1593-ban "Dwbowa Colonorum" alakban említik. A protestantizmus Árvában 1610 után terjedt el nagyobb mértékben, ennek fő támogatói a Thurzók voltak. 1642-ben a településen újonnan épített templom állt, tornya kőből, maga a templom fából épült. Később az ellenreformáció hatására a templomot vissza kellett adni a katolikusoknak. 1715-ben a dubovai plébánia területén 830 katolikus és 456 evangélikus élt. A fatemplom helyén 1736-ban új kőtemplomot építettek.

 
A Szent Kozma és Damján templom romjai

A település 1683-ban a kuruc harcokban elpusztult, majd 1808-ban árvíz semmisítette meg. Első ismert bíráját az 1772-es urbárium említi, ekkor 62 háza és 332 lakosa volt. 1813-ban újabb árvíz sújtotta. 1831-ben kolerajárvány dúlt a községben, mely 5 hónap alatt 166 áldozatot követelt. 1828-ban 69 háza és 472 lakosa volt. A 19. század végétől sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra.

Vályi András szerint „DUBOVA. Szedlaka Dubova. Tót falu Árva Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Dubova folyó vize mellett, Liptó Vármegyének szomszédságában, Alsó Kubintól egy mértföldnyire, Árva vize mellett, határja meglehetős, legelője hasznos, sajtya híres, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Dubova Colonorum, tót falu, Árva v. az Árva jobb partján: 461 k., 3 evang., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom, 37 1/2 Sessio. F. u. az árvai uradalom.”[3]

A 20. század elején nevét Pórcseresre változtatták. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1925-ben megalakult a tűzoltóegylet, 1936-ban új iskola épült. 1944-ben 28 lakosa vett részt a szlovák nemzeti felkelésben. A harcok során, 1945-ben is nagy károkat szenvedett, csak április 3-án foglalta el a szovjet hadsereg.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 408, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 504 lakosából 500 szlovák volt.[4]

2011-ben 512 lakosából 499 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született Peter Colotka (1925–2019) szlovák akadémikus, ügyvéd és politikus, 1969–1988 között a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés