Parazita növény
Parazita növény vagy élősködő növény az olyan növény neve, ami erőforrásainak egy részét vagy egészét egy másik növénytől vonja el. 19 zárvatermő család mintegy 4100 élősködő faja ismert.[1] A parazita növényeknek specializált gyökerük van, a szívógyökér vagy haustorium, ami behatol a gazdanövénybe és annak farészéhez (xilém), háncsrészéhez (floém), vagy mindkettőhöz csatlakozik.
Élősködő növény olyan növény, amely egy másik növényen élve, annak szöveteibe behatolva saját létfenntartásához a növény tápanyagát használja fel. Amennyiben csak vizet, illetve vízben oldott tápelemeket von el, félélősködőnek hívjuk pl. fagyöngy, de ha kész asszimilátumot von el a növénytől akkor valódi élősködőnek nevezzük pl. aranka.[2]
Csoportosítás szerkesztés
A parazita növények a következőképpen csoportosíthatók (az a és b pontok mindegyik esetben egymást kizáróak):
- 1a. Obligát parazita – olyan élősködő növény, amely gazdanövény nélkül nem képes a teljes életciklusát végigélni.
- 1b. Fakultatív parazita – olyan élősködő növény, amely gazdanövény nélkül is képes a teljes életciklusát végigélni.
- 2a. Szárparazita (hajtásparazita) – olyan élősködő növény, ami a gazdanövény szárához (hajtásához) kapcsolódik.
- 2b. Gyökérparazita – olyan élősködő növény, ami a gazdanövény gyökeréhez kapcsolódik.
- 3a. Holoparazita (teljes parazita) – olyan élősködő növény, ami nem tartalmaz klorofillt, ezért teljes mértékben a gazdanövényre van utalva.
- 3b. Hemiparazita (félparazita) – olyan élősködő növény, ami természetes körülmények között a gazdanövényen élősködik, de emellett fotoszintézist is folytat. Előfordulhat, hogy csak vizet és ásványi anyagokat von el a gazdanövénytől. A legtöbb félparazita növény legalább részben a gazdanövénytől szerzi be a számára szükséges szerves anyagokat is.
A félparaziták esetében a fenti három pontból bármelyik variáció előállhat, így például
- a Nuytsia floribunda („ausztrál-karácsonyfa”) egy obligát gyökérparazita, félparazita;
- a Rhinanthus (kakascímer) egy fakultatív gyökérparazita, félparazita;
- a fagyöngy egy obligát szárparazita, félparazita.
A teljes paraziták mindig obligát paraziták, ezért csak két szempont variálható, pl.
- a Cuscuta europaea (aranka) egy szárparazita, teljes parazita;
- a Hydnora fajok gyökérparaziták, teljes paraziták.
A holoparaziták közé tartoznak a vajvirágfélék fajai, az aranka (Cuscuta), Rafflesia és Hydnoraceae taxonok. Hemiparaziták a Castilleja, fagyöngy, Nuytsia floribunda és a kakascímer.
A hemiparazita növények meghatározását az is nehezíti, hogy a termőhely jellege, illetve évszak szerint ugyanazon faj egyedei nagyon eltérőek is lehetnek. Ez a jelenség a szezonális polimorfizmus, avagy évszakos többalakúság. A szezonpolimorf fajok egyes fejlődési alakjait régen gyakran eltérő változatnak, vagy akár alfajnak tekintették.
Gazdanövényre való specializálódás szerkesztés
Egyes parazita növények generalisták, és számos növényfaj lehet a gazdanövényük, akár egyidőben is. A Cuscuta, Cassytha génuszok fajai, az Odontites verna generalisrták. Más parazita növények néhány, vagy egyetlen fajra specializálódnak. Az Epifagus virginiana például kizárólag az amerikai bükk (Fagus grandifolia) gyökerének holoparazitája; a Rafflesia holoparazita a Tetrastigma liánokon élősködik.
Gombákon élősködő növények szerkesztés
Kb. 400 zárvatermő- és egyetlen nyitvatermőfaj (Parasitaxus usta) létezik, melyek korhadéklakó (szaprofiton) életmódot folytatva mikorrhizagombákon élősködnek. Ezeket mikoheterotróf növényeknek nevezzük, nem parazita növényeknek. Számos orchideaféle ilyen életének legalább egy szakaszában. A mikoheterotróf növények közé tartozik pl. a Monotropa uniflora, a Sarcodes sanguinea, a Rhizanthella gardneri, a Neottia nidus-avis és az Allotropa virgata.
Gazdasági fontosságuk szerkesztés
- Az arankák, a striga-fajok és a vajvirágok hatalmas gazdasági károkat okoznak lágyszárú ültetvényekben. A fagyöngyök az erdőket és a díszfákat károsítják.
- A Rafflesia arnoldii a világ legnagyobb különálló virágával rendelkezik, mintegy egy méteres átmérővel. Természetes élőhelyén turistalátványosság.
- A Castilleja linariaefolia Wyoming állam virága.
- A Phoradendron serotinum (tölgyfa-fagyöngy) Oklahoma állam virága.
- Egyes parazita növényeket, mint a Nutysia vagy a vajvirág, néha látványos virágaik miatt termesztenek.
- A parazita növények kutatások tárgyát képezik, például az evolúció során a fotoszintézis elvesztése témájában.
- Egyes parazita növények tápláléknövényként is felhasználhatók.[3]
- A Nuytsia floribunda (ausztrál-karácsonyfa) képes a föld alatt vezetékek megrongálására. „Összetéveszti” a kábeleket a gazdanövény gyökereivel, és megpróbál élősködni rajtuk, a szívógyökereiben lévő szklerenchima-guillotine-nal megsértve a kábelt.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Nickrent, D. L. and Musselman, L. J. 2004. Introduction to Parasitic Flowering Plants. The Plant Health Instructor. DOI: 10.1094/PHI-I-2004-0330-01 [1] Archiválva 2007. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Élősködő növény - Kertészeti lexikon. http://www.tuja.hu
- ↑ Parasitic Angiosperms Used for Food?
- ↑ Sclerenchymatic guillotine in the haustorium of Nuytsia floribunda. [2006. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 10.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Parasitic plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- Bognár János: A víz-, és iontranszport lusta különcei: a félparaziták. Plantarium, 2012. május 1. (Hozzáférés: 2014. október 3.)