Tapadó vadszőlő

A tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe és a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó faj.

Tapadó vadszőlő
A levélzete
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Rosidae Rend: Szőlővirágúak (Vitales) Család: Szőlőfélék (Vitaceae) Alcsalád: Vitoideae Nemzetség: Vadszőlő (Parthenocissus) Planch. Faj: P. quinquefolia
Tudományos név
Parthenocissus quinquefolia (L.) Planch.
Szinonimák
Szinonimák Ampelopsis engelmannii (Koehne & Graebn.) Rehder Ampelopsis graebneri Bolle Ampelopsis hederacea DC. Ampelopsis hederacea var. dumetorum Focke Ampelopsis hederacea var. minor Schelle Ampelopsis hederacea var. murorum Focke Ampelopsis latifolia Tausch Ampelopsis muralis (Graebn.) Lengerken Ampelopsis pubescens Schltdl. Ampelopsis quinquefolia (L.) Michx. Ampelopsis quinquefolia var. angustifolia Dippel Ampelopsis quinquefolia var. dumetorum Rehder Ampelopsis quinquefolia var. graebneri Rehder Ampelopsis quinquefolia var. heptaphylla A.Gray Ampelopsis quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Torr. & A.Gray Ampelopsis quinquefolia var. latifolia Dippel Ampelopsis quinquefolia var. murorum Rehder Ampelopsis quinquefolia var. pubescens L.H.Bailey Ampelopsis quinquefolia var. radicantissima Rehder Ampelopsis quinquefolia var. spaethii (Koehne & Graebn.) Schelle Ampelopsis radicantissima (Koehne & Graebn.) Beissn., Schelle & Zabel Ampelopsis radicantissima var. engelmannii (S.Watson) Schelle Ampelopsis radicantissima var. graebneri (Bolle) Schelle Ampelopsis radicantissima f. minor (Graebn.) Schelle Ampelopsis radicantissima var. saint-paulii (Koehne & Graebn.) Schelle Ampelopsis roylei Dippel Ampelopsis saint-paulii (Koehne & Graebn.) Rehder Ampelopsis virginiana Dippel Cissus hederacea var. hirsuta Pursh Cissus quinquefolia (Michx.) Desf. Parthenocissus dumetorum (Focke) Rehder Parthenocissus engelmannii Koehne & Graebn. Parthenocissus graebneri (Bolle) Graebn. Parthenocissus hederacea (Ehrh.) Druce Parthenocissus hirsuta (Pursh) Graebn. Parthenocissus inserta (A.Kern.) Fritsch Parthenocissus muralis Graebn. Parthenocissus pubescens (Schltdl.) Graebn. Parthenocissus quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Planch. Parthenocissus quinquefolia var. minor (Graebn.) Rehder Parthenocissus quinquefolia var. murorum (Focke) Rehder Parthenocissus quinquefolia var. saint-paulii (Koehne & Graebn.) Rehder Parthenocissus radicantissima Koehne & Graebn. Parthenocissus radicantissima var. minor Graebn. Parthenocissus saint-paulii Koehne & Graebn. Parthenocissus spaethii Koehne & Graebn. Psedera hirsuta (Pursh) Greene Psedera quinquefolia (L.) Greene Quinaria quinquefolia (L.) Koehne Vitis hederacea Ehrh. Vitis inserta A.Kern. Vitis pubescens (Schltdl.) Miq. Vitis quinquefolia (L.) Lam. Vitis quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Bean
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tapadó vadszőlő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tapadó vadszőlő témájú médiaállományokat és Tapadó vadszőlő témájú kategóriát.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

A tapadó vadszőlő eredeti előfordulási területe Észak- és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség. Az Amerikai Egyesült Államokban (Alabama, Illinois, Kentucky, Tennessee és Vermont), Mexikóban, Guatemalában és Salvadorban őshonos.

Az ember betelepítette a következő országokba és térségekbe: Albánia, Algéria, Ausztria, Colorado, az egykori Csehszlovákia, Görögország, Hollandia, Kazahsztán, Kína keleti fele, Koreai-félsziget, Nagy-Britannia, Németország, Ruanda, Szicília és Svájc.

Megjelenése

Lombhullató, elfásult indás növény, amely 20-30 méter hosszúra nő meg. A levele egy levélnyélből és öt levélkéből tevődik össze. A levél kortól és élőhelyminőségtől függően általában 3-20 centiméter átmérőjű, de néha 30 centiméter átmérőjű is lehet. Az alig látszó virágai zöldesek és fürtökben lógnak. Az 5-7 milliméter átmérőjű termése liláskék színű, az ember számára mérgező.

Források

• Parthenocissus quinquefolia (L.) Planch. Plants of the World Online
• Gill, John D.; Pogge, Franz L. 1974: Parthenocissus Planch. Creeper. In: Schopmeyer, C. S., ed. Seeds of woody plants in the United States. Agric. Handb. 450. Washington, DC: U.S. Department of Agriculture, Forest Service: 568–571.
• A. L. P. P. de Candolle & A. C. de Candolle, Monogr. phan. 5(2):448. 1887
• USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Parthenocissus quinquefolia in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
• Earney, Delena Tull ; illustrations by Michael; Larke, Julia; Teague,, Judy; Miller, Suzanne Rippe ; photographs by George Oxford (2013). Edible and useful plants of the Southwest : Texas, New Mexico, and Arizona : including recipes, teas and spices, natural dyes, medicinal uses, poisonous plants, fibers, basketry, and industrial uses (Revised ed.). pp. 184–185. ISBN 0292748272.
• "FDA Poisonous Plant Database". Accessdata.fda.gov. Retrieved October 15, 2016.