Főmenü megnyitása

Path[2] (magyarul Pat vagy Patfürdő, szlovákul Patince) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Leginkább termálvizes fürdőjéről híres.

Path (Patince)
A katolikus templom
A katolikus templom
Path címere
Path címere
Path zászlaja
Path zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rang község
Polgármester Szabó Olga
Irányítószám 946 39 (pošta Iža)
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség451 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület11,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Path (Szlovákia)
Path
Path
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 44′ 18″, k. h. 18° 17′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 18″, k. h. 18° 17′ 27″
Path weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Path témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Komáromtól 12 km-re keletre, a Duna bal partján fekszik, Almásfüzitővel szemben. Path Szlovákia legdélebbi települése, közigazgatási területe 11,31 km². Közigazgatásilag nyugatról Izsa, keletről Virt és Dunaradvány, északról Marcelháza, délnyugatról Almásfüzitő, délkeletről pedig Dunaalmás határolja. Déli határát (mely egyben államhatár is Magyarország és Szlovákia között) a Duna, keleti határának egy részét pedig az Öreg-Zsitva alkotja. Patkányos-puszta (Potkanovo) tartozik hozzá.

ÉlővilágaSzerkesztés

Pathon 3 gólyafészket tartottak nyilván, azonban Patkányos pusztán már megszűnt a fészek. Az elsőben 2012-ben fészkeltek újra és 1 fiókát neveltek fel, 2013-ban csak egyet, mivel a másik elpusztult, 2014-ben ismét csak egyet, 2015-ben pedig hármat, azóta nem volt költés. A másik fészekben 2011-ben 4, 2012-ben 3, 2013-ban és 2014-ben ismét 4, 2015-ben 3, 2016-ban 4 és 2017-ben 5 fiókát számoltak össze. A legújabb fészek a főút mellett található, melyben 2017-ben 3 fiókát számoltak meg.[3]

TörténeteSzerkesztés

A történelem előtti időkben, a bronzkorban a zselizi kultúra egyik települése állt a helyén, melynek hamvasztásos urnasírjait feltárták. A vaskorban a la théne-i kultúra embere élt itt. Az 1950-ben a települést meglátogató régészbizottság megállapította, hogy a mai iskola helyén az ókorban római őrtorony állt. Első írásos említése 1260-ból származik, ekkor Komárom várának birtoka volt. A 16. század második felében a törökök feldúlták. 1559-ben Szentiványi Babits István kapja nádori adományként, miután korábbi birtokosai, a Pathyak kihaltak.

1615-ben elhagyott falu.[4] A 18. században a Pálffy-birtok részeként újratelepült Patpuszta néven. 1715-ben 8 háztartása volt. 1787-ben 23 házában 121 lakos élt. 1828-ban 17 háza és 125 lakosa volt. Lakossága dohánytermesztéssel, halászattal és hímzéssel foglalkozott.

Vályi András szerint "PÁT. Szabad puszta Komárom Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Izsához közel, mellynek filiája. " [5]

Fényes Elek szerint "Path, puszta, Komárom vgyében, Izsához 1/2 órányira, a Duna mellett: 237 kath. lak., kik többnyire haszonbérlők, s igen erős dohányt termesztenek. Van itt 38 ház, s mindenikhez 1 1/2 mérő belső telek adatott, kültelkük nincs. Az urasági szántóföld 309 1/2 hold, a 2000 holdnyi rétség vizenyős, s nem minden évben kaszálható, azonban közép számitással 5000 mázsa szénát megterem. Van itt 300 holdnyi fáczános erdő. F. u. h. Pálffy Antal."[6]

A trianoni békeszerződésig területe Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, Marcelháza község részeként. 1939 novemberében kérték a falu önállósulását, melyet a marcelházi képviselő-testület elfogadott, de a vármegye elutasította, mivel az ezzel megbízott elöljárók így nem tarthatták volna meg birtokaikat. A falu végül 1957-ben önállósult. Az 1965-ös árvíz idején, június 15-én a község területén (közel a Zsitva-torkolathoz) gátszakadás történt, mely rendkívül súlyos károkat okozott, a falu másfél hónapig víz alatt volt, 99 ház dőlt össze és az árvíz egy halálos áldozatot is követelt.

NépességSzerkesztés

2001-ben 490 lakosából 448 fő magyar (91,4 %) és 38 szlovák (7,7 %) nemzetiségű volt.

2011-ben 509 lakosa volt, ebből 432 magyar és 54 szlovák.

NevezetességekSzerkesztés

  • Szent Vendelnek szentelt barokk stílusú katolikus temploma mai formáját 1776-ban nyerte, a 19. században új homlokzatot építettek hozzá.
  • A falutól 2 km-re keletre termálvizes fürdő működik (Hévíz nevű forrása 200 m mélységből tör fel és 650 m²-es tavat hozott létre). A tó gyógyhatású iszapját régóta hasznosítják. A fürdőhőz kemping is tartozik.
  • A komárom-párkányi út mellett állnak az 1965-ös árvíz emlékművei: az első a faluban (a helyreállításban segítő járások - Szenicei, Hodoníni, Kelet-prágai - neveivel), a második pedig a strandfürdő közelében.
  • Az első és a második világháborúban elesettek emlékműve az iskolaparkban áll.
  • A faluban található kegyhely az 1933-ban épült ún. lurdi barlang.
  • A falu Párkány felé eső végénél, a főút mellett 1996-ban emelt feszület áll.
  • A Zsitva torkolatának közelében található ipari műemlék az 1897-ben épült gőzmeghajtású szivattyúállomás.
  • A temetőben álló nagykeresztet 1983-ban állították. A temetőben fa harangláb is található.

KéptárSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Jaroslav Böhm 1947: Poznámky k našemu mesolitu. Historica Slovaca V, 37-40.
  • Mikuláš Dušek 1959: Neolitické sídlisko v Patinciach, o. Hurbanovo. Archeologické rozhledy 11, 782-784.
  • Bohuslav Chropovský - Mikuláš Dušek - Belo Polla 1960: Pohrebiská zo staršej doby bronzovej na Slovensku I. Bratislava.
  • Vojtech Ondrouch 1964: Nálezy keltských, antických a byzantských mincí na Slovensku.
  • Ivan Cheben 1984: Sídlisko želiezovskej skupiny v Patinciach. AVANS 1983, 39-41, 88, 89.
  • I. Cheben 1985: Pokračovanie výskumu v Patinciach. AVANS 1984, 98-99.
  • I. Cheben 1986: Tretia výskumná etapa v Patinciach. AVANS 1985, 102-103.
  • Cheben, I. 1987: Výsledky záchranného výskumu v Patinciach. Štud. Zvesti AÚ SAV 23, 307-329.
  • I. Cheben 1988: Ukončenie výskumu v Patinciach. AVANS 1986, 54-55.
  • I. Cheben 1990: Archeologické doklady osídlenia Patiniec. Balneologický spravodaj 1989, Nr. XXVII. Balneohistoria Slovaca, Bratislava, 59-74.
  • Elena Hanzelyová - Ivan Kuzma - Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88.
  • Bizubová-Kollár-Lacika-Zubriczký: A szlovák–osztrák–magyar Duna-mente, Pozsony, 2000, 190. p.
  • I. Cheben 2000: Kostrový hrob s medenými ozdobami z Patiniec. In: Památky archeologické - Supplementum 13. Praha, 110-117.
  • Ivan Cheben 2005: Osídlenie Nitry v mladšej a neskorej dobe kamennej. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 21-32.
  • Delta, 2007. szeptember 24. (V./39.), 9. pp.
  • Boris Stoklas 2017: Dve nové rímske koloniálne mince z juhozápadného Slovenska. Denarius 6, 8-20.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Path honlapja
  3. bociany.sk
  4. ÖStA HHStA Türkei I. Karton 100. Konv. 1. 1615.07. fol. 153-157., 162.
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Path témájú médiaállományokat.