Főmenü megnyitása

Pataki József (Kászonjakabfalva, 1908. december 26.Kolozsvár, 1993. szeptember 17.) történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Pataki József
Született 1908. december 26.
Kászonjakabfalva
Elhunyt 1993. szeptember 17. (84 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága román[1]
Foglalkozása történész,
egyetemi tanár
Sírhely Házsongárdi temető

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Kászonjakabfalván született, az elemi iskolát Apahidán, középiskolai tanulmányait a kolozsvári Piarista Gimnáziumban végezte, 1926-ban. A kolozsvári I. Ferdinánd (román) Egyetemen 1930-ban szerzett egyetemes- és román történelem, valamint román nyelv szakos oklevelet.

Tanári pályáját egykori gimnáziumában kezdte, majd Marosvásárhelyen, a Római Katolikus Tanítóképzőben és gimnáziumban tanított.

194144 között a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt, ebben az időszakban szerkesztette az Iskolai Értesítőt, cikkei jelentek meg az Erdélyi Iskola, az Erdélyi Tudósító és a Székely Nép című lapban.

1944-től katonai szolgálatot teljesített, majd orosz hadifogságba került, ahonnan 1948 végén szabadult.

19491955 között a kolozsvári Kereskedelmi középiskola, majd a Tanártovábbképző Intézet tanára, 1956-tól a Bolyai Tudományegyetem történelem karának volt a professzora. Az egyesített Babeș-Bolyai Egyetemen a középkori egyetemes történet magyar előadója volt nyugalomba vonulásáig.

1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.

Doktori disszertációját Anjou királyaink és a két román vajdaság címmel a Ferenc József Tudományegyetemen védte meg 1944-ben.

1993. szeptember 17-én hunyt el, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.

MunkásságaSzerkesztés

Demény Lajossal közösen kutatták és tárták fel a huszita mozgalom erdélyi elterjedésének és az 1437-es parasztfelkelés okainak ismeretlen adatait. Tanulmányaikat A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955) című kötete közölte 1956-ban, A huszita forradalmi mozgalom elterjedése hazánkban, és hatása a parasztok 1437–38. évi felkelésére címmel.

A magyar és a román tudományos kapcsolatok történetéhez készült beszámolója a Kelemen Lajos Emlékkönyvben jelent meg 1957-ben.

Erdély gazdasági fejlődésének tervére vonatkozó levéltári feldolgozásai közé tartozik az 1971-ben Csíkszeredában kiadott, A Csíki vashámor a XVII. század második felében című tanulmánya, amely a székelyföldi vasipari hagyományokat mutatja be.

A Nürnbergben őrzött okmányok mélyreható elemzése lehetővé tette, a Hunyadiak vajdahunyadi uradalmában folytatott gazdálkodás megismerését. Ez az értékes XVI. századi forrásanyag a Román Akadémia gondozásában jelent meg 1973-ban, amelynek összegyűjtéséért, illetve feldolgozásáért Nicolae Bălcescu-díjjal tüntették ki.

Legenda és valóság címmel közölte a Korunk 1970/4 számában a Csíki székely krónikáról írt kritikáját.

Történetírói érdeme a székelység múltjára vonatkozó anyag feltárása. Imreh Istvánnal közösen kutatták és tették közzé román nyelven az Acta Napocensis 1967, 1969-es múzeumi évkönyvben, valamint magyar nyelven az Aluta 1969 és 1970-es számában Udvarhelyszék mezőgazdaságának XVI. századi múltjából készült munkájukat. Ugyancsak közös tanulmányuk, A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején, amely a Székely felkelés 1595-1596 előzményei, lefolyása, következményei című könyvben jelent meg, 1979-ben.

Az 1981-ben elkészült Kolozsvári emlékírók 1603–1720 című kötete több évtizedes kutatásának eredménye, amely Kolozsvár múltjára vonatkozó, kiadatlan emlékiratok közreadásával vált hasznos forráskiadvánnyá.

Demény Lajossal együttműködve és a Kriterion Könyvkiadó segítségével indították útjára a Székely Oklevéltár új sorozatát, melynek köteteiben az egykori Udvarhelyszék törvénykezési anyagaiból válogattak. Az 1983-ban és 1985-ben megjelent I. és II. kötetet közösen szerkesztették, ugyanakkor az 1994-ben megjelent III. kötet előkészítésében is részt vett.

1991-ben Batthyány Ignác születésének 250. évfordulója alkalmával, a Csíki Székely Múzeumban szervezett emlékkiállításon, Pataki József méltatta a nagynevű erdélyi püspök munkásságát.

Imreh Istvánnal közösen állították össze a Kászonszéki krónika 1650–1750 című könyvet, amely 1992-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó és a Kriterion Könyvkiadó közös gondozásában. Az előszóban az alábbiakat olvashatjuk: „A hajdani kászoniak életét, sorsát felidézve, magyar nemzetiségi önismeretünk ügyét kívántuk szolgálni. Valljuk, hogy a teljességre, épségre törő emberi életnek nélkülözhetetlen eleme a valóságot tükröző, csonkítatlan történeti tudat.”

MűveiSzerkesztés

  • Anjou királyaink és a két román vajdaság. Kolozsvár, 1944.
  • A huszita forradalmi mozgalom elterjedése hazánkban, és hatása a parasztok 1437–38. évi felkelésére. In: Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955). Kolozsvár, 1956.
  • A magyar és román tudományos kapcsolatok történetéhez. In: Kelemen Lajos Emlékkönyv. 1957.
  • Husitské revolucní na uzemí Lid eové republiky rumunkské. In: Mezinarodní ohlas husitsví VIII. Prága, 1958.
  • Atitudinea lui Radu de la Afumați și a lui Joan Zápolyan în ajunul luptei de la Mohács În: Studia, 1967.
  • Contribuții la studiul agriculturii Transilvănene 1570–1610. Imreh Istvánnal Acta MVSEL Napocensis, I. II. 1967, 1969.
  • Adatok Udvarhelyszék mezőgazdaságához 1570–1610. Imreh Istvánnal. Aluta I., Sepsiszentgyörgy, 1969.
  • Legenda és valóság. Korunk 1970/4
  • Adatok Udvarhelyszék állattartásához 1570-1610. Imreh Istvánnal. Aluta II., 1970.
  • A csíki vashámor a XVII. század második felében. Csíkszereda, 1971.
  • Domeniul Hunedoara la începutul secolului al XVI-lea. Bukarest, 1973.
  • Tanulmányok a romániai együttlakó nemzetiségek történetéből és testvéri együttműködéséről a román nemzettel. In: Sdudia, 1976.
  • A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. Imreh Istvánnal. In: Székely felkelés 1595–1596 előzményei, lefolyása, következményei. Bukarest, 1979.
  • Székely oklevéltár. I–II. Demény Lajossal. Bukarest, 1983, 1985.
  • Kolozsvári emlékírók 1603–1720. Fehér könyvek. Bukarest, 1990.
  • Kászonszéki krónika. 1650–1750. Imreh Istvánnal. Budapest–Bukarest, 1992.
  • Székely oklevéltár III. Demény Lajossal és Tüdös S. Kingával. Bukarest, 1994.

IrodalomSzerkesztés

  • Benkő Loránd: Székely oklevéltár. Magyar Nyelv 1985/4.,
  • Benkő Samu: Vasipari hagyomány Csíkban. Előre 1971. november 19.,
  • Benkő Samu: Pataki József (1908–1993). Erdélyi Múzeum 1993/3–4.,
  • Binder Pál: Megjegyzések a Kolozsvári emlékírók névmutatójához. Helikon 1991/21.,
  • Dankanits Ádám: A levéltár tett történésszé. Beszélgetés Pataki Józseffel. A Hét 1975/30.,
  • Demény Lajos: A történész Pataki József emlékére. A Hét 1993/43.,
  • Egyed Ákos: Székely oklevéltár. Utunk 1983/27.
  • Egyed Ákos: Háromszék egy évszázada. Háromszék 1993/8,
  • Fodor Sándor: „Vidéki” kiadvány. Utunk 1971/48.,
  • Fügedi Erik: Domeniul Hunedoarei… Agrártörténeti Szemle 1976/3–4.,
  • Heckenast Gusztáv: A Csíki vashámor. Századok 1974/3.,
  • Imreh István: Új székely oklevéltár. Korunk 1983/9.,
  • Ruffy Péter: Húszezer családnév a XVII. század elejéről. Magyar Nemzet 1976. augusztus 24.,
  • Miklós László: Forrás nélkül történelmet nem lehet művelni. Romániai Magyar Szó 1990. július 24.,
  • Szőcs János: Pataki József, a történetíró. Hargita Népe, 2008. december 20.
  • Wolf Rudolf: Újabb „fehér könyv” - ezúttal a régi Kolozsvárról. Erdélyi Múzeum 1991/1–4.,

Emlékezete a SzékelyföldönSzerkesztés

  • Márton Áron Főgimnázium: 1995. március 17, Pataki József tiszteletére tudományos ülésszak, emléktábla avatás
  • A Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Évkönyve, az 1994–1995 tanévről. Pataki József: Ezt tettem. (1990), Borsódi László: Így ünnepeltünk, emlékeztünk...
  • Kászonjakabfalva: 2002. július 7, Névadó ünnepség, az elemi iskola Pataki József nevét vette fel
  • Csíki Székely Múzeum: 2008. november 7, Magyar Tudomány Napja, Pataki Józsefre emlékezve.

Előadók: Kiss András: Pataki József Kolozsvárra vonatkozó kutatásai, Sipos Gábor: Pataki József, a tanár, Forró Albert: Pataki József Csík- és Kászonszékre vonatkozó munkássága

  • Hargita Népe: 2008. december 20, Szőcs János: Pataki József, a történetíró.

JegyzetekSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)

ForrásokSzerkesztés

  • Antal Imre: „Tisztesség adassék” . Csíkszereda, 1994.
  • A Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Évkönyve az 1994-95. tanévről. Csíkszereda, 1995.
  • Imreh István–Pataki József: Kászonszéki krónika 1650–1750. Budapest–Bukarest, 1992
  • Hargita Népe: Szőcs János: Pataki József, a történetíró. 2008. december 20.
  • Kelemen Lajos Emlékkönyv. Bukarest, 1957.
  • Miklós József: Csíki Lexikon. Csíkszereda, 2004.
  • Pataki József: A Csíki vashámor a XVII. század második felében. Csíkszereda, 1971.
  • Pataki József: Domeniul Hunedoara la începutul secolului al XVI-lea. Bukarest, 1973.
  • Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  
  • Székely felkelés 1595–1596 előzményei, lefolyása, következményei. Bukarest, 1979.

Külső hivatkozásokSzerkesztés