Wikipédia

Patarét

Kolozsvár városrésze Romániában

Patarét (románul: Pata-Rât) Kolozsvár egyik része a város keleti felén; itt található a város szeméttelepe. A Pataréten 2019-ben mintegy kétezer, többségében roma lakos élt.[1]

Patarét (Pata-Rât)
Közigazgatás
TelepülésKolozsvár
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Patarét (Románia)
Patarét
Patarét
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 08″, k. h. 23° 41′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 08″, k. h. 23° 41′ 02″
A Wikimédia Commons tartalmaz Patarét témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Szamosfalva irányából a repülőtérrel szemben a Szamosfalvi útról (Calea Traian Vuia) déli irányban kiinduló Pataréti úton (Drumul Pata-Rât) közelíthető meg.[2]

Leírása szerkesztés

A minden infrastruktúrát nélkülöző[3] terület négy övezetből áll: Dallas, Kanton, Zöld Domb, Rámpa;[4] mindegyiknek a lakói külön közösséget alkotnak. A szeméttelep közvetlen közelében helyezkedik el a Rámpa, legtávolabb a Kanton. Az itt lakók barakkokban, maguk építette viskókban, és a városvezetés által biztosított úgynevezett moduláris házakban élnek. Egy-egy moduláris ház négy 16–18 négyzetméteres szobából áll, mindegyikben egy család lakik. A családok közösen használják a két négyzetméteres fürdőhelyiséget.[5][6]

Története szerkesztés

Az első három család az 1960-as évek végén telepedett le az ipari szemétlerakó környékén. 1971-ben a kolozsvári városgazdálkodási vállalat hulladékelhelyezési célra öt évre bérbe vett egy 32 107 négyzetméteres területet a szamosfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezettől. 1993-ban a kolozsvári városi tanács elbirtoklás címén a saját nevére vette az ingatlant. 1996-ban az első hajléktalanná vált családok letelepedtek a Kanton utca és a Patarét utca kereszteződésében, 2000-ben pedig elkezdett benépesülni a régi szemétlerakó. 2002-ben a Kanton utcába telepítettek ki 80 személyt a lebontott Gilovics-házból(wd). 2004-ben a Monostori-erdőből költöztettek ide sátoros cigányokat. 2006 novemberében a rendőrségi két razziát tartott a rámpán, és felgyújtotta a viskókat. (2018-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta emiatt Romániát, és kártérítést ítélt meg az áldozatoknak.)[3][7][8]

2010-ben a Mărăști és Györgyfalvi negyed közötti Coastei utcából a jogszabályok megsértésével telepítettek ide 76, főként roma családot; az így felszabadult telket a román ortodox egyház kapta meg.[3][7] A kitelepítés során 30 család számára nem biztosítottak elhelyezést; őket rokonok fogadták be.[8] Civil szervezetek több tüntetést, petíciót és nyílt levelet kezdeményeztek a kitelepítettek érdekében.[8]

2010 után Hargita megyéből néhány kizárólag magyarul beszélő roma család is megtelepedett a szemétlerakónál, akik elkülönült csoportot alkottak.[9]

2014. október és 2017. április között a Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségközi Fejlesztési Egyesület a Norvég Alaptól elnyert 4 millió eurós támogatással projektet indított a szegregációs folyamatok megállítására / visszafordítására.[5][10] 35 család (143 fő) számára szociális lakást biztosítottak, illetve további támogatást a beilleszkedés elősegítésére. 304-en segítséget kaptak a születési bizonyítvány és személyi igazolvány megszerzéséhez, 41 családot beregisztráltak a családi pótlék rendszerébe, 29-en segítséget kaptak bankszámla nyitásához, 11 gyermek számára törvényes képviselőt jelöltek ki, 11 főt bejelentettek a háziorvoshoz. 70 fő álláshoz jutott, 41 fiatal szakképzésben vett részt. 179-en jogi tanácsadásban, 297-en orvosi vizsgálatban részesültek. 30 gyermeket sikerült a közoktatásba integrálni. Ezen felül számos kulturális rendezvényen biztosították a telep lakóinak részvételét.[11] A projekt folytatásaként 2020-ban indult el a Pata 2.0 elnevezésű projekt.[12] Az új projektben többek között babacsomagokat osztanak ki az újszülöttek édesanyjainak.[13]

2015-ben a régi szemétlerakót bezárták, de rekultivációra nem került sor, és egy része még 2020-ban is üzemelt. Az új szemétlerakót a moduláris házaktól 300 méterre létesítették.[8][14] A szeméttelepen több ízben tűz ütött ki,[8][15][16][17][18] 2017 őszén pedig a szemétdomb megcsúszása következtében egy 6000 köbméteres mérgező tó alakult ki,[19] amelynek vize utóbb a Kis-Szamosba is belefolyt.[20]

2017-ben és 2018-ban a Jazz in the Park fesztivál egy-egy napját Pataréten tartották, hogy felhívják a figyelmet a szeméttelepen lakók életkörülményeire és az őket sújtó diszkriminációra.[21][22]

2021-ben egy kolozsvári magáncég, a Klarwin társadalmi felelősségvállalási projektet indított az ivóvíz biztosítása érdekében.[23]

2021. augusztusban menetrend szerinti autóbuszjáratot létesítettek, amely a Patarétet összeköti a várossal. A járat munkanapokon naponta négyszer közlekedik.[24]

Emil Boc polgármester 2021-es nyilatkozata szerint a telepet 2030-ra megszüntetik.[25]

Híres emberek szerkesztés

A helyiek által "Bert úr"-nak nevezett Lambertus Johannes Looij holland asztalos és felesége, Margriet az 1990-es évek óta él Kolozsváron, és majdnem minden nap megjelenik Pataréten, segítve az itt élő családokat a mindennapokban.[26][27][28]

A kultúrában szerkesztés

  • Szakáts István 2017-ben bemutatott Pata-Cluj című dokumentumfilmje a Norvég Alap projektjét mutatja be.[29]
  • 2018-ban Miron Zownir(wd) német-ukrán fotógráfus Kolozsvár és Nagybánya nyomortelepein, köztük Pataréten fotózott; műveit a Flashback. Visszatérés Kolozsvárra címmel 2020-ban állították ki a Bánffy-palotában.[30]
  • A bukaresti Stagiune de Teatru Politic 2020-ban bemutatott Capete Înfierbântate 2020 [Forrófejűek 2020] című előadásában elhangzik egy Pataréten élő asszony monológja.[31]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Dora Călian, Grațiela Rostaș: Comunitatea de pe rampă - Pata-Rât. Studiu de caz. www.crj.ro (2019) (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  2. ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. 586. o. ISBN 973 8341 44 2  
  3. ↑ a b c Jakab Hanga: Patarét Kolozsvár lakmuszpapírja. atlatszo.ro (2019. október 8.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
  4. ↑ Nagy Pál: Parasztok, cigányok, proletárok. Az alsó kaszt és a cigány etnicitás történeti értelmezéséhez (19-20. század). Aetas, XXXV. évf. 1. sz. (2020) 166–184. o.
  5. ↑ a b Molnár Ditta: Patarét. Parola, 1. sz. (2019)
  6. ↑ Szabó Tünde: De mit kezdjünk a romákkal? foter.ro (2014. december 23.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  7. ↑ a b Enikő Vincze: Istoria formării Pata Rât ca zonă de locuire marginalizată și precară. www.desire-ro.eu (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
  8. ↑ a b c d e Cronologie Pata Rât. www.desire-ro.eu (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
  9. ↑ Horváth István – Kiss Tamás: Magyarul beszélő romák Erdélyben. Területi elhelyezkedés és lakóhelyi szegregáció. statisztikak.erdelystat.ro (2020. október 8.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  10. ↑ Kiss Előd-Gergely: Otthonra lelnek a pataréti romák. kronikaonline.ro (2017. május 2.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  11. ↑ La început a fost Pata-Cluj. desegregare.ro (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  12. ↑ Pata 2.0 kick-off conference. desegregare.ro (2020. november 13.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  13. ↑ EVENIMENT70 de mămici tinere de la Pata Rât sunt susținute în creșterea bebelușului prin proiectul Pata 2.0. cluj24.ro (2021. április 15.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  14. ↑ Tőkés Hunor: Kincses városból bűzös város lesz? Bűzlik valami Kolozsváron, de nemcsak a szemét. think.transindex.ro (2020. október 27.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  15. ↑ Andrei Mihai: Clujul este sub un nor de fum, după un INCENDIU la groapa de gunoi de la Pata Rât. Muncitorii s-au făcut de râs. Stiri de Cluj, (2016. április 8.)
  16. ↑ INCENDIU de amploare la rampa de gunoi a municipiului Cluj-Napoca de la Pata Rât. Focul nu a fost stins după 11 ore de intervenţie. Monitorul de Cluj, (2017. október 4.)
  17. ↑ Al doilea incendiu din acest an la Pata Rât. Arde rampa de gunoi a Primăriei. Monitorul de Cluj, (2018. április 30.)
  18. ↑ Lángra kapott Kolozsvár szemete Pataréten. foter.ro (2019. október 16.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  19. ↑ Hatalmas vízszennyeződés történt Kolozsvár mellett. think.transindex.ro (2017. szeptember 13.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  20. ↑ Kőrössy Andrea: A Kis-Szamosba folyik a pataréti szeméttelepről származó csurgalék. kronikaonline.ro (2017. november 22.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  21. ↑ Jazz in the Park ajunge la Pata Rât cu o scenă lângă groapa de gunoi a Clujului. jazzinsideromania.wordpress.com (Hozzáférés: 2024. április 12.)
  22. ↑ Festivalul care organizează, pentru al doilea an consecutiv, concerte la groapa de gunoi a Clujului. Adevarul, (2018. június 18.)
  23. ↑ Remus Florescu: „Miracol” de Paşte pentru Pata Rât: apă potabilă pentru clujenii care trăiesc lângă rampa de gunoi. „Când vii din centrul Clujului aici e puţin şocant”. Adevarul, (2021. május 3.)
  24. ↑ Cursă regulată de autobuz din/spre Pata Rât, cu scopul de a facilita integrarea locuitorilor pe piața muncii din oraș. www.clujmet.ro (2021. augusztus 23.) (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  25. ↑ Anca Mureşan: Primarul din Cluj: "Până în anul 2030 Pata Rât nu va mai exista". Ziua de Cluj, (2021. március 5.)
  26. ↑ Norbert Mappes-Niedieck: Arme Roma, böse Zigeuner: Was an der Vorurteilen über die Zuwanderer stimmt. Berlin: Ch. Links. 2012. 38–42. o. ISBN 9783861536840  
  27. ↑ Remus Florescu: Olandezul care a căutat în gunoaie alături de romii de la Pata Rât: „Nu le mai ţin predici. E prea uşor să le vorbeşti frumos şi apoi să-i laşi să moară de foame“. Adevărul, (2015. július 25.)
  28. ↑ David Karas: In slums of Romania, a Dutchman is drawn to help the Roma. The Christian Science Monitor, (2016. március 31.)
  29. ↑ Pata-Cluj. filmfreeway.com (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  30. ↑ Zsizsmann Erika: Patarét közelről – romániai nyomortelepeken fotózott egy világhírű német fotós. maszol.ro (2020. november 6.) (Hozzáférés: 2022. szeptember 22.)
  31. ↑ Ugron Nóra: A romániai posztszocialista társadalom keresztmetszete öt előadásban. www.jatekter.ro (2021. szeptember 20.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Patarét&oldid=27054566”