Patrice Rushen, (Los Angeles, 1954. szeptember 30. –) amerikai dzsesszzongoristsa, R&B énekesnő, dalszerző, multiinstrumentalista. 2008. óta a Berklee College of Music művészeti nagykövete, 2014 óta pedig a USC Thornton School of Music populáris zenei programjának elnöke.

Patrice Rushen
2010.
2010.
Életrajzi adatok
Születési névPatrice Louise Rushen
Született1954. szeptember 30. (70 éves)[1][2][3]
Los Angeles[4]
Származásafroamerikai
Iskolái
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Hangszoprán
Tevékenység
KiadókPrestige Records
IPI-névazonosító00075290861

Patrice Rushen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Patrice Rushen témájú médiaállományokat.

Pályafutása

szerkesztés

Rushen három éves korától klasszikus zongoraképzést kapott. 1972-ben megnyert egy szólistaversenyt a Monterey Jazz Festivalon, és szerződést kapott a Prestige Records kiadótól. Náluk három albumot adott ki.

1978-ban csatlakozott az Elektra Recordshoz, ahol további öt albumot adtak ki. Olyan dalokkal, mint a „Haven’t You Heard, Forget Me Nots, Feels So Real, Watch Out, Remind Me, Never Gonna Give You Up” rendre elérte a R&B listák első tíz helyének valamelyikét. A „Forget Me Nots” című dala Grammy-díj jelölést kapott 2018-ban, többször is felhasználták, például a "Men in Black" című lemezéhez.

1978-ban Rushen dolgozott Prince "For You" című debütáló albumán. 1990-es évek közepe óta pedig rendszeresen dolgozott a The Meeting együttessel, továbbá Stevie Wonderrel, Herbie Hancockkal, Lionel Hamptonnal, Carlos Santana-val, George Bensonnal, Jean-Luc Ponty-val, Tom Jonesszal, Nancy Wilsonnal...

Különféle televíziós filmekhez és sorozatokhoz is komponált zenét, köztük az Emmy-díjra jelölt „The Killing Yard”-hoz és a „Just A Dream”-hez. Az „Our America” Sundance Filmdíjat nyert. Olyan filmekhez is szerzett zenét, mint a „Waiting To Exhale, Without You I’m Nothing, Hollywood Shuffle”.

Zenei igazgatója volt a CBS The Midnight Hour talkshow-nak és Janet Jackson világkörüli turnéjának is.

2000/2001-ben a Detroit Symphony Orchestra zeneszerzője volt. Több zenekari művet is komponált, köztük egy szimfóniát. Elkötelezett a Los Angeles-i fiatalok zenei támogatása mellett.

  • 1974: Prelusion
  • 1975: Before the Dawn
  • 1977: Shout It Out
  • 1978: Patrice
  • 1979: Pizzazz
  • 1980: Posh
  • 1982: Straight from the Heart
  • 1984: Now
  • 1987: Watch Out!
  • 1994: Anything but Ordinary
  • 1997: Signature
  • 2000: Jazz Straight Up
  • 2006: Standards

Egyéb albumok

szerkesztés
  • 1983: Best R&B Instrumental Performance; „Number One”
  • 1983: Best R&B Vocal Performance, Female; „Forget Me Nots”
  • 1998: Best Contemporary Jazz Performance; „Signature”

Egyéb díjak

szerkesztés
  1. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  3. Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 15.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Patrice Rushen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.