Pau (Franciaország)

város Franciaország déli részén, Aquitania régióban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 11.

Pau város Franciaország déli részén, Új-Aquitania régióban, Pyrénées-Atlantiques megye székhelye.

Pau
Lovagvár
Lovagvár
Pau címere
Pau címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióÚj-Aquitania
MegyePyrénées-Atlantiques
PolgármesterFrançois Bayrou (2014-)
INSEE-kód64445
Irányítószám64000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség77 066 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2532 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165–245 m
Terület31,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 18′ 03″, ny. h. 0° 22′ 12″43.300833°N 0.370000°WKoordináták: é. sz. 43° 18′ 03″, ny. h. 0° 22′ 12″43.300833°N 0.370000°W
Pau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Egykor királyi székváros, később kedvelt szubalpin üdülő, ma jelentős ipari és turisztikai központ. Pau a Pireneusok északi oldalán a legnagyobb város és egyben egy tájegység, a valaha önálló feudális állam, Béarn székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története

szerkesztés

A Pireneusokból lerohanó két hegyi folyó, az Aspe és az Ossau, valamint a kissé keletebbről érkező Pau mentén már a IX. században önálló báróság jött létre, igaz a feudális uraknak a XI. században meg kellett adniuk a kiváltságos jogokat a keményfejű hegylakóknak. A XIII. század végén került Béarn Foix grófjainak birtokába. A fénykora a XVI. században következett be, az akkori uralkodó ugyanis I. Ferenc testvérét, Angoulême-i Margit hercegnőt vette feleségül, és a család hatalma ekkor már kiterjedt Foix és Béarn mellett a navarrai királyságra is. A Béarni Algrófság székhelye és a navarrai királyok kedvenc tartózkodási helye, Pau ekkor a mai Franciaország egyik legfontosabb kulturális központja lett, művészek, tudósok sereglettek a rendkívüli műveltségű királyné udvarába. Lánya, III. Johanna vette fel a protestáns hitet és gyermekét, Navarrai Henriket is ebben a hitben nevelte. Navarrai Henrik II. Henrik francia király lánya, Valois Margit férje lett, és ő volt, akitől a híres mondás származik: Párizs megér egy misét, és IV. Henrik néven lépett a trónra.

Béarn vidékét, a navarrai királyságot XIII. Lajos helyezte véglegesen a francia királyság uralma alá. Pau városa akkor lett jelentős településsé, amikor ide helyezték át a királyi székhelyt.

Demográfia

szerkesztés
Év Lakosság
1793 8 756
1800 8 465
1806 9 293
1821 11 444
1831 11 285
1841 13 841
1846 16 170
1851 16 196
1856 18 671
Év Lakosság
1861 21 881
1866 24 563
1872 27 300
1876 28 908
1881 29 971
1886 30 624
1891 33 111
1896 33 012
Év Lakosság
1901 34 268
1906 35 044
1911 37 149
1921 35 665
1926 37 711
1931 38 962
1936 40 451
1946 46 158
Év Lakosság
1954 48 320
1962 59 937
1968 74 005
1975 83 498
1982 83 790
1990 82 157
1999 78 732
2006 83 903
2010 81 166

Látnivalók

szerkesztés
 
IV. Henrik szobra
  • Lovagvár - Angouléme-i Margit idején alakították át reneszánsz palotává. Később meglehetősen leromlott állapotba került, de a 19. században előbb I. Lajos Fülöp király, majd III. Napóleon császár is megkedvelte, ők alakították újjá. A királyi lakosztály, az appartements berendezése és belső díszítése a XIX. századból származik, de számos nagy értékű műkincset, köztük rendkívüli szépségű faliszőnyegeket hoztak ide. A konyha a XVI. századból maradt fenn, mellette van a bankett-terem, ahol száz vendég ülhetett egyszerre asztalhoz. A királyi hálószoba ágya XIII. Lajos korából származik. Legkülönösebb kiállítási tárgy IV. Henrik bölcsője, egy óriásteknős páncélja. A palotában helyezték el a Musée béarnais kiállítását.
  • Parc National – a várhegy oldalában, I. Napóleon utasítására kialakított park.
  • IV. Henrik szobra
  • Musée des Beaux-Arts – a kis gyűjtemény festészeti és numizmatikai anyagot tartalmaz.
  • A Navarrai Parlament egykori épülete

Testvérvárosok

szerkesztés

Híres személyek

szerkesztés

Pau-ban születtek

szerkesztés

Pau-ban hunytak el

szerkesztés

További információk

szerkesztés