Főmenü megnyitása

Paul Henri Thiry d’Holbach

francia-német materialista filozófus, természettudós és enciklopédista

Paul Henry Thiry, Holbach bárója (Edesheim, 1723. december 8. körül[1]Párizs, 1789. január 21.[2]) francia-német materialista filozófus, természettudós és enciklopédista volt. Paul Heinrich Dietrich Thiry néven született Edesheimben, a Rajnai Palotagrófságban (ma: Rajna-vidék-Pfalz tartomány, Németország).

Paul Henri Thiry d’Holbach
Kontinentális filozófia
XVIII. század
Alexander Roslin: Holbach báró 1785
Alexander Roslin: Holbach báró 1785
Élete
Született 1723. december 8.
Edesheim
Elhunyt 1789. január 21. (65 évesen)
Párizs
Pályafutása
Iskola/Irányzat francia materializmus
Érdeklődés ateizmus, determinizmus, materializmus
Rájuk hatott Karl Marx, Adam Weishaupt
Hatottak rá Thomas Hobbes,
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Henri Thiry d’Holbach témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Paul Henri Thiry (Paul Heinrich Dietrich) anyja, Catherine Jacobina Holbach (1684-1743) a spire-i püspökség adóbehajtójának, Johannes Jacobus Holbachnak († 1723) leánya volt. Apja, Johann Jacob Dietrich (1672-1756) borászattal foglalkozott. A fiatal Paul Henry tanulmányait anyai nagybátyja, Franz Adam von Holbach báró finanszírozta, aki a párizsi tőzsdén végrehajtott ügyletei útján vált milliomossá. A két hatalmas vagyont és a bárói címet megörökölve a még fiatal Paul Henri Thiry d’Holbach báró nagyon gazdag lett, és úgy is élte le egész életét.

Holbach volt a tulajdonosa az egyik legismertebb szalonnak Párizsban. Ez volt az Encyclopédie szerkesztőinek egyik legfontosabb találkozóhelye. 1750 és 1780 között rendszeresen heti két alkalommal tartottak találkozót. A társalgás hangneme a vendégek között rendkívül kulturált volt és sokkal változatosabb témákról esett szó, mint más szalonokban. Ez a többi jellemzővel együtt, mint a kitűnő étel, a drága bor és a több, mint 3000 kötetes könyvtár, több híres vendéget is vonzott. A „Café de L’Europe” névre hallgató szalon rendszeres látogatói közé tartoztak: Diderot, Friedrich Melchior Grimm, Marmontel, d’Alembert, Helvétius, Ferdinando Galiani és André Morellet. A szalont ugyancsak sokan látogatták a brit szellemi körből: többek között Adam Smith, David Hume, Horace Walpole, Edward Gibbon, Joseph Priestley valamint Benjamin Franklin.

MunkáiSzerkesztés

Az Encyclopédie számára jelentős számú cikket fordított politika, vallás, kémia és ásványtan témakörben. Fordításai jórészt német nyelvű forrásokból származtak. Ismertségét ugyanakkor materialista és ateista szemléletű filozófiai írásainak köszönhette. Munkáját a francia materialisták közé sorolják.

1767-ben jelent meg Christianisme dévoilé című műve, melyben az emberiség erkölcsi fejlődésének akadályozásával vádolta a keresztény vallást. Ezt további vallási témájú munkák követték: Szent Pálról, Jézus Krisztus története, Szentek képtára stb.

1770-ben jelent meg fő műve, az enciklopédista mozgalom egyik legfontosabb alkotása, a A természet rendszere. A könyv álnév alatt jelent meg, mint Mirabaud-nak, a francia akadémia meghalt titkárának hátrahagyott műve. Egyes állítások szerint Diderot-val közösen írta.

A mű az akkori francia gondolkodás egyik legrendszeresebb összefoglalása. Tagadja isten létezését és küzd az előítéletek ellen, azok között is leginkább a vallás ellen, és a természettudományokban látja az emberi haladás és boldogulás útját. A tiszta materializmust hirdette, a tudást az érzékekből származtatta, az erkölcs forrásaként az utilitarista alapgondolatot, a közjó szeretetét írta le.

A természet rendszere egyike volt a legradikálisabb eszméket terjesztő, legtöbb vitát kiváltó könyveknek. Az katolikus egyház a könyv bezúzását követelte, ezerszámra cáfolatok jelentek meg. Voltaire sürgősen munkához látott és a Filozófiai ábécében az „Isten” szócikkben cáfolta az állításokat, Nagy Frigyes szintén válaszolt a könyvre. Két évvel megjelenése után Holbach egy népszerűbb, rövid kivonatot készített a műből A józan ész, vagy természetes fogalmak ellentétben a természetfölöttiekkel címen. Az 1773-as A társadalmi rendszerről, az 17731774-ben megjelent A természetes politikáról és az 1776-os Egyetemes erkölcstan című esszékben megpróbálta részletesebben is leírni az eredeti műben felvázolt erkölcsi rendszert, de ezek már csak kisebb népszerűséget értek el.

A zaklatásoktól félve könyveit névtelenül és álneveken jelentette meg, Franciaországon kívül, leggyakrabban Amszterdamban.

Állítólag Jean-Jacques Rousseau Júlia, vagy az új Heloise című művében a büszke ateistát Holbachról mintázta. A tudományos irodalomban növekvő számban mind a mai napig megtalálható Holbach filozófiájának számos fő eleme.

HalálaSzerkesztés

Paul Henri Thiry d’Holbach báró néhány hónappal a francia forradalom kitörése előtt hunyt el Párizsban. Bár ateista volt, egyházi temetést kapott, 1789. január 21-én helyezték örök nyugalomra a párizsi Szent Rókus-templom (Église Saint-Roche) altemplomában, az oltár alatti kriptában. Későbbi történelme során a templomot kétszer dúlták fel és fosztották ki, először a forradalom során (1792 körül), majd 1871-ben, a párizsi kommün idején.[3] A síremlékeket később helyreállították.

BibliográfiaSzerkesztés

  • Le christianisme dévoilé, ou Examen des principes et des effets de la religion chrétienne, 1761
  • La Contagion sacrée, ou Histoire naturelle de la superstition, 1768
  • Lettres à Eugénie, ou Préservatif contre les préjugés, 1768
  • Théologie Portative, ou Dictionnaire abrégé de la religion chrétienne, 1768
  • Essai sur les préjugés, ou De l'influence des opinions sur les mœurs & le bonheur des hommes, 1770
  • A természet rendszere (Système de la nature ou des lois du monde physique et du monde moral), megjelent 1770-ben két kötetben, Mirabaud álnév alatt
  • Histoire critique de Jésus-Christ, ou Analyse raisonnée des évangiles, 1770
  • Tableau des Saints, ou Examen de l'esprit, de la conduite, des maximes & du mérite des personnages que le christiannisme révère & propose pour modèles, 1770
  • A józan ész, vagy természetes fogalmak ellentétben a természetfölöttiekkel (Bon Sens, on idées naturelles opposees aux idées surnaturelles), 1772
  • A természetes politikáról (Politique Naturelle, ou Discours sur les vrais principes du Gouvernement), 1773
  • A társadalmi rendszerről (Système Social, ou Principes naturels de la morale et de la Politique, avec un examen de l'influence du gouvernement sur les mœurs), 1773
  • Ethocratie, ou Le gouvernement fondé sur la morale, 1776
  • Egyetemes erkölcstan (La Morale Universelle, ou Les devoirs de l'homme fondés sur la Nature), 1776
  • Eléments de morale universelle, ou Catéchisme de la Nature, 1790

MagyarulSzerkesztés

  • A leleplezett kereszténység vagy A keresztény vallás alapelveinek és hatásainak vizsgálata; ford. Gáspár Endre; Hungaria, Bp., 1949
  • A természet rendszere. A természeti és erkölcsi világ törvényei; ford. Bruckner János et al., átdolg., szerk., bev., jegyz. Mátrai László; Akadémiai, Bp., 1954 (Filozófiai írók tára)
  • Szentek képtára, avagy Vizsgálata a kereszténység által tisztelt és példaképül állított személyek szellemének, magatartásának, elveinek és érdemeinek; ford. Gellért György; Kossuth, Bp., 1966
  • Az egyetemes morál, avagy az ember kötelességei, természetére alapozva; ford. Kis János; in: A francia felvilágosodás morálfilozófiája. Válogatás; vál., utószó, jegyz. Ludassy Mária; Gondolat, Bp., 1975 (Etikai gondolkodók)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Holbach születésének pontos dátuma nem ismert, csak annyi, hogy 1723. december 8-án keresztelték meg.
  2. Holbach halálának időpontjáról eltérő adatok találhatók az irodalomban. Egyes állítások szerint 1789. január 21-én halt meg, mások szerint 1789. június 21-én, mely szerint Holbach a francia forradalom első heteiben halt meg.
  3. Philipp Blom. A Wicked Company. The Forgotten Radicalism of the European Enlightenment. New York: Basic Books, 302. o. (2010). ISBN 978-0-465-01453-8 

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés