Főmenü megnyitása

Paul Moor (Bázel, 1899. július 27.Meilen, 1977. augusztus 16.) svájci gyógypedagógus, a zürichi egyetem tanára (1951-77). A nem hagyományos gyógypedagógia művelője.

Paul Moor
Született 1899. július 27.[1]
Bázel[2]
Elhunyt 1977. augusztus 16. (78 évesen)[1]
Meilen[3]
Állampolgársága svájci
Foglalkozása szakíró

ÉletpályájaSzerkesztés

Matematikát és természettudományokat hallgatott a bázeli egyetemen, ugyanott asszisztens (mai fogalmakkal tanársegéd) volt (1920-22) az asztronómiai intézetben, 1924-ben doktorált matematikából. Ezután két évig középiskolában tanított, mellette vallástörténetet és filozófiát tanult. 1929-30-ban egy kurzust végzett Zürichben a Gyógypedagógiai szemináriumban, majd feleségével együtt nehezen nevelhető és pszichopátiás gyermekek nevelőotthonában dolgozott.

1933-tól Heinrich Hanselmann asszisztense lett, újra pedagógiát és pszichológiát tanult, ezekből 1935-ben doktorált, 1942-ben egyetemi magántanárrá habilitálták gyógypedagógiából. 1940-től mint Hanselmann utóda vezette a gyógypedagógiai szemináriumot és 1951-től - hasonlóan tanítómesteréhez - a gyógypedagógia professzora lett a zürichi egyetemen.

MunkásságaSzerkesztés

Paul Moor mint Hanselmann tanítványa és utóda szintén elsősorban a gyógypedagógia és a gyógypedagógiai pszichológia teoretikusaként vált ismertté. Paul Moor értelmezésében azonban, minthogy szerinte „a gondoskodás nem egyenlő a neveléssel”, a gyógypedagógia fogalma korlátozottabb feladatkörre vonatkozik, mint a Hanselmann-i értelmezés. „A gyógypedagógia mindazon gyermekek nevelésének tana, akiknek fejlődését individuális és szociális tényezők tartósan gátolják.” A pedagógia fogalma alá kizárólag a nevelés és az oktatás tartozik, így a gyógypedagógia semmi más, mint megnehezített feltételek között végzett pedagógiai munka.

Paul Moort a rendszerezésre való törekvés jellemezte. Szerinte a gyógypedagógia a belső tartás gyengeségeire irányuló nevelés. Rendkívül részletesen kidolgozott pedagógiai-antropológiai fejlődésmodellje alapján a belső tartás gyengeségeinek három fő kategóriáját különböztette meg és ezeket további alkategóriákra osztotta, mint: szellemi nyomorúság, gátoltság, szenvedélyesség, moralizáló tartás, önelégültség, üres serénység, kötelezettség nélküli rajongás, hatástalanná vált szellemiség. Ezzel a klasszifikációval Paul Moor teljes mértékben elhatárolódott valamennyi hagyományos gyógypedagógiai osztályozástól.

Tanulmányai (válogatás)Szerkesztés

  • Theoretische Grundlegung einer heilpädagogischen Psychologie. Bern, 1943.
  • Heilpädagogische Psychologie. II. Pädagogische Psychologie der Entwicklungshemmungen. Bern, 1958.
  • Heilpädagogische Psychologie. I. Grundtatsachen einer allgemeinen pädagogischen Psychologie. Bern, 1960.
  • Heilpädagogik: Ein pädagogisches Lehrbuch. Bern-Stuttgart, 1965.
  • Kinderfehler-Erziehfehler. Bern, 1969.
  • Die Freiheit zum Tode : Plädoyer für das Recht auf menschenwürdiges Sterben : Euthanasie und Ethik. Rowohlt, 1977. (Vitairat az eutanázia jogi lehetőségéért)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Heese, G.-Wegener, H. (Hrsg.): Enzyklopädisches Handbuch der Sonderpädagogik. Berlin-Charlottenburg, 1969. 2201-2.;
  • Haeberlin, U.: A gyógypedagógiai pszichológia kezdetei Heinrich Hanselmann és Paul Moor munkásságában. „…önmagában véve senki sem…” Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és határtudományainak köréből Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 65. születésnapjára. Budapest, 1995. 27-44.
  • HfH (angolul)[halott link]