A Pegasus egy csillagkép.

Pegasus csillagkép
Adatok
Latin névPegasus
Latin birtokos esetPegasi
RövidítésPeg
Rektaszcenzió21h 5m – 0h 15m
Deklináció+2° – +36°
Területe1121 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés7
Teljesen láthatóészaki 90°-tól déli 65°-ig
Legfényesebb csillagε Pegasi (Enif)
fényessége2,39m
Szomszédos csillagképek
A Pegazus csillagkép

Története, mitológiája

szerkesztés

Nevét Pégaszoszról kapta (görögül: forrásló), a görög mitológia mesés állatáról. Egy szárnyas ló, melyet Poszeidón a gorgók egyikével, Meduszával az Ókeanosz forrásainál nemzett.

Hésziodosz szerint nyomban születése után az Olümposzra röppent, ahol Zeusz számára a villámokat és mennyköveket szállítja. Későbbieknél Éósz lova, és mint ilyen, a csillagképek egyike. Bellerophontész Poszeidóntól ajándékba kapta és segítségével legyőzte Khimairát, nemkülönben az amazonokat is. Az Androméda-mondakör egyik változata szerint Perszeusz a Pégaszoszon lovagolt akkor is, amikor a Joppe mellett a sziklához láncolt Andromédát megmentette Kétosztól, azaz a Cettől.

A mondák szerint a Pégaszosz a múzsák lova is egyben, mivel a Helikont, mely a múzsák éneke felett érzett gyönyörűségtől az égbe akart emelkedni, patkója ütésével a földhöz szegezte, egyúttal pedig a Hippokrene forrást a földből kicsalta (ezt némelyek Troizénben keresték). Az újabb időkben Pegazus a költők lova, melyen ihletettségükben az ég felé emelkednek, modern mítosz, mely a Bellerophonról és Hippokrenéről szóló mondáknak összekeveréséből keletkezett. Az arabok El Feres a'dam-nak, „nagy ló”-nak nevezték a csillagképet.

Pegasus különösen fényesebb csillagokból álló, nagy trapéz alakjáról könnyen felismerhető csillagkép, mely 3 másodrendű csillagon kívül 109, szabad szemmel látható csillagot tartalmaz.

Látnivalók

szerkesztés

Mélyég-objektumok

szerkesztés