Illatozó muskátli

növényfaj
(Pelargonium graveolens szócikkből átirányítva)

Az illatozó muskátli (Pelargonium graveolens) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe, ezen belül a gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó faj.[1][2] A legközelebbi rokonai: a Pelargonium crispum és a Pelargonium tomentosum.

Infobox info icon.svg
Illatozó muskátli
A természetes változata
A természetes változata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Gólyaorrvirágúak (Geraniales)
Család: Gólyaorrfélék (Geraniaceae)
Nemzetség: Muskátli (Pelargonium)
L'Hér.
Alnemzetség: Pelargonium subg. Pelargonium
Fajcsoport: Pelargonium sect. Pelargonium
Faj: P. graveolens
Tudományos név
Pelargonium graveolens
L'Hér. in Aiton, Hortus Kew. 2: 423. 1792.
Szinonimák
  • Geraniospermum terebintaceum (Spreng.) Kuntze
  • Geranium graveolens (L'Hér.) Thunb.
  • Geranium terebinthinaceum Cav. [Illegitimate]
  • Pelargonium intermedium Kunth
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Illatozó muskátli témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Illatozó muskátli témájú médiaállományokat és Illatozó muskátli témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Az illatozó muskátli őshazája a Dél-afrikai Köztársaság északi és délnyugati részei, valamint Zimbabwe és Mozambik. Azonban manapság számos helyen termesztik; a hűvösebb éghajlatokon szobanövényként, míg a melegebb éghajlatokon kerti virágként is. Amint a magyar neve is utal rá, a parfümiparban fontos szerepet játszik.[1][3][4][5]

Termesztett változatai és hibridjeiSzerkesztés

Az alábbi lista a legkedveltebb termesztett változatai és hibridjeit foglalja magába:

  • P. 'Graveolens' (Pelargonium graveolens hort.)
  • Pelargonium 'Citrosum'
  • P. 'Cinnamon Rose'
  • P. 'Dr Westerland'
  • P. 'Graveolens Bontrosai'
  • P. 'Grey Lady Plymouth'
  • P. 'Lady Plymouth'
  • P. 'Lara Starshine'
  • P. 'Lucaeflora'
  • P. × melissinum
  • P. 'Mint Rose'
  • P. 'Secret Love'
  • P. 'Van Leeni'

MegjelenéseSzerkesztés

Ez a muskátlifaj felálló szárú, 1,5 méter magas bokorszerű növény. A számos elágazásai akár 1 méterre is szétterjedhetnek. A levelei mélyen bevágottak, és tapintásra bársonyosan puhák; az apró szőrzetnek köszönhetően. A levél a rózsáéra emlékeztető illatot áraszt. Virágai a világos rózsaszíntől egészen a fehérig változnak; augusztustól januárig nyílnak.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b USDA ARS NPGS. "Pelargonium graveolens information from NPGS/GRIN" Archiválva 2009. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. United States Department of Agriculture (USDA), Agricultural Research Service (ARS), National Plant Germplasm System (NPGS). Accessed June 23, 2007.
  2. "Pelargonium graveolens". Plants For A Future. Accessed June 23, 2007.
  3. R. Gupta, G. R. Mallavarapu, S. Banerjee and S. Kumar (2001). "Characteristics of an isomenthone-rich somaclonal mutant isolated in a geraniol-rich rose-scented geranium accession of Pelargonium graveolens." Flavour and Fragrance J. 16 319–324.
  4. R. A. Shellie and P. J. Marriott (2003). "Comprehensive two-dimensional gas chromatography-mass spectrometry analysis of Pelargonium graveolens essential oil using rapid scanning quadrupole mass spectrometry." Analyst 128 879-883.
  5. N. Jain, K. K. Aggarwal, K. V. Syamasundar, S. K. Srivastava and S. Kumar (2001). "Essential oil composition of geranium (Pelargonium sp.) from the plains of Northern India." Flavour and Fragrance J. 16 44–46.

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • L'Héritier de Brutelle, C.L. in Aiton, W. (1792) Hortus Kew. 2: 423.
  • Miller, D. (1996) Pelargoniums: a gardener's guide to the species and their cultivars and hybrids. Timber Press, Inc., Portland, Oregon.
  • Van der Walt, J.J.A. & Vorster P.J. (1988) Pelargoniums of Southern Africa vol. 3.