Főmenü megnyitása

Pentelei Molnár János (Dunapentele,[1] 1878. május 8.Gyula, 1924. november 10.) magyar festő.

Pentelei Molnár János
Pentelei Molnár János (1878-1924) painter Portré.jpg
Született 1878. május 8.
Dunapentele
Elhunyt 1924. november 10. (46 évesen)
Gyula
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa alsó- és felsőeőri Kunos Adalberta (1876-1948)
Foglalkozása festőművész
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pentelei Molnár János témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Élete és munkásságaSzerkesztés

A nemesi származású pentelei Molnár család sarja. Édesapja pentelei Molnár István, édesanyja Fazekas Julianna volt. Pályafutását mint hivatalnok kezdte. Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban és Budapesten tanult festeni. Bibliai tárgyú kompozíciókat festett a Benczúr-iskola stílusában, Pieta, Keresztlevétel stb., majd a tájképek és életképek festése mellett főleg a naturalisztikus csendéletfestést művelte, amellyel nagy sikereket aratott.

1907-ben a Könyves Kálmán Szalonban, 1920-ban az Ernst Múzeumban rendezett kollektív kiállításokon vett részt. Munkásságát több hazai és külföldi kitüntetéssel jutalmazták, 1907-ben a téli tárlat Nemes-ösztöndíjának nyertese lett. A Benczúr Társaság elnöke volt. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában. 1962-ben szülővárosában volt kiállítása, szülővárosában a volt Dunapentelén, mai nevén Dunaújvárosban azóta is, többször is.

Felesége, az orosházi születésű alsó- és felsőeőri Kunos Adalberta (1876-1948) úrnő volt.[2]

1924. május 10.-én hunyt el Gyulán.[3]

Ismertebb festményeiSzerkesztés

  • Vadászcsendélet (1904)
  • Ősszel (1906)
  • Pieta (1906)
  • Kaszálón (1907)
  • Alkonyati csend (1907)
  • Bárányfertály (1907-08)
  • Kertben (1908)
  • Finis (1908)
  • Keresztlevétel (1909)
  • Harminc ezüst pénz (1909-10)
  • Ego eimi (1910-11)
  • Krizamténos csendélet (1910-es évek)
  • Üveges csendélet (1912)
  • Hóolvadás (év nélkül?)
  • Piac a Garay téren (év nélkül?)
  • Orosházi út (év nélkül?)

GalériaSzerkesztés

Társasági tagságSzerkesztés

Irodalom, forrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés