Főmenü megnyitása

Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23.) az egyik legismertebb svéd író. Újságíróként, drámaíróként és regényíróként is dolgozott.

Per Olov Enquist
PO Enquist.jpg
Született 1934. szeptember 23. (85 éves)[1][2][3][4][5][6]
Skellefteå
Állampolgársága svéd[5]
Nemzetisége svéd
Házastársa
  • Gunilla Thorgren
  • Lone Bastholm
Foglalkozása
Iskolái Uppsalai Egyetem
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Per Olov Enquist témájú médiaállományokat.
Enquist 2012

PályafutásaSzerkesztés

Egy észak-svédországi faluban, a Västerbotten megyei Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és Stieg Larsson családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.[9] A gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.

Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd magasugró egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.[9]

1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. A Svenska Dagbladet és Expressen című újságoknál dolgozott kritikusként.[10] Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kirstályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámának köszönhetően.[9] Az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt.

Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően kezdődött.[9]

2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.[9]

MűveiSzerkesztés

Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.[11]

Eredeti cím (év) Magyar cím Megjegyzés
Kristallögat (1961) Kristályszem
Färdvägen (1963)
Magnetisörens femte vinter (1964)
Bröderna Casey (1964)
Sextiotalskritik (1966)
Hess (1966)
Legionärerna: En roman om baltutlämningen (1968)
Sekonden (1971)
Katedralen i München och andra berättelser (1972)
Berättelser från de inställda upprorens tid (1974)
Tribadernas natt (1975) A tribádok éjszakája dráma[11]
Chez Nous (1976)
Musikanternas uttåg (1978)
Mannen på trottoaren (1979)
Till Fedra (1980) Ének Phaidráért dráma[11]
En triptyk (1981)
Från regnormarnas liv (1981) A földigiliszták életéből dráma[11]
Doktor Mabuses nya testamente (1982)
Strindberg. Ett liv (1984) Strindberg – Életjáték regény[11]
Nedstörtad ängel (1985)
Två reportage om idrott (1986) (korábbi kiadásban Katedralen i München och andra berättelser)
Protagoras sats (1987)
I lodjurets timma (1988)
Kapten Nemos bibliotek (1991)
Dramatik (1991/2004) Tartalmazza A tribádok éjszakája, A földigiliszták életéből, az I lodjurets timma és a Képcsinálók[11] című színdarabokat
Kartritarna (1992)
Livläkarens besök (1999) Az udvari orvos látogatása regény[11]
Lewis resa (2001) Lewi útja regény[11]
Boken om Blanche och Marie (2004) Blanche és Marie könyve regény[11]
Ett annat liv Egy másik élet[12] önéletrajz
Liknelseboken: en kärlekshistoria (2013)
Hamsun - filmregény regény[11]
A Három Barlang Hegye regény[11]
A harmadik barlang titka regény[11]

MagyarulSzerkesztés

  • A tribádok éjszakája. Színjáték 1889-ből; ford., utószó Osztovics Cecília; Európa, Bp., 1978 (Modern könyvtár)
  • A földigiliszták életéből / Ének Phaidráért. Két dráma; ford. Viola József, Jávorszky Béla; Európa, Bp., 1985 (Modern könyvtár)
  • Strindberg. Életjáték; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 1987 (Modern könyvtár)
  • Hamsun. Filmregény; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 1997
  • Az udvari orvos látogatása; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2001
  • Képcsinálók; ford. Kúnos László; in: Őszi álom. Mai skandináv drámák; vál., utószó, jegyz. Osztovits Cecília; Európa, Bp., 2002
  • Lewi útja; ford. Kúnos László, Szöllősi Adrienne; Európa, Bp., 2003
  • A Három barlang hegye; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2004
  • Blanche és Marie könyve; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2006
  • Egy másik élet; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2011
  • A harmadik barlang titka; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2012
  • Példázatok könyve. Szerelmes regény; ford. Kúnos László; Magvető, Bp., 2017

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b http://web.archive.org/web/20170324050524/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/per-olov-enquist
  6. Academy of Arts, Berlin. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. http://www.norden.org/da/nordisk-raad/nordisk-raads-priser/nordisk-raads-litteraturpris/vindere-af-nordisk-raads-litteraturpris/1969
  8. német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
  9. a b c d e Dömötör Ági: Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok (magyar nyelven). Origo.hu, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  10. Per Olov Enquist (svéd nyelven). Norstedts. [2010. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  11. a b c d e f g h i j k l Kassai Zsigmond: Per Olov Enquist hitelesítő tekintete (magyar nyelven). Litera, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  12. a b Szabó Gergő: Per Olov Enquist kapta a Budapest Nagydíjat (magyar nyelven). InfoRádió, 2011. április 14. [2011. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)