Peregrinációnak a vándordiákok külföldi egyetemjárását nevezzük. Természetesen főként a nemesek engedhették meg maguknak ezt a fajta tanulást. Ezen utak során bejárták egész Nyugat-Európát, és próbálták építeni politikai kapcsolataikat is. A kevésbé tehetős, de arra érdemes diákok általában a nemesi fiatalok segítőiként juthattak ki és tanulhatták a különböző idegen nyelveket, tágíthatták látókörüket. Általában 2-3 évet töltöttek kint. Ez a rövid idő úgy volt lehetséges, hogy a korábbi hazai tanulmányaikat (vagy azoknak egy részét) elismertették.

Az egyik leghíresebb peregrinus diák Pápai Páriz Ferenc a 17. századi magyar tudományosság egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akit jó tanulmányi eredményeinek elismeréseképp külföldi egyetemekre küldtek; 1672. március 11-én indult útjára, május 1-jén érkezett Boroszlóba. Lipcsében orvosi tudományokat tanult, majd eljutott Odera-Frankfurtba és Marburgba is. Heidelbergben a filozófia doktorrá avatták, de a heidelbergi akadémia által felkínált tanári állást nem fogadta el. Bázelben tanult tovább két évig, tanárai Johann Heinrich Glaser (Glaserus), Zwinger, Wettstein, Bauhin és Hoffman voltak. 1674. október 20-án orvosdoktori címet kapott, valamint a bázeli orvosi kar ülnöke» lett. Barátságot kötött Hottinger teológussal és Muralt orvosdoktorral valamint Peyer Konráddal. Végül 1675-ben tért vissza Magyarországra.

OkaiSzerkesztés

1635 után válik igazán elterjedté a peregrináció, melynek legfőbb okai:
1. Egy egyetem van, és az is katolikus (az ország többsége pedig protestáns vallású).
2. A protestáns értelmiség képzése céljából fontos az egyetem.
3. Politikai kapcsolatok fenntartása.
4. Könyvtárépítés (a friss nyomdatermékeket a peregrinusok gyűjtötték és hozták haza magukkal).
5. Jobb állást (pl.: professzorit) kaphattak, vagy magasabb rangig (pl.: püspöki) is eljuthattak.
6. Belefolyhattak akár a közigazgatásba is.

Történeti forrásaiSzerkesztés

Primér forrásokSzerkesztés

  • Matrikula Ez tulajdonképpen az egyes egyetemek anyakönyve, névjegye. Volt összevont egyetemi, illetve külön fakultásonkénti is. A beiratkozáskor felolvasták a diákok előtt az iskola szabályait és, ha egyetértettek velük, akkor beírták saját, illetve országuk nevét az egyetem anyakönyvébe. Utóbbit csak a 19. századtól kezdve kellett megadni.
  • Album Amicorum Más néven emlékkönyv: bibliai idézeteket, jelmondatokat, köszöntéseket, rövid verseket tartalmazott. A 16. században jelent meg az első, Philipp Melanchthon evangélikus egyetemi tanár hatására Wittenbergben. Ebben a diákok emblémákat rajzoltak egymásnak üdvözlésképpen. A 18. század végéig jellemző volt az egyetemekre e művek jelenléte. Elmondható, hogy általában minden peregrinusnak volt legalább egy ilyen könyve.
 
Ifj. Pápai Páriz Ferenc európai peregrinácijának emlékkönyve 1711-1726.
  • Útleírások A tanulmányaikat végzők készítették ezeket külföldre való kimenetelükkor, kint tartózkodásuk alatt, illetve hazaútjuk során.

Legismertebbek: Pápai Páriz Ferenc, Szenczi Molnár Albert és Teleki Pál írásai

  • Levelezések A nemesi támogatók (patrónusok) és a peregrinusok közötti levélváltásokról van szó. Ezek megmaradhattak magyarországi levéltárakban, illetve egyetemeken.

Szekundér forrásokSzerkesztés

  • Disputa Ez a mai doktori disszertációk elődje, érvek és ellenérvek ütköztetése. Itt igazolták a hallgatók, hogy felkészültek a vizsgára.
  • Utazási engedélyek A 18. századtól a helytartótanács ellenőrzi a külföldi utazásokat, így az egyetemekre való tanulmányutakat is. A kérvényekről, engedélyezésekről készített feljegyzések tartoznak ide.
  • Bursa Vagyis pénztár. A patrónus nemes létesített ilyet az általa támogatott diákok részére. Az ennek kapcsán készített iratok tartoznak ide.

Például Debrecenben Martonfalvi György Nagyváradról menekült professzor létesített ilyet a 17-18. század fordulóján.

A magyarországi szakfőiskolák: a Georgikon (amely mezőgazdasági), a Selmecbányai Bányászati Akadémia (a mai Soproni Egyetem elődje), a Debreceni Református Kollégium (itt felsőfokú képzés folyt), Sárospatak, Gyulafehérvár (amelyről ekkor már elmondható, hogy hanyatlóban van), a Nagyenyedi Református Kollégium, valamint a kolozsvári (amely a Szegedi Tudományegyetem elődje).

A diákok pénzszerzési lehetőségei az utazásraSzerkesztés

MecénásokSzerkesztés

Mecénásnak azokat a nagyrészt jómódú embereket nevezzük, akik arra (is) felhasználják vagyonukat, hogy jó képességű, ámde szegény diákokat támogassanak. Esetenként cserébe annyit kértek a diákoktól, hogy bizonyos könyveket (melyek hazánkban nem beszerezhetőek) ők vegyenek meg és hozzanak haza. Magyarországon a legismertebb mecénás családok:

  • Eszterházy – katolikus
  • Batthyány – protestáns –> katolikus
  • Széchenyi – katolikus
  • Festetics – katolikus
  • Teleki – protestáns
  • Ráday – protestáns

A könyvek hazahozatala nem volt olyan egyszerű, mint manapság. Bárhonnan is jöttek haza, keresztül kellett menniük Bécsen, ahol be kellett jelentkezniük a cenzúrahivatalba. Ha ezen sikeresen átjutottak és nem kobozták el a könyveiket, akkor három helyre hozták haza őket
1. mecénása
2. a régi iskolája
3. saját könyvtára számára.

A diplomácia esetükben azt jelentette, hogy követként küldték ki őket különböző országokba és az ott tartózkodásuk alatt tanulhattak. A külföldi protestánsok és katolikusok még ösztöndíjakat is létrehoztak a megsegítésükre.

Egyéb lehetőségekSzerkesztés

A továbbiakban felsorolt eshetőségek főként a protestánsokra voltak jellemzőek.

  • Rektória: Ez azt jelentette, hogy kiment partikulákra (azaz olyan iskolákba, amelyek egy nagyobbhoz tartoznak) tanítani.
  • Legáció: Felsőbb végzettségű, de nem végzett „papok” tartanak vendég-istentiszteleteket, főképp ünnepekkor. Ilyenkor adományt kapott munkájáért cserébe.

A magyar diákság körülbelül 1%-a tanult külföldön. Ez azt jelenti, hogy a például a 18. században Erdélyből 3000 diák utazott külföldre. Magyarországról nincs pontos adatunk, de valószínűleg ugyanennyien mentek ki.

ForrásokSzerkesztés

Nyomtatott forrásokSzerkesztés

  • Hegyi Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon [Budapest], 2003. 7-13. o.
  • Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein I. 1790-1850. Budapest-Szeged, 1994
  • Széchenyi Zsigmond itáliai körútja 1699-1700. Szerk. Ötvös P., 1988 (Peregrinatio Hungarorum sorozat)
  • Teleki Sámuel albuma. Szerk. Jankovics József, 1991 (Peregrinatio Hungarorum sorozat)
  • Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása : tanulmány és Benkő Ferenc peregrinációs albuma; [közread. az] Érc- és Ásványbányászati Múzeum Rudabánya : Érc- és Ásványbányászati Múz., 2004
  • Peykovska, Penka, Hungarian Universities and the Formation of the Bulgarian Intellectuals between 1918 and 1944 – Bulgarian Historical Review (Sofia), 1998, № 3-4, pp. 215–234.

Online forrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Fata, Kurucz & Schindling 2006: Márta Fata – Gyula Kurucz – Anton Schindling: Peregrinatio Hungarica: Studenten Aus Ungarn an Deutschen und österreichischen Hochschulen Vom 16. Bis Zum 20. Jahrhundert. (németül) (hely nélkül): Franz Steiner. 2006. ISBN 9783515089081  
  • Utazások a régi Európában. Peregrinációs levelek, útleírások és útinaplók. 1580–1709; vál., bev., jegyz. Binder Pál; Kriterion, Bukarest, 1976 (Téka)
  • Peregrinuslevelek, 1711–1750. Külföldön tanuló diákok levelei Teleki Sándornak; szerk. Hoffmann Gizella, latin szövegford. Bartók István; JATE, Szeged, 1980 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez)
  • Pápai szemináriumok magyarországi alumnusai : adalék a jezsuita iskoláztatás kezdeteihez / Balázs Mihály, Monok István ; a bev. tanulmányt írta Balázs Mihály Megjelenés:  Szeged : JATE, 1990 ([S.l.] : Tajfun Kft.) Terj./Fiz. jell.:  73 p. ; 20 cm Sorozat:  Peregrinatio Hungarorum, I
  • Szabó Miklós–Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban, 1521–1700; JATE, Szeged, 1992 (Fontes rerum scholasticarum)
  • Régi és új peregrináció : magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon : [a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Szeged, 1991. augusztus 12-16., elhangzott előadások] / [szerk. Békési Imre et al.] ; [rend., közread. a] Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság ... Megjelenés:  Szeged : Scriptum ; Budapest : Nk. M. Filológiai Társ., 1993
  •   Erdélyi peregrinusok : erdélyi diákok európai egyetemeken, 1701-1849 / Szabó Miklós, Szögi László Megjelenés:  Marosvásárhely : Mentor, 1998
  • Magyarországi diákok a bécsi egyetemen, 1365-1526 / Tüskés Anna. Megjelenés:  Budapest : ELTE Lvt., 2008. Terj./Fiz. jell.:  481 p., [8] t. : ill., színes ; 24 cm Sorozat:  Magyarországi diákok a középkori egyetemeken
  • Magyarországi diákok németországi egyetemeken és akadémiákon, 1526-1700 / Szögi László Párhuzamos cím:  Ungarländische Studenten an den deutschen Universitäten und Akademien, 1526-1700 Megjelenés:  Budapest : ELTE Lvt., 2011 Terj./Fiz. jell.:  486 p., [8] t. : ill., színes ; 25 cm Sorozat:  Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban
  • A bécsi orvos-sebészeti József-Akadémia (Josephinum) magyarországi növendékei, 1775-1874 / Robert Offner, Hansgeorg von Killyen. Megjelenés:  Budapest : ELTE Lvt., 2012. Terj./Fiz. jell.:  138 p. : ill. ; 24 cm Sorozat:  Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban
  • s:  Sáros megyei diákok az európai egyetemeken, 1387-1918 / Szögi László, Kónya Péter. Megjelenés:  Budapest : ELTE Egy. Kvt. : ELTE Lvt. ; [Prešov] : Centrum excelentnosti sociohistorického a kultúrnohistorického výskumu univ., 2012. Terj./Fiz. jell.:  410 p. : ill. ; 24 cm Sorozat:  Felsőoktatástörténeti kiadványok
  • Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken, 1789-1919 / Sárközi Gabriella. Megjelenés:  Budapest : ELTE Lvt., 2013. Terj./Fiz. jell.:  200 p. : ill. ; 25 cm Sorozat:  Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban
  • Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon, 1789-1848 / Szögi László. Megjelenés:  Budapest : ELTE Lvt., 2013. Terj./Fiz. jell.:  584 p. ; 25 cm Sorozat:  Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban
  • Magyarországi diákok svájci egyetemeken és főiskolákon, 1526-1919 / Hegyi Ádám, Szögi László. Megjelenés:  Budapest : ELTE Lvt., 2016. Terj./Fiz. jell.:  260 p. ; 25 cm Sorozat:  Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban
  • Magyarországi diákok a prágai és a krakkói egyetemeken, 1348-1525 / Haraszti Szabó Péter, Kelényi Borbála, Szögi László. Megjelenés:  Budapest : ELTE Lvt., 2016-2017. Terj./Fiz. jell.:  2 db ; 24 cm Sorozat:  Magyarországi diákok a középkori egyetemeken
  •   Magyarországi diákok francia, belga, román, szerb és orosz egyetemeken 1526-1919, I. / Szögi László, Varga Júlia. Megjelenés:  Budapest : ELTE Lvt., 2018. Terj./Fiz. jell.:  172 p. ; 24 cm Sorozat:  Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban
  •   Magyarországi diákok francia, angol, itáliai és német egyetemeken a középkorban, 1100-1526 / Haraszti Szabó Péter, Kelényi Borbála. Megjelenés:  Budapest : ELTE Kvt. és Lvt. : MTA-ELTE Egyetemtört. Kutcsop., 2019. Terj./Fiz. jell.:  428 p. : ill., főként színes ; 24 cm Sorozat:  Magyarországi diákok a középkori egyetemeken
  • A zágrábi felsőoktatás intézményeinek hallgatói, 1776-1852 / Durovics Alex, Szögi László. Megjelenés:  Budapest : ELTE Egy. Kvt. és Lvt., 2019. Terj./Fiz. jell.:  694 p. : ill., részben színes ; 24 cm Sorozat:  Felsőoktatástörténeti kiadványok
  •   Peregrináció és erudíció : tanulmányok Tonk Sándor tiszteletére / Bogdándi Zsolt és Lupescu Makó Mária szerkesztésében ; [közread. az] Erdélyi Múzeum-Egyesület Megjelenés:  Kolozsvár : Erdélyi Múzeum-Egyes., 2020
  •   Peregrináció és erudíció : tanulmányok Tonk Sándor tiszteletére / Bogdándi Zsolt és Lupescu Makó Mária szerkesztésében ; [közread. az] Erdélyi Múzeum-Egyesület Megjelenés:  Kolozsvár : Erdélyi Múzeum-Egyes., 2020

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés