Pereked
Pereked község Baranya megyében, a Pécsi járásban.
| Pereked | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Náj József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7664 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 148 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pereked
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 05′ 39″, k. h. 18° 22′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 39″, k. h. 18° 22′ 42″ | |||
Pereked
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Pereked weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pereked témájú médiaállományokat. | |||
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Baranya megyében, Pécstől keletre fekvő település. Szomszédos községek: Északról Martonfa, északkeletről Szilágy, délkeletről Berkesd, délről Ellend nyugatról Romonya.
TörténeteSzerkesztés
Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud alakban írva. A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak. A 14. században is az apátság birtokának írták. 1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.
Temploma a török megszállásig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török időkben is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.
A 18. század elején, a törökök kiűzése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A 18. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a 18. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.
A tanácsrendszer időszakában a Berkesd Községi Közös Tanácshoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 29% cigánynak, 23,9% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,7%, református 6,3%, felekezeten kívüli 8% (26,1% nem nyilatkozott).[3]
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus templom és kálvária[4]
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Pereked Helységnévtár
- ↑ Geoláda a kálváriánál. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.
