Periophthalmus argentilineatus

halfaj

A Periophthalmus argentilineatus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjába tartozó faj.

Periophthalmus argentilineatus
Thaiföldi példány
Thaiföldi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Oxudercinae
Nem: Periophthalmus
Bloch & Schneider, 1801
Faj: P. argentilineatus
Tudományos név
Periophthalmus argentilineatus
Valenciennes, 1837
Szinonimák
  • Euchoristopus kalolo regius Whitley, 1931
  • Periophthalmus argentilineatus striopunctatus Eggert, 1935
  • Periophthalmus barbarus (non Linnaeus, 1766)
  • Periophthalmus cantonensis (non Osbeck, 1765)
  • Periophthalmus dipus Bleeker, 1854
  • Periophthalmus dipus angustiformis Eggert, 1935
  • Periophthalmus dipus parvus Eggert, 1935
  • Periophthalmus koelreuteri (non Pallas, 1770)
  • Periophthalmus koelreuteri var. papilio (non Bloch & Schneider, 1801)
  • Periophthalmus sobrinus Eggert, 1935
  • Periophthalmus vulgaris Eggert, 1935
  • Periophthalmus vulgaris ceylonensis Eggert, 1935
  • Periophthalmus vulgaris notatus Eggert, 1935
  • Periophthalmus vulgaris regius (Whitley, 1931)
  • Periophthalmus vulgaris vulgaris Eggert, 1935
  • Periopthalmus argentilineatus Valenciennes, 1837
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Periophthalmus argentilineatus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Periophthalmus argentilineatus témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

A Periophthalmus argentilineatus hatalmas előfordulási területe két óceánnak a partjait foglalja magába. Elterjedésének a nyugati határa a Vörös-tenger és a Dél-afrikai Köztársaság között van, míg a keleti határa a Mariana-szigetek és Szamoa között húzódik. A legészakibb állományai a Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigeteken, míg a legdélebbiek Ausztrália nyugati részén, valamint Óceánia egyes szigetein lelhetők fel.

Megjelenése

szerkesztés

Ez a halfaj legfeljebb 19 centiméter hosszú; de már 5 centiméteresen felnőttnek számít. A hátúszóján 12-17 tüske és 9-12 sugár, míg a farok alatti úszóján 1 tüske és 8-11 sugár ül. A mellúszók feketén szegélyezettek, belső felükön sok apró, fehér ponttal. Egy hosszanti sorban 64-100 pikkely ül. A zöldes színű testén ezüstös szürke mintázat látható. A hasúszók nem forrtak össze, tehát nincs tapadókorongja.

Életmódja

szerkesztés

Trópusi halfaj, amely egyaránt megél az édes-, sós- és brakkvízben is. Az oxigént képes, egyenesen a levegőből kivenni, azzal a feltétellel, ha nedvesek a kopoltyúi és a bőre. Ha ez a hal elég nedvességhez jut, akkor akár 37 órát is távol lehet a víztől. A víz alá is lemerül, de 2 méternél mélyebbre nem. Főleg a mangroveerdőkben, a tengerparti pálmaerdők környékén és a folyók alsó szakaszában, valamint azok torkolatvidékén él. Területvédő állat, amely erősen kötődik az iszapba vájt üregéhez. Tápláléka férgek, rákok és rovarok.

Felhasználása

szerkesztés

Ennek az iszapugró gébnek, mint sok más rokonának nincs halászati értéke, azonban a városi akváriumok szívesen tartják.