Persányi Miklós
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: felsorolások |
Persányi Miklós (Budapest, 1950. november 10. –) miniszter, állatkerti főigazgató, biológus. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Szent István Egyetem címzetes tanára.
Persányi Miklós | |
Született | 1950. november 10. (73 éves) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója | |
Hivatali idő 1994 – 2003 | |
Előd | Szijj József |
Utód | Bogsch Ilma |
Magyarország környezetvédelmi minisztere | |
Hivatali idő 2003. május 19. – 2004. október 4. | |
Előd | Kóródi Mária |
Utód | önmaga |
Magyarország környezetvédelmi és vízügyi minisztere | |
Hivatali idő 2004. október 4. – 2007. május 6. | |
Előd | önmaga környezetvédelmi miniszterként |
Utód | Fodor Gábor |
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója | |
Hivatali idő 2007 – 2020 | |
Előd | Bogsch Ilma |
Utód | Szabó Roland |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésBudapest VI. kerületében nőtt fel. Az általánost a VI. kerületi Labda utcai [2]általános iskola orosz tagozatos osztályában végezte, 1965-ben. A III. kerületi Martos Flóra Gimnáziumban biológia-kémia tagozatos osztályban érettségizett. Gyerekkora óta az Állatkert igazgatója szeretett volna lenni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK-BTK biológia-népművelés szakán végzett, 1970–1975 között. Később, 1979–1981 között posztgraduális továbbképzésen vett részt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem környezetvédelmi szakmérnöki szakán. 1990–199-ben az USA-beli Cornell Egyetem Hubert H. Humprey-ösztöndíjasa volt.
Első munkahelye 1974–1976 között az óbudai Árpád Gimnázium volt, ahol biológiát tanított. A KISZ KB munkatársaként ifjúsági vezetők képzésében vett részt, beszédíróként is foglalkoztatták 1976–1983 között. 1983–1986 között a Magyar Tudományos Akadémia kutatója: kutatási területe a környezetpolitika, a zöld mozgalmak fejlődése. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalban (1986–1988), majd megalakulásakor a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban tisztviselő (1988–1990).
1989–1991 között Környezet és Fejlődés című folyóirat, alapítója és főszerkesztője volt. 1991–1994 között a londoni székhelyű EBRD, környezetvédelmi főszakértője, a kelet-európai környezeti döntések demokratizálását szolgáló program elindítója, jelentős beruházások (például Magyarországon az M0, M1–M15 autópálya) környezeti hatásértékelője volt. 1994–2003 között Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója volt. 1997–2000 között az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének alelnöke, 2003-as környezetvédelmi miniszteri kinevezéséig pedig elnöke. 2009-ben a szövetség titkárává választották. Kezdeményezésére hívták életre az EAZA Technikai Segítségnyújtás Bizottságát (Technical Assistance Committee), amely sokat tesz a kelet-európai és a közel-keleti állatkertek fejlesztéséért.
2003. május 19-től 2007. május 6-ig környezetvédelmi miniszter, majd környezetvédelmi és vízügyi miniszter volt. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. 2007 májusától ismét a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója lett. Főigazgatói teendői mellett 2016 augusztusától a Liget-projekt miniszteri biztosa volt.[3] Főigazgatói tisztségéről 2020. március 1-vel lemondott. [4][5] 2020-ban ő lett az első, aki az EAZA szervezettől megkapta a tiszteletbeli tagságot és az életműdíjat is.[6]
Munkássága
szerkesztésKörnyezetvédelmi és vízügyi miniszter Medgyessy-, az első és a második Gyurcsány-kormányban. 2003 májusától 2007. május 6-áig látta el ezt a posztot. .[7] Persányi Miklós minisztersége idején:
- az árvizek ellen szervezetten és sikerrel védekeztek. Emlékezetes volt 2006. márciustól júniusig a rendkívüli dunai és tiszai árvíz elleni védekezés. Megtervezték az új Vásárhelyi Tervet, törvénybe iktatták, és elkezdték megvalósítását.
- maradéktalanul lekötötték az EU környezeti célú NFT I. támogatásait, elkezdődött több tucat nagy környezeti beruházás. A 2007–13 időszakra önálló Környezet és Energia Operatív Programot készítettek elő és indítottak el.
- az EU-csatlakozás minden követelményét teljesítették. Hatásos új gazdasági szabályozókat iktattak a jogrendszerbe (pl. talaj-, víz-, levegőterhelési díj), szigorították a környezetkárosítók és az állatkínzók büntetését, a termékdíj rendszert (italcsomagolásoknál darab alapúvá tették), kiterjesztették a környezeti felelősséget, megtörtént a környezetügyi közigazgatás reformja, integrálták és megerősítették a zöld hatóságokat, létrehozták a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, megalakították a Zöld Kommandó Akciók rendszerét.
- irányításával kijelölték a Natura 2000 hálózatot az ország területének 21%-án. A nemzeti parkokban látogatóbarát új szolgáltatásokat teremtettek, 6 új látogató központot építettek. Az agrár-környezetvédelmi támogatások hússzorosra növekedtek, az érintett terület 150 ezerről 1,5 millió hektárra. Védetté nyilvánították az első gombafajokat
- támogatásával GMO moratóriumot vezettek be, és szigorú együtt-termesztési törvényt alkottak, az EB-vel szemben Magyarország szavazást nyert az EU KV Tanácsban.
- az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény elnöke volt 2003–2004-ben. Az MTA-val közösen 3 éves programot valósítottak meg a klímaváltozásról (VAHAVA). Bevezették az üvegházgázok hazai kereskedelmét.
Eredményesen lépett fel a Zengői radarállomás, az alpokaljai lignitbánya vagy Novo-Virje és Verespatak ügyeiben, megállapodásra jutott a megoldásról a Rába habzás és a német hulladékimport dolgában az osztrák és a német partnerrel. Romániával új határvízi egyezményt kötöttek, megalakult a Környezetvédelmi Vegyes Bizottság. Bős-Nagymarosról egyértelmű tárgyalási pozíciót alkottak. Csatlakoztunk Bálnavadászati Egyezményhez. Az EU bányászati hulladék direktívában elértük a ciánhasználat komoly szigorítását.
Jelentősebb további eredményei
szerkesztés- a Balaton ügyeire átfogó kormányzati programot alkottak, javult a tó állapota, befejezték a szennyvíz körgyűjtő és a kerékpárút kiépítését,
- megoldották az Alsó-Szigetközben a vízpótlás évtizedes problémáját,
- felgyorsult a nagy szennyezett gócok kármentesítése: lásd nagytétényi Metallochemia, a budafoki barlanglakások, a pestlőrinci pakuratavak, a fűzfői Nitrokémia, Üröm-Csókavár,
- elvégezték az első azbesztmentesítéseket az országban: a tatabányai, budafoki és győri lakótelepeken,
- energiahatékonysági modell: épület korszerűsítés Dunaújvárosban 75% megtakarítással
- valamennyi nagy tüzelőberendezés és veszélyes hulladék égető kibocsátását az uniós határértékek alá szorították,
- korszerűsítették a Hulladékhasznosító Művet, megkezdődött a budapesti Központi Szennyvíztisztító építése, felgyorsultak a vidéki szennyvíz, hulladék, és ivóvíz-javító beruházások,
- megoldották az elektrohulladékok, gépkocsironcsok, elemek, gyógyszerek visszavételét,
- megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés Budapesten és elterjedt az országban.
Művei
szerkesztés- Ember és környezet (szerkesztő, 1984)
- A környezetvédelmi, társadalmi aktivitás (1986)
- Közös jövőnk (szerkesztő, 1988)
- Kik a zöldek (1989)
Díjai, elismerései
szerkesztés- A politikai tudományok kandidátusa (1986)
- Budapestért díj (1996)
- Fehér Rózsa-díj (1997)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
- Gyermekekért Díj
- Műemlékvédelemért Díj
- Podmaniczky-díj (1998)
- Klauzál Gábor-díj
- Zugló díszpolgára (2016)[8]
- EAZA tiszteletbeli tag (2020)[9]
- EAZA-életműdíj (2020)[9]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ ma: Pető Sándor utca
- ↑ Zöldbiztosként felügyeli a Liget-projektet Persányi Miklós Origo.hu, 2016. augusztus 9.
- ↑ Lemondott Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója (hu-HU nyelven). 24.hu, 2020. február 21. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ https://hvg.hu/kkv/20200221_Lemondott_Persanyi_Miklos_a_fovarosi_allatkert_igazgatoja
- ↑ György, Vig: A politikust a következő választás, engem az állatok érdekelnnek (magyar nyelven). index.hu, 2020. október 7. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
- ↑ Elődje Kóródi Mária volt, utódja Fodor Gábor lett
- ↑ Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. október 14.)
- ↑ a b Szabolcs, Datki: Életműdíjat kap Persányi Miklós, az Állatkert nyugalmazott igazgatója (magyar nyelven). index.hu, 2020. szeptember 29. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
Források
szerkesztés- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283