Petar Knežević

horvát költő, zeneszerző

Petar Knežević (Knin, 1701. március 5.Sinj, 1768. június 18.), horvát egyházi író, költő, zeneszerző.

Petar Knežević
Született 1701. március 5.
Elhunyt 1768. június 18. (67 évesen)
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

1719-ben lépett be a ferences rendbe. Iskolai tanulmányait valószínűleg Visovacon, filozófiai és teológiai tanulmányait pedig Šibenikben végezte, ahol felszentelték. Mivel Bosznia Srebrena tartomány hivatalos feljegyzései 1728-ig, amikor Makarskában kinevezték prédikátornak, nem említik, feltételezhető, hogy Itáliában tanult zenét.[1] 1730-ban nyelvtan tanár lett Šibenikben, 1732-től a ferences rendtartomány titkára, 1735-től az újonnan megalakult Szent Kájusz Rendtartomány tagja és titkára. 1738–42 és 1748–51 között a tartomány definitora és 1754–55 között a kusztódia elöljárója, majd a sinji kolostorban egyházi énektanár, és a Sinji Boldogasszony templom kórusának igazgatója. Halála előtt köszönetet mondott a sinji Szűzanyának a boldog halál kegyelméért, ugyanis 1768. június 18-án, miközben haldokolt a Lorettói litánia után a szerzetesek éppen a „Minden szép vagy, Mária” című himnuszt énekelték a Szűzanya képe előtt. Knežević ezt hallva kérte szobája ajtajának kinyitását és az „Ó Mária” szöveget ismételve halt meg a sinji gvardián, Buljan atya kezei között. A Sinji Szűzanya nagy tisztelője volt, ezért kívánságára a sinji szentély főoltára alá temették.[1]

MunkásságaSzerkesztés

Első műve a „Muka Gospodina našega Isukarsta i plač matere njegove” (Jézus Krisztus, a mi urunk szenvedése és anyjának siralma, 1753), ismertebb nevén a „Gospin plač” (A Szűzanya siralma), egyfajta vallásos oratórium a népdalok hagyománya és a középkori templomi előadások alapján. A következő két évszázadban nagyböjtben énekelték Dalmáciában és Bosznia-Hercegovinában. A passiódal nagy népszerűségre tett szert, amit azt számos kiadása is bizonyítja.[1] Legsikeresebb költői művei a „Pisme duhovne razlike” (A lelki különbségek levelei, 1765), valamint számos, a Római breviárumból (1568) fordított eredeti spirituális versekből álló egyházi ének és kantáta. Zenei műveiben a 18. századi ferences barokk képviselője. Horvát miséjét (1767) Anđelko Klobučar hangszerelte orgonára és négyszólamú kórusra.

Az egyik legnépszerűbb költői műve a „Popjevka na slavni Božić”, vagy más néven „Veseli se, Majko Božja” (Örülj, Isten Anyja), amelyet Petar Jurić már 1763-ban betett az imakönyvbe. Matija Čulić több mint 30 versét beépítette a „Pisne duhovne različne” (Különféle lelki írások) című vallásos költemények antológiájába (Velence, 1805), a „Gospa Sinjska” (Sinji Szűzanya, Zágráb 1899) című könyvében pedig Ivan Marković publikálta a Szűzanyáról szólókat.[1] Knežević kéziratos hagyatékát a Sinji Csodatevő Szűzanya kolostorában őrzik.

ÉrdekességSzerkesztés

Vuk Karadžić szerb nyelvész, a horvát nyelvi örökség jól ismert tagadója, Knežević „Na slavu čudotvorne Majke od milostih” (Az Irgalmasság Csodálatos Anyja dicsőségére) című költeményét hozta fel a „Srbi svi i svuda" (Szerbek mindenütt) című könyvében, mint Sinj környéki szerb nyelvű írás példáját.

Kiadott műveiSzerkesztés

  • "Muka Gospodina našega Isukrsta i plač majke njegove" (1753)
  • "Životi četiri svetaca" (1759)
  • "Duhovna pivka" (1759)
  • "Pisme duhovne razlike" (1765)
  • "Osmina redovnička duhovne zabave" (1766)
  • "Pisma ćudoredna" (1766)
  • "Nauk mladog misnika" (1766)
  • "Pištole i evanđelja" (1773)

KéziratbanSzerkesztés

  • "Missa u harvatski jezik"
  • "Pridi duše prisveti"

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Biografski leksikon: Marko Kovačević és Ankica Šunjić - Hrvtaski biografski leksikon: Knežević, Petar. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (2009) (Hozzáférés: 2022. feb. 25.)

IrodalomSzerkesztés

fra Mirko Marić, Hana Breko Kustura, Hrvojka Mihanović Salopek: Fra Petar Knežević Gospin pjesnik i glazbenik. Sinj: Franjevačka provincija presvetog otkupljenja, Franjevački samostan u Sinju, Grad Sinj, Ogranak Matice hrvatske u Sinju, Viteško alkarsko društvo. 2017. ISBN 978-953-7440-22-0  

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Petar Knežević című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.