Wikipédia

Petr Pavel

cseh tábornok, politikus, Csehország elnöke

Petr Pavel (kiejtése: [ˈpɛtr̩ ˈpavɛl], Planá, 1961. november 1. –) Csehország elnöke. Korábban 2012 és 2015 között a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke, majd 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

Petr Pavel
2023-ban
2023-ban
Csehország 4. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2023. március 9.
MiniszterelnökPetr Fiala
ElődMiloš Zeman
A NATO Katonai Bizottságának elnöke
Hivatali idő
2015. június 26. – 2018. június 29.
ElődKnud Bartels
UtódStuart Peach
Cseh Fegyveres Erők vezérkarának főnöke
Hivatali idő
2012. július 1. – 2015. május 1.
ElnökVáclav Klaus
Miloš Zeman
ElődVlastimil Picek
UtódJosef Bečvář
Katonai pályafutása
Csatái
Született1961. november 1. (62 éves)[1][2][3]
Planá, Csehszlovákia
PártFüggetlen (1989 óta)
Csehszlovákia Kommunista Pártja (1985–1989)
SzüleiMarie Kličková
Josef Pavel
HázastársaHana Pavlová (1986⁠–⁠2001)
Eva Pavlová (2004–)
Gyermekei3 (Jan, Petr, Eva)
Foglalkozás
IskoláiCseh Fegyveres Erők Katonai Iskolája
Katonai Akadémia
King’s College London
Vallásateizmus
DíjakTeljes lista
Petr Pavel aláírása
Petr Pavel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Petr Pavel témájú médiaállományokat.

2023. március 9-én lép hivatalba Miloš Zeman leköszönő elnök utódaként. Függetlenként indult a 2023-as elnökválasztáson és az első fordulót megnyerte a szavazatok 35%-ával. A második fordulóban Jaroslav Bašta kivételével az összes kiesett jelölt őt támogatta, amit meg is nyert, a voksok 58%-át megszerezve.[4] Ludvík Svoboda óta ő lesz az első elnök, aki rendelkezik katonai háttérrel.

Fiatalkora szerkesztés

Pavel 1961. november 1-én született, az akkor Csehszlovákiához tartozó (napjainkban Csehország) Planában. Az opavai katonai gimnáziumba járt, majd miután leérettségizett, a vyškovi Cseh Fegyveres Erők Katonai Iskolájába járt, ahol 1983-ban végzett. 1985-ben már egy légideszantos század parancsnoka volt. Ugyanakkor csatlakozott Csehszlovákia Kommunista Pártjához, aminek egészen a bársonyos forradalomig tagja volt.[5] Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ma már természetesen nem szimpatizál a szélsőségekkel, és ezt az azóta eltelt 33 év alatt bizonyította is, amit 29 országból származó NATO-kollégái is elfogadtak.[6]

1988 és 1991 között a Katonai Akadémián végezte tanulmányait. A bársonyos forradalmat követően a bethesdai Védelmi Hírszerzési Egyetemen, a Camberley-i Törzsfőiskolán, a londoni Védelemtudományi Királyi Főiskolán és a King’s College London hallgatójaként is tanult. Nemzetközi kapcsolatok terén szerezte mesterdiplomáját.[7]

Pályafutása szerkesztés

A hadseregben szerkesztés

Délszláv háború szerkesztés

1991-től a katonai hírszerzésnek dolgozott. A délszláv háború idején az ENSZ békefenntartó erők, az UNPROFOR tagjaként szolgált. 1993 januárjában a horvátországi Karinban részt vett a szerbek gyűrűjébe került 50 francia békefenntartó kimentésében.[8][9][10] Ezért a teljesítményéért megkapta a francia Becsületrendet, Václav Havel elnök pedig Bátorságért Érdemrenddel tüntette ki.[11]

Vezetői pozíciók szerkesztés

A boszniai eseményeket követően Pavel több magas rangú pozíciót is betöltött a cseh hadseregben, többek között a katonai hírszerzésnél, diplomataként és egy különleges alakulat parancsnokaként. 2002-ben léptették elő dandártábornoknak. Ezt követően összekötő volt az Amerikai Egyesült Államok Központi Parancsnokságánál, majd a cseh hadsereg képviselője több nemzetközi találkozón.

 
2015-ben Charles Michel belga miniszterelnökkel

2002 és 2007 között a különleges alakulatok parancsnoka, közös erők helyettes parancsnoka, illetve a Védelmi Minisztérium közös erőkkel foglalkozó szekciójának igazgatóhelyettese Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Államokban. 1993–1994-ben ő volt a cseh katonai attasé helyettese Belgiumban. 1999 és 2002 között képviselő volt a NATO brunssumi központjában. 2003-ban Tampában dolgozott, az Enduring Freedom hadművelet részeként. 2007 és 2009 között Csehország katonai képviselője volt Brüsszelben, majd 2010-ben és 2011-ben a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságán.[12]

Irak amerikai inváziója idején, 2003-ban összekötő tiszt volt az amerikai központban, Katarban, melynek során arra is felhívta a figyelmet, hogy Irak akár tömegpusztító fegyvereket is használhat.[13]

 
2016-ban a müncheni biztonsági konferencián

2011 júliusa és 2012 júniusa között a Cseh Fegyveres erők vezérarának helyettes főnöke volt, amit követően 2012. június 1-én megkapta a vezérkari főnöki címet.

A NATO Katonai Bizottságának elnökeként szerkesztés

2014 júliusában a cseh kormány jelölte a NATO Katonai Bizottságának élére és szeptemberben, az olasz és görög jelölteket megelőzve Vilniusban[14] meg is kapta a megbízatást, ezzel az NATO második legmagasabb rangú vezetője lett.[15] Ő volt az első ezen a poszton, aki olyan országból származott, ami tagja volt a Varsói Szerződésnek.

Elnöksége idején Pavel bevezette a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó közben hozott döntéseket, beleértve a NATO készenlétének fokozását. A Krím annexiója után - annak ellenére, hogy Oroszországot jelentős veszélynek tartotta - az együttműködés megújítására törekedett.[16]

2015-ben kezdődő mandátuma 2018-ban járt le. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára méltatta munkásságát, amiért a bizottságot kiemelkedően vezette a NATO történetének egyik fontos időszakában.[17] Munkájáért megkapta az amerikai Commander of the Legion of Merit érdemrendet.[18]

2018–2022 szerkesztés

2018-ban hadseregtábornokként, a békeidőben adható legmagasabb katonai rendfokozattal szerelt le, majd egyetemi előadóként és tanácsadóként dolgozott.[19]

2020. április 6-án megalapította a Spolu silnější (Együtt, Erősebben) mozgalmat azzal a céllal, hogy segítse azokat, akik küzdenek a Covid19-pandémia hatásai ellen, melynek keretein belül főleg adományokat gyűjtött önkénteseknek. Ezek mellett a mozgalom célja volt, hogy felkészítse az országot hasonló jövőbeli krízisekre.[20] Tagjai között voltak Dana Drábová nukleáris biztonsági államtitkár, Martin Hausenblas üzletember, Jana Šeblová és Jan Březina, Olomouc korábbi kormányzója.[21] Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettek egy tervet,[22] amit aztán bemutattak Andrej Babiš miniszterelnöknek.[23] Politikai szekértők a mozgalmat Pavel esetleges elnöki kampányának első lépésének tekintették és Hillary Clinton 2016-os elnöki kampányszlogenjéhez hasonlították.[24][25]

2023-as elnökválasztás szerkesztés

2019-ben a Polgári Demokrata Párt, a KDU-ČSL, a TOP 09, a STAN és a Kalózpárt vezetői összegyűltek, hogy egyeztessenek a lehetséges elnökjelöltekről. Sajtóhírek szerint Pavel volt az egyik leggyakrabban megemlített név.[26]

2022. június 29-én Pavel bejelentette, hogy indul a 2023-as elnökválasztáson. Nyilatkozata szerint, célja, hogy az országnak ne kelljen szégyellnie elnökét.[27] 2022. szeptember 6-án hivatalosan is elindította kampányát, hogy „rendet és békét hozzon Csehországba.”[28] Kampánya nyugatpárti és populizmus-ellenes volt.[29][30] 2022. októberében egyike volt a négy jelöltnek, aki mögé beállt a Spolu szövetség.[31]

Az első fordulóban, amit január 13–14-én tartottak, Pavel &0000000001975056.0000001 975 056 (35,4%) szavazatot kapott, éppen csak megelőzve a korábbi miniszterelnök Andrej Babiš-t. Az első két helyezett jutott tovább a második fordulóba.[32] Pavel itt legyőzte Babiš-t, megszerezve a szavazatok 58,32%-át (&0000000003358926.0000003 358 926).[33] Zuzana Čaputová, Szlovákia elnöke személyesen gratulált neki Prágában.[34] Március 9-én iktatják be, mikor Miloš Zeman mandátuma lejár.[35]

Első külföldi útjait elnökként Szlovákiába, Lengyelországba és Ukrajnába fogja tenni, hogy megerősítse Csehország nemzetközi kötelezettségeit és kifejezze országa támogatását Ukrajna felé.[34] Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij voltak az első államfők, akikkel beszélt megválasztása után.[36]

Politikai nézetei szerkesztés

Progresszív és szociálliberális nézeteket vall.[37][38][39] 2019-ben úgy nyilatkozott, hogy a vagyonosoknak nagyobb mértékben kellene kivenniük részüket a közteherviselésből; követendő példának a skandináv országokat nevezte. Nagy támogatója az ország NATO-, és EU-tagságának, illetve támogatja az eutanázia bevezetését, míg ellenzi a halálbüntetést.[40] Ezek mellett támogatója az azonos neműek házasságának és a homoszexuális párok örökbefogadási jogának.[40][41]

 
Pavel a 2022-es Koncert Ukrajnáért eseményen Brnóban

Indulását az elnökválasztáson részben azzal indokolta, nem akarja, hogy vetélytársa, Andrej Babiš olyan rendszert vezessen be, mint Orbán Viktor Magyarországon.[15] Kampánya során közzé tette, hogy melyik pártokra szavazott a korábbi választásokon. Elmondása szerint 2021-ben a Spolu jobbközép szövetségre szavazott a választáson és elnöki kampánya elején is kijelentette, hogy támogatja őket, de nem lenne jelöltjük.[42][43] A 2013-as elnökválasztáson mindkét fordulóban Karel Schwarzenberget támogatta, míg 2018-ban az első fordulóban Pavel Fischert, a másodikban Jiří Drahošt.[44]

Ukrajnát támogatta a 2022-es orosz invázió idején és felszólította a kormányt katonai és egyéb segélyek küldésére.[45] Azt nyilatkozta, hogy a nyugatnak határozottabban kellett volna fellépnie Oroszország ellen, illetve, hogy már korábban, a Krím annexiója után meg kellett volna előzni egy újabb invázió lehetőségét.[30] Csehország szerepéről a következőket mondta: „tudom, hogy milyen egy háború és nem kívánom senkinek. Az első lépésem az lenne, hogy annyira távol tartanám az országot bármilyen háborútól, amennyire csak lehet. De az, hogy azt mondom, hogy annyira távol tartanám az országot a háborútól, amennyire csak lehet, nem jelenti azt, hogy a helyzetet egyszerűen csak el kell fogadni. Mert, ha csak nézzük, ami történik a háború ide is el fog érni. Nem a katonák kezdik a háborúkat. Politikusok kezdik őket és a katonák oldják meg nekik a problémát”.[46][47]

Választási eredmények szerkesztés

2023-as csehországi elnökválasztás (1. forduló)
Párt Jelölt Szavazatszám %
FÜGG Petr Pavel &0000000001975056.0000001 975 056 35,40
ANO Andrej Babiš &0000000001952213.0000001 952 213 34,99
FÜGG Danuše Nerudová &0000000000777080.000000777 080 13,93
FÜGG Pavel Fischer &0000000000376705.000000376 705 6,75
SPD Jaroslav Bašta &0000000000248375.000000248 375 4,45
MHS Marek Hilšer &0000000000142912.000000142 912 2,56
FÜGG Karel Diviš &0000000000075475.00000075 475 1,35
FÜGG Tomáš Zima &0000000000030769.00000030 769 0,55
Összesen &0000000005578585.0000005 578 585 100,0
2023-as csehországi elnökválasztás (2. forduló)
Párt Jelölt Szavazatszám %
FÜGG Petr Pavel &0000000003358926.0000003 358 926 58,32
ANO Andrej Babiš &0000000002400271.0000002 400 271 41,67
Összesen &0000000005759197.0000005 759 197 100,0

Elismerések szerkesztés

 
Joseph Dunford vezérkari elnök kitünteti Pavelt

Csehországban szerkesztés

  •   Csehország: Medál az Apaföld szolgálatáért (1988)
  •   Csehország: Hősiesség medálja (1995)
  •   Csehország: Cseh Fegyveres Erőkben végzett szolgálat szalagja
  •   Csehország: A Cseh Fegyveres Erők medálja, első, második és harmadik osztály
  •   Csehország: Cseh Köztársaság Honvédelmi Miniszterének Érdemkeresztje, második és harmadik osztály
  •   Csehország: A cseh védelmi miniszter medálja külföldön végzett szolgálatért, második és harmadik osztály
  •   Csehország: A béke szolgálatának emlékjelvénye
  •   Csehország: Cseh Köztársaság Honvédelmi Miniszterének államvédelmi keresztje (2018)

Külföldön szerkesztés

Magánélete szerkesztés

Beszél csehül, angolul, franciául és oroszul. Két fia van első feleségével, Hanával, akivel később elváltak. Második felesége Eva Pavlová.[48][49] Családjával Černoučekben él.[50]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. ↑ https://acr.army.cz/assets/informacni-servis/zpravodajstvi/zivotopis-petr-pavel_6.doc, 2023. január 19.
  4. ↑ Petr Pavel elected President of the Czech Republic (angol nyelven). www.expats.cz, 2023. január 28. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  5. ↑ DVTV: Historik Blažek o mně lže. KSČ byla chyba, za 33 let jsem ji ale odčinil, říká generál Pavel (cseh nyelven). Hospodářské noviny (HN.cz), 2022. szeptember 8. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  6. ↑ Členství v KSČ nechci zlehčovat, ale 33 let jsem sloužil demokracii, říká Petr Pavel - Forum24 (cs-CZ nyelven). https://www.forum24.cz/. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  7. ↑ General Petr Pavel, M. A. | Ministry of Defence & Armed Forces of the Czech Republic. www.army.cz. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  8. ↑ VHU PRAHA (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  9. ↑ ARMÁDA ČESKÉ REPUBLIKY Symbol demokracie a státní suverenity 1993–2012. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  10. ↑ Jitka Lenková: Nejdůležitější bitvy v českých dějinách. Václav Pavlík. Vyd. 1. 2007. ISBN 978-80-7362-470-5 Hozzáférés: 2023. január 28.  
  11. ↑ Příslušníci mise UNPROFOR v bývalé Jugoslávii obdrželi v Praze pamětní odznaky | ČeskéNoviny.cz (cseh nyelven). www.ceskenoviny.cz. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  12. ↑ televize, Česká: Generálporučík Pavel má nahradit Picka v čele armády (cseh nyelven). ČT24 - Česká televize. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  13. ↑ Český generál: Chemický rozkaz může přijít (cseh nyelven). iDNES.cz, 2003. március 25. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  14. ↑ Czech Army’s chief of staff to head NATO’s military committee (angol nyelven). Radio Prague International, 2014. szeptember 22. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  15. ↑ a b Pavel
  16. ↑ Petr nebo Pavel? Generál, kacíř, bojovník i sexsymbol odchází do civilu (cseh nyelven). iDNES.cz, 2018. november 30. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  17. ↑ „General Petr Pavel 🇨🇿 ends tenure as Chairman of the Military Committee, 29 JUN 2018” (hu-HU nyelven).  
  18. ↑ "Skvěle vedl vojáky NATO". Generál Petr Pavel dostal nejvyšší americké vojenské vyznamenání | Aktuálně.cz (cseh nyelven). Aktuálně.cz - Víte, co se právě děje, 2018. március 10. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  19. ↑ Generál Petr Pavel odchází do po čtyřech dekádách do vojenského důchodu. Do politiky se nechystá (cseh nyelven). info.cz. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  20. ↑ Generál Pavel založil iniciativu, která pomůže lidem v boji s koronavirem (cseh nyelven). iDNES.cz, 2020. április 6. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  21. ↑ Spolu silnější: Odborníci v čele s generálem Pavlem chtějí ČR připravit na další krize (cseh nyelven). EuroZprávy.cz. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  22. ↑ Spolu silnější: Opatření proti koronaviru musí vláda sdělovat jednotně, apeluje generál Pavel (cseh nyelven). EuroZprávy.cz. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  23. ↑ Řeháková, Markéta: Generál Pavel představil Babišovi protikrizový plán. Česko by se podle něj mělo příště vyhnout chaotickým opatřením (cseh nyelven). Hospodářské noviny (HN.cz), 2020. november 25. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  24. ↑ Holec: Všechno má svůj čas. Generál Pavel „vykradl“ Clintonovou a vyrazil do kampaně (cseh nyelven). info.cz. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  25. ↑ Lederer, Benedikt: Do řešení krize se pouští i generál Petr Pavel, politiku v tom nevidí (cseh nyelven). Hospodářské noviny (HN.cz), 2020. április 7. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  26. ↑ Začalo hledání nástupce Miloše Zemana. Vstoupit do boje neodmítá ani těžká váha politických válek - Seznam Zprávy. www.seznamzpravy.cz. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  27. ↑ Chci boj o Hrad vyhrát, říká generál Pavel. Velkou kampaň zahájí v srpnu (cseh nyelven). iDNES.cz, 2022. június 29. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  28. ↑ Pavel chce vrátit Česku řád a klid, zemi na Hradě spojovat, ne rozvracet (cseh nyelven). iDNES.cz, 2022. szeptember 6. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  29. ↑ Pro-Western retired general leads first round in Czech presidential election (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2023. január 14. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  30. ↑ a b Perknerová, Kateřina. „Petr Pavel: Největším soupeřem je pro mě populismus”, Deník.cz, 2022. augusztus 5. (Hozzáférés: 2023. január 28.) (cseh nyelvű) 
  31. ↑ Nepřekvapivé i rozumné. Koalice SPOLU podpořila Fischera, Nerudovou a Pavla (cseh nyelven). Týdeník Respekt. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  32. ↑ Generál Pavel předstihl Babiše, oba suverénně ovládli první kolo - Seznam Zprávy. www.seznamzpravy.cz. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  33. ↑ „Nevidím poražené a vítězné voliče,“ řekl Petr Pavel. Vyhrála podle něj pravda a respekt (cseh nyelven). ČT24 - Česká televize. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  34. ↑ a b Den po zvolení Pavel skládá tým, mluvil se Zelenským a chystá se do krajů (cseh nyelven). ČT24 - Česká televize. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  35. ↑ Pavel složí prezidentský slib 9. března. Na Hradě plánuje audit (cseh nyelven). ČT24 - Česká televize. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  36. ↑ Pavel přijímá gratulace ze světa. Volat si bude se Zelenským i s Tchaj-wanem - Seznam Zprávy. www.seznamzpravy.cz. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  37. ↑ Lopatka, Jan. „Pro-Western former general Pavel favoured as Czechs elect president”, Reuters, 2023. január 27. (Hozzáférés: 2023. január 28.) (angol nyelvű) 
  38. ↑ Petr Pavel: Ukraine supporter and war hero is the new Czech president (angol nyelven). euronews, 2023. január 28. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  39. ↑ (2023. január 28.) „Former NATO general Pavel wins Czech presidential vote” (angol nyelven).  
  40. ↑ a b Kdo je nový prezident Petr Pavel? Motorkář, voják i diplomat (cseh nyelven). iDNES.cz, 2022. augusztus 30. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  41. ↑ Perknerová, Kateřina. „Nerudová: Babiš má z debat asi strach. Obžalovaný kandidát je bizár, říká Pavel”, Deník.cz, 2023. január 4. (Hozzáférés: 2023. január 28.) (cseh nyelvű) 
  42. ↑ „Já a špion? To je nepochopení situace, promluvil o minulosti v KSČ Pavel | Ptám se já | Stream” (cseh nyelven).  
  43. ↑ televize, Česká: Petr Pavel chce kandidovat na prezidenta, sbírá petiční podpisy (cseh nyelven). ČT24 - Česká televize. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  44. ↑ Blesku,swp, redakce: CELÝ ZÁZNAM První prezidentská debata v Blesku: O Zemanovi i škraloupech kandidátů. Babiš nedorazil (cseh nyelven). Blesk.cz, 2023. január 2. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  45. ↑ Pavel zdůraznil nutnost podpory Ukrajiny (cseh nyelven). Deník N, 2023. január 13. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  46. ↑ Nic takového jsem nezažil, přijďte k volbám, řekl Pavel plnému náměstí v Ústí (cseh nyelven). iDNES.cz, 2023. január 17. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  47. ↑ Martin Bartkovský: Pavel na Hrad křičely tisíce lidí v Ústí. Pak generál skočil do davu (cseh nyelven). Reflex.cz. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  48. ↑ NATO: General Petr Pavel, Chairman of the Military Committee (angol nyelven). NATO. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  49. ↑ Petr Pavel: Život generála, který může být prezidentem ČR (cseh nyelven). Reflex.cz. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  50. ↑ Petr Pavel odvolil. Komunální volby vnímá asi jako ty nejdůležitější pro běžného občana (cseh nyelven). EuroZprávy.cz. (Hozzáférés: 2023. január 28.)

Források szerkesztés

↑ Pavel: Petr Pavel: tábornokból cseh államfő. HVG, (2023. február 9.) 29. o.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petr_Pavel&oldid=26882728”