Petri Mór

(1863–1945) magyar történész, antropológus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9.

Petri Mór (Tasnádszarvad, 1863. július 11.Budapest, 1945. március 2.) költő, tanár.

Petri Mór
Született1863. július 11.
Tasnádszarvad
Elhunyt1945. március 2. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő,
pedagógus,
író
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
SablonWikidataSegítség

Életútja, munkássága

szerkesztés

1863. július 11-én született az akkor Szilágy vármegyéhez, ma Szatmár megyéhez tartozó Tasnádszarvadon, református nemesi családban. Apja hollómezei Petri (Petrikás) László birtokos, volt 1848-49-es honvéd, anyja Gúthy Teréz. Öt nővére volt, kiket édesanyja kívánságára neki kellett férjhez adnia. Élete végéig nőtlen maradt.

A gimnázium első osztályát magánúton végezte, majd Zilahra, a református kollégiumba járt. 1881-ben érettségizett, majd a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol 1886-ig természettani, mennyiségtani tárgyakat, később pedig magyar, latin, nyelvészeti, irodalomtörténeti, ugor összehasonlító nyelvészeti, művészettörténeti és esztétikai előadásokat hallgatott.

1884-1885-ben elnyerte a főváros 300 forintos jubiláris ösztöndíját, s a tanév végéig a Szabó Lajos rákospalotai magán nevelőintézetben mennyiségtant tanított. Iskoláit elvégezve 1886-ban, 23 éves korában segédtanár lett.

1889-ben szerezte meg a tanári oklevelet, ekkor Zilahon a református kollégiumban lett tanár, ahol Ady Endrének is magyar tanára volt. 18891994 között a Szilágy című zilahi lapot szerkesztette.

1894-től tanfelügyelő volt Szilágy vármegyében, 1905-től a Vallás-és Közoktatási Minisztérium tisztségviselője volt, 1907-től pedig Pest vármegye tanfelügyelője lett. Több tankönyvet is (nyelvtan, stilisztika) szerkesztett.

Élénken részt vesz a társadalmi és jótékonysági mozgalmakban, a vármegyei, városi és egyházi életben. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és Zilah város képviselőtestületének. 1889-94-ig, majd ismét 1897-től az erdélyi református egyházkerület képviselője, 1887-től a szilágyszolnoki református egyházmegye világi tanácsbirája volt. Az erdélyi irodalmi társaság 1892. június 11-én rendes taggá választotta; ülésein többször olvasta föl költeményeit. 1897-től a szilágymegyei Wesselényi-egylet elnöke. Tanfelügyelősége alatt szaporodtak az állami iskolák és modern iskolaházak létesültek. Felsőbb népoktatási intézeteket is szervezett. 1903-ban Németországban, 1904-ben Romániában tett tanulmányutat. 19221924 között ismét a minisztériumban dolgozott. 19291934 között a Petőfi-ház igazgatója volt.

Élete 82. évében, 1945. március 2-án halt meg Budapesten.

Több verseskötete jelent meg, de versei közül egy rész máig kiadatlan, s a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában található. Versei különböző lapokban láttak napvilágot 1879-től, így a Krassó-Szörényi Lapokban (1879), Képes Családi Lapokban (1882-90), Hölgyek Lapja (1883-88), Vasárnapi Ujság (1884-1885, 1887), Koszorú (1884-86), Pesti Napló (1884-85, 1904), Kolozsvár, (1888), Magyar Nők Lapja (1892), A Hét (1892), Fővárosi Lapok (1893), Magyar Geniusz (1893) stb.

Fő műve a 6 kötetben kiadott, közel ötezer oldalas Szilágy vármegye monográfiája volt.

Társasági tagságai

szerkesztés
  • 1892. június 11-én az erdélyi irodalmi társaság választotta rendes tagjává.
  • 1897-től a Szilágy megyei Wesselényi-egylet elnöke.
  • 1921-ben tagja lett a Petőfi Társaságnak.

Tagja volt még a Lafontaine-, a Magyar Történelmi-, a Magyar Irodalomtörténeti, valamint a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[2]

Főbb művei

szerkesztés
  • A magyar lyra történeti fejlődése a legrégibb kortól a XVI. század végéig (Zilah, 1887)
  • Költemények (Bp., 1892)
  • A két szomszédvárról (Zilah, 1894)
  • Szilágy vármegye monográfiája (I-VI. Bp., 1901-1904) MEK REAL-EOD
  • Báró Wesselényi Miklós és munkái (Kolozsvár, 1903)
  • Magyar szonettek (Bp., 1933)
  • Vándor a kertajtónál (versek, Bp., 1936)
  • Naplemente fáklyalángja (versek, Bp., 1941)
  • Várballadák és modern balladák (Bp., 1943)
  • A boldogság triolettjei (versek, Bp., 1943)

Emlékezete

szerkesztés

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és vidéke csoportja Petri Mór-díjat alapított a kultúra és közélet területén végzett tevékenységért. A bogdándi és szilágynagyfalusi általános iskola felvette Petri Mór nevét.[3]

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM83604, Petri Mór, 2018. szeptember 12.
  2. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  3. Megemlékezés Tasnásszarvadon Petri Mór életéről és munkásságáról, szatmar.ro, 2018. szeptember 4.

Források és irodalom

szerkesztés