Petronell-Carnuntum

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Petronell-Carnuntum osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 1285 lakosa volt.

Petronell-Carnuntum
Carnuntum jelképe, a Pogánykapu
Carnuntum jelképe, a Pogánykapu
Petronell-Carnuntum címere
Petronell-Carnuntum címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Bruck an der Leitha-i járás
Irányítószám 2404
Körzethívószám 02163
Forgalmi rendszám BL
Népesség
Teljes népesség1245 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Terület25,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petronell-Carnuntum (Ausztria)
Petronell-Carnuntum
Petronell-Carnuntum
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 06′ 53″, k. h. 16° 51′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 53″, k. h. 16° 51′ 57″
Petronell-Carnuntum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petronell-Carnuntum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Petronell-Carnuntum a Bruck an der Leitha-i járásban
 
Carnuntum szabadtéri múzeuma
 
A Szt. Petronilla-plébániatemplom
 
A Keresztelő Szt. János-körkápolna
 
A petronelli kastély

Petronell-Carnuntum a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Duna jobb partján. Területének 31,2%-a erdő, 48,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.

A környező önkormányzatok: északkeletre Hainburg an der Donau, keletre Bad Deutsch-Altenburg, délre Rohrau, délnyugatra Höflein, nyugatra Scharndorf, északnyugatra Eckartsau, északra Engelhartstetten.

TörténeteSzerkesztés

A települést i. sz. 6-ban alapították, amikor Tiberius római császár erődöt építtetett a Duna partján, amelyet téli táborként használt. A légiós tábor a birodalom északi határát védte a barbárok betöréseitől. Carnuntum légiós tábora mellett idővel jelentős polgári város alakult ki, amelyet katonai és kereskedelmi jelentősége miatt a 2. század elején Pannonia Superior provincia székhelyévé léptettek elő. Lakossága egy időben az 50 ezer főt is elérte. A város és az erőd maradványai, rekonstruált házai ma a "Carnuntum római városa" szabadtéri múzeumban láthatók.

A 4. században egy erős földrengés lerombolta a várost, amely ezután már nem tudta visszanyerni korábbi fényét. A barbárok egyre fokozódó támadásai, pusztítása miatt az 5. században végleg elhagyták a várost. A helyén a régészeti leletek tanúsága szerint továbbra is intenzív kereskedelmi tevékenység folyt. A Carnuntumot utoljára Nagy Károly idejében említik írásban.

A 11. század második felében új település jött létre a Duna mentén, Petronell, amely 1142-ben mezővárosi jogokat kapott; ezzel egyike Ausztria legrégebbi mezővárosainak. Nevét Szt. Petronilla (Szt. Péter lánya) templomáról kapta, amelyet állítólag vagy Nagy Károly, vagy III. Henrik felesége, Poitoui Ágnes alapított.

1142-ben Petronell birtokjoga a Vohburg grófokról Hugo von Liechtensteinre (a Liechtenstein-ház alapítójára) szállt. Unokája révén létrejött a család petronelli ága, amely a 12. század végéig létezett.

1656-ben Ernst von Abensperg und Traun gróf szerezte meg a birtokot házassága által. A család ma is a birtokolja a körkápolnát és a barokk magtárat és ők az egyházközség patrónusai is.

Az önkormányzat 1966-ban vette fel a Petronell-Carnuntum nevet.

LakosságSzerkesztés

A petronell-carnuntumi önkormányzat területén 2022 januárjában 1285 fő élt. A lakosságszám 1923 óta 1200-1300 körül mozog. 2020-ban az ittlakók 85,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 8,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 83,1%-a római katolikusnak, 2,3% evangélikusnak,3% mohamedánnak, 9,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (92%) mellett a törökök (1,6%) és a bosnyákok (1,4%) alkották.

A népesség változása:

LátnivalókSzerkesztés

 
A Szt. Anna-kápolna
  • a római Carnuntumot bemutató szabadtéri múzeum, amely az egykori város délnyugati részén található. Több házat (a fürdőt, egy városi villát, az olajkereskedő házát) teljes mértékben újjápítettek.
  • a 13. században épült, román stílusú Szt. Petronilla-plébániatemplom. Mellékhajóját, az ún. Floriani-kápolnát a 15. század közepén építették. Főoltára 1717-ből származik.
  • a Keresztelő Szt. János-körkápolna a 12. században épült, román stílusban. Bécs török ostromai során részlegesen lerombolták, a 18. század eleje óta az Abensperg und Traun família családi kriptája.
  • a petronelli kastély (vagy Traun-kastély) a korábbi vár helyére épült 1660-1667 között, korai barokk stílusban.
  • a Pogánykapu egy négyoszlopos diadalív maradványa, amely valószínűleg II. Constantius (351-361) uralkodása idején épült. Ma Petronell-Carnuntum jelképe.
  • a polgárváros amfiteátruma a 2. század végén épült és 13 ezer néző befogadására volt képes.
  • a főtéren található Szentháromság-oszlop I. Otto Ehrenreich von Abensperg and Traun 1688-as adománya.
  • az Anna-kápolna 1744-ben épült
  • a volt középkori keleti városkapu (a Magyar-kapu) maradványa oszlopok, rajtuk két, hivatalos köntösbe öltözött szoboralak, az ún. Mautmanderln.

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Petronell-Carnuntum című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.