Főmenü megnyitása

Petronell-Carnuntum

község Ausztriában

Petronell-Carnuntum község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartomány Bruck an der Leitha-i járásában.

Petronell-Carnuntum
Pogányok kapuja
Pogányok kapuja
Petronell-Carnuntum címere
Petronell-Carnuntum címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang Község
Járás Bruck an der Leitha-i járás
Polgármester Ingrid Scheumbauer
Irányítószám 2404
Körzethívószám 02163
Forgalmi rendszám BL
Népesség
Teljes népesség
  • 1254 fő (2016. jan. 1.)
  • 1245 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Legmagasabb pont175 m
Terület25,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petronell-Carnuntum (Ausztria)
Petronell-Carnuntum
Petronell-Carnuntum
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 06′ 43″, k. h. 16° 51′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 43″, k. h. 16° 51′ 54″
Petronell-Carnuntum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petronell-Carnuntum témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az 1158 lakosú község Hainburg an der Donau-tól 8 km-re délnyugatra fekszik a Duna jobb partján. Petronell-Carnuntum Eckartsau, Hainburg an der Donau, Bad Deutsch-Altenburg, Rohrau, Scharndorf, Fertőszéleskút és Feketeváros községekkel határos.

TörténeteSzerkesztés

Az ókorban részben a területén feküdt Carnuntum, a Római Birodalom Felső-Pannonia tartományának fővárosa. Petronell első írásos említése a kilencedik századból ismeretes, ahol az Annales regni Francorum bejegyzései szerint 805-ben az avar nép Szombathely és Petronell között kért Nagy Károlytól engedélyt a letelepedésre.[2] 1142-ben oklevéllel a településnek vásártartási jogot adományoztak.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A 19. század második felében elkezdődött régészeti ásatások eredményei a Carnuntum Archeológiai Parkban (németül Archäologischer Park Carnuntum) kerülnek bemutatásra:
  • Keresztelő Szent János Körkápolna (németül Rundkapelle heiliger Johannes der Täufer) a 12. század első feléből származik, de többször átalakították. A tölcséríves tetőszerkezetű kápolnát az 1950-es években restaurálták.
  • Plébániatemploma (németül Pfarrkirche) 12. századi. Az eredetileg román kori építményt szintén többször átalakították. Mellékhajója gótikus stílusú.
  • Traun-kastély (németül Schloss Traun). Az egykori vízivárat 1660 és 1667 között kora barokk stílusú kastéllyá építették át Domenico Carlone tervei alapján.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. King, P. David (editor), Charlemagne: translated sources, University of Lancaster, Lancaster, 1987, p.96

ForrásokSzerkesztés

  • Szerk.: Gömöri János: A Borostyánkő út. Scarbantia Társaság, Sopron, 1999. ISBN 963-03-7907-4
  • Karl Kaus: Die Bernstein-Strasse in Österreich (Szerk.: Gömöri János: A Borostyánkő út. Scarbantia Társaság, Sopron, 1999.) ISBN 963-03-7907-4
  • Franz Humer: Legionslager und Druidenstab (Vom Legionslager zur Donaumetropole) – Archeologisches Museum Carnuntinum 2006. ISBN 3-85460-229-4

Külső hivatkozásokSzerkesztés