Petrovszk-Zabajkalszkij

település Oroszországban

Petrovszk-Zabajkalszkij (oroszul: Петровск-Забайкальский) város Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Petrovszk-zabajkalszkiji járás székhelye. Előző neve Petrovszkij Zavod (1926-ig).

Petrovszk-Zabajkalszkij
Петровский завод, вокзал - panoramio.jpg
Petrovszk-Zabajkalszkij címere
Petrovszk-Zabajkalszkij címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám 423364
Körzethívószám 30236
Népesség
Teljes népesség16 213 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna Yakutsk Time, Irkutsk Time, UTC+9
Elhelyezkedése
Petrovszk-Zabajkalszkij (Oroszország)
Petrovszk-Zabajkalszkij
Petrovszk-Zabajkalszkij
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 51° 17′, k. h. 108° 50′Koordináták: é. sz. 51° 17′, k. h. 108° 50′
Petrovszk-Zabajkalszkij weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovszk-Zabajkalszkij témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A Baljaga (a Hilok mellékfolyója) partján, a Cagan-Daban- és a Zaganszki-hegység közötti völgyben, Csitától 413 km-re délnyugatra, Burjátföld határa közelében helyezkedik el. Vasútállomás (Petrovszkij-Zavod) a Transzszibériai vasútvonal Csita és Ulan-Ude közötti szakaszán.

A város három részből áll: a vasútállomás melletti részből, a többségében földszintes faházakból álló régi városrészből, valamint a távolabbi, 4–5 emeletes lakóházak sorából, melyek egy része a sztálini korszakban, másik része a késő-szovjet korszakban épült (az ún. mikrorajon).

TörténeteSzerkesztés

Korábbi neve (már 1734-ben) Mikirta, azonos egy helyi kis folyóéval. 1789-ben a területén vasolvasztó és vasfeldolgozó üzem épült, melyet átadtak az államnak és – I. Péter cár tiszteletére – Petrovszkij Zavod-nak neveztek el. Ugyanígy nevezték a mellette kialakult települést, amelyet 1806-ban hivatalosan "falu"-vá nyilvánították. Gyárában készültek a 19. közepén az Amur első két gőzhajójának gépei.

1830-tól 1839-ig itt tartották fogva a levert dekabrista felkelés 71 résztvevőjét, néhányukhoz később a feleségük is csatlakozott. A városban a Dekabristák Múzeuma őrzi emléküket.[2][3] Itt raboskodtak a garibaldisták, az 1863-as lengyel felkelés résztvevői, a narodnyik mozgalom egyes szervezői és mások is.

1897-ben felépült a vasútállomás, és 1900-ban megérkezett az állomásra az első vonat. 1926-ban a település Petrovszk-Zabajkalszkij néven az újonnan felállított járás székhelye lett és városi rangot kapott. A világháborút megelőző években a kohászatot korszerűsítették, a gyár új üzemekkel épült. 1940-től a háború éveiben növelték az acélgyártást, 1941-ben megkezdték a hengereltárú termelést. 1939-ben üzembe helyezték a települést is kiszolgáló hőerőművet. 1968-ban megindult a városban az üveggyártás.

21. századSzerkesztés

A század elejére az üveggyárból semmi nem maradt. A kohászat megszűnt, 2002-ben a gyár végleg bezárt (korábban is már csak akadozva termelt). A gyártelep fokozatosan lepusztult, a 2010-es évek fotóin csak romos épületei láthatók.[4]

NépességeSzerkesztés

  • 2002-ben 21 164 fő[5]
  • 2010-ben 18 549 fő volt.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. Petrovszk-Zabajkalszkij, csaszty 2. (Hozzáférés: 2018-03-19)
  3. Uljana Szkojbeda: Meszto, ggye umirajut gyekabriszti (Komszomolszkaja Pravda. Hozzáférés: 2018-03-20)
  4. Petrovszk-Zabajkalszkij, csaszty 3. (Hozzáférés: 2018-03-19)
  5. A 2002-es népszámlálás adatai
  6. A 2010-es népszámlálás adatai. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)