Philadelphia (Pennsylvania)
| Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 júniusából) |
- Ez a szócikk az amerikai városról szól, az ókori görög várost a Philadélphia szócikk tárgyalja.
Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (A név a görög Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet szóból ered.). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt.
| Philadelphia | |||
 | |||
| |||
| Becenév: „City of Brotherly Love”, „Philly”, „The Cradle of Liberty”, „The Quaker City”, „The Birthplace of America”, „The Cradle of the Nation”. Mottó: „Philadelphia maneto” – „Let brotherly love continue” | |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok | ||
| Állam | Pennsylvania | ||
| Megye | Philadelphia megye | ||
| Alapítás éve | 1682. október 27. 1701. október 25. | ||
| Irányítószám | Lista
| ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosai | |||
| Népesség | |||
| Népesség | 1 603 797 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 4201,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 12 m | ||
| Terület | 369,4 km² | ||
| - ebből vízi | 19,6 km² | ||
| Időzóna | EST (UTC-5) | ||
| Azonosítók | |||
| GNIS | |||
| GeoNames | 4560349 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Philadelphia
Pozíció Pennsylvania térképén
| |||
| é. sz. 39° 57′ 10″, ny. h. 75° 09′ 49″Koordináták: é. sz. 39° 57′ 10″, ny. h. 75° 09′ 49″ | |||
 | |||
| Philadelphia honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Philadelphia témájú médiaállományokat. | |||
A város lakossága (a 2000. évi népszámlálás szerint) 1 517 550, bár a 2005 U.S. Census úgy becsli, hogy 1 463 281.
Philadelphia lakosság szerint a második legnagyobb város a keleti parton, és jelentős oktatási és kulturális központ. Philadelphia csak 46 mérföld New York délnyugati peremétől (a belvárosok hozzávetőleg 80 mérföld távolságra vannak egymástól).
A philadelphiai agglomeráció a negyedik legnagyobb az USA-ban, mintegy 5,8 millió emberrel.
A Fairmount Park a szomszédos Wissahickon Valley Parkkal együtt a legnagyobb egybefüggő városi park az Amerikai Egyesült Államokban.[2]
Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angolul beszélők lakta település volt a világon.
TörténelemSzerkesztés
Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) Indian város volt itt.
Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve ógörög eredetű (Φιλαδέλφια), jelentése testvéri szeretet. Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz. Az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának is Philadelphia nyújtott otthont.
Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotmányt, a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Államok tengerészgyalogságát alapították. 1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont, hogy megünnepelje a nemzet 150. születésnapját. 1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amelyek országszerte zajlottak.
FöldrajzSzerkesztés
Az United States Census Bureau szerint a város teljes területe 369,4-es km². Ebből 349,9 km² szárazföld és 19,6 km² (5,29%) víz.
A vízfelületek: a Delaware folyó, Schuylkill folyó, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, és Pennypack Creek. Philadelphiától északra van Montgomery megye; Bucks megye az északkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey délkeletre; Gloucester County, New Jersey délre; és Delaware megye nyugatra.
ÉghajlatSzerkesztés
Philadelphia éghajlatáról úgy vélik, hogy beleesik a párás szubtrópusi éghajlatzónába, bár ez talán az az Egyesült Államokban levő legészakibb város, ami ide sorolható. Mivel Philadelphia ennek az éghajlatzónának a messzi északi végén van, különösen a távoli külvárosai közül néhány északra és nyugatra, úgy vélik, hogy beleesik a párás kontinentális zónába. A nyarak jellemzően forrók és fülledtek, az ősz és tavasz általában enyhék, és a tél hideg, bár ritkán nagyon hideg. Csapadékeloszlás az éven keresztül majdnem egyenletes.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,6 | 6,6 | 11,5 | 17,7 | 23,2 | 28,2 | 30,6 | 29,6 | 25,6 | 19,2 | 13,3 | 7,1 | 18,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −3,6 | −2,5 | 1,3 | 6,7 | 12,2 | 17,6 | 20,6 | 19,9 | 15,7 | 9,1 | 4,0 | −1,1 | 8,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 77 | 67 | 96 | 91 | 94 | 87 | 111 | 89 | 96 | 81 | 76 | 90 | 1054 |
| Havi napsütéses órák száma | 155 | 155 | 201 | 216 | 245 | 270 | 275 | 260 | 219 | 204 | 156 | 136 | 2492 |
| Forrás: NOAA | |||||||||||||
A legmagasabb hőmérséklet rekordon 41 °C volt 1918. augusztus 7-én. A korai ősz és késői tél általában legszárazabbak. Február 69,8 mm átlagos csapadékkal a legszárazabb hónap.
Demográfiai jellemzőkSzerkesztés
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1790 | 28 522 | ||
| 1800 | 41 220 | 44,5% | |
| 1810 | 53 722 | 30,3% | |
| 1820 | 63 802 | 18,8% | |
| 1830 | 80 462 | 26,1% | |
| 1840 | 93 665 | 16,4% | |
| 1850 | 121 376 | 29,6% | |
| 1860 | 565 529 | 365,9% | |
| 1870 | 674 022 | 19,2% | |
| 1880 | 847 170 | 25,7% | |
| 1890 | 1 046 964 | 23,6% | |
| 1900 | 1 293 697 | 23,6% | |
| 1910 | 1 549 008 | 19,7% | |
| 1920 | 1 823 779 | 17,7% | |
| 1930 | 1 950 961 | 7% | |
| 1940 | 1 931 334 | −1% | |
| 1950 | 2 071 605 | 7,3% | |
| 1960 | 2 002 512 | −3,3% | |
| 1970 | 1 948 609 | −2,7% | |
| 1980 | 1 688 210 | −13,4% | |
| 1990 | 1 585 577 | −6,1% | |
| 2000 | 1 517 550 | −4,3% | |
| 2010 | 1 526 006 | 0,6% | |
A 2010. évi népszámlálás szerint 1 526 506 személy, és 577 488 háztartás él a városban. A népsűrűség 4337,3/km². A város etnikai összetétele 41,0% fehér, 43,4% afroamerikai, 6,3% ázsiai, 0,5% amerikai őslakos. A latin-amerikai származású emberek a lakosság 12,3%-át tették ki.
MédiaSzerkesztés
Philadelphia két jelentős napilapja The Philadelphia Inquirer és a Philadelphia Daily News, mindkettőt a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, amit 1829-ben alapítottak, a harmadik legrégibb életben maradó napilap az USA-ban.
KultúraSzerkesztés
A városban találhatunk sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb. Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják számon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A történelmi múzeumok: a National Constitution Center és keleti State Penitentiary.
1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.
Televízió és filmSzerkesztés
Philadelphiában játszódó filmek:
- Rocky (1976)
- Rocky II. (1979)
- Rocky III. (1982)
- Rocky V. (1990)
- Rocky Balboa (2006)
- Philadelphiai zsaru (1990)
- Philadelphia – Az érinthetetlen (1993)
- Hatodik érzék (1999)
- Legyőzhetetlen (2006)
- Törvénytisztelő polgár (2009)
- Napos oldal (2012)
Philadelphiában játszódó sorozatok:
RepülőterekSzerkesztés
Két repülőtér szolgálja Philadelphiát: a Philadelphia International Airport (PHL) a város déli határában, és Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai és nemzetközi légi közlekedést nyújt, amíg Northeast Philadelphia Airport általános és vállalati repülést szolgál.
A város szülötteiSzerkesztés
TestvérvárosokSzerkesztés
Philadelphiának tizenöt testvérvárosa van.
Kamerun Douala (1986)
Kína Tiencsin (1980)
Franciaország Aix-en-Provence, Provence-Alpes-Cote d'Azur
Irak Moszul, Ninawa
Izrael Tel Aviv-Jaffa, (1966)
Olaszország Firenze, Toscana (1964)
Japán Kóbe
Lengyelország Toruń (1976)
Oroszország Nyizsnyij Novgorod, Nizhegorodskaya (1992)
Dél-Korea Incheon (1984)
PanorámaSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ 2014 City Park Facts. tpl.org pp. 9, 25, 28. The Trust for Public Land. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
További információkSzerkesztés
