Főmenü megnyitása

Philharmonia Zenekar

Angol szimfonikus zenekar

A Philharmonia Zenekar (Philharmonia Orchestra) 1945-ben Walter Legge, az EMI zenei producere által alapított londoni székhelyű szimfonikus zenekar, az Egyesült Királyság zenei életének világszintű együttese. 1995 óta a Royal Festival Hall rezidens zenekara, ahol egy évadban több mint 40 koncertet ad. A kezdetektől a zenekarral fellépő neves karmesterek között volt Arturo Toscanini, Richard Strauss, Wilhelm Furtwängler, Carlo Maria Giulini és Herbert von Karajan.

Philharmonia Zenekar
A Philharmonia Zenekar a Royal Festival Hallban
A Philharmonia Zenekar a Royal Festival Hallban
Információk
Eredet Egyesült Királyság, London
Alapítva 1945
Műfaj
Karmester Esa-Pekka Salonen

A Philharmonia Zenekar weboldala

TörténeteSzerkesztés

Alapítás, első évtizedSzerkesztés

A zenekart 1945-ben az EMI zenei producere, Walter Legge alapította, a kezdeti elképzelések szerint elsődlegesen lemezfelvételek készítésére. Legge korábban a Royal Opera House-nál Sir Thomas Beecham asszisztense volt, szándéka szerint a létrehozott új együttes lemezfelvételek készítésén túl opera előadások és élő koncertekre is alkalmas volt.[1] Bemutatkozó koncertjüket 1945. október 25-én adták Sir Thomas Beecham vezényletével, viszont Beecham a felkínált vezető karmesteri pozíciót nem fogadta el, inkább újabb saját zenekart alapított, a Royal Filharmonikus Zenekart.

A zenekar vezetője Walter Legge lett, ugyanakkor az EMI producereként Legge-t 1945-től tevékenysége nagymértékben Bécshez kötötte, így már a kezdeti években a zenekar élvonalbeli vendégkarmesterekkel lépett fel, mint Arturo Toscanini, Richard Strauss és Wilhelm Furtwängler, jelentős szerepet kapott Herbert von Karajan, bár nem kapta meg hivatalosan a vezető karmesteri posztot.

   
   
   
A zenekarral megalakulásuktól fellépő vendég karmesterek Thomas Beecham, Arturo Toscanini, Richard Strauss, Carlo Maria Giulini, Herbert von Karajan


Közreműködésükkel az együttes a világ élvonalbeli zenekarai közé került, számos lemezfelvételt készítettek, többek között Herbert von Karajan vezényletével Beethoven összes szimfóniáit.[2]

1954-tőlSzerkesztés

 
Otto Klemperer, a zenekar első vezető karmestere

Miután 1954-ben Furtwängler halála után Karajan a Berlini Filharmonikusok élére került, a zenekar első kinevezett vezető karmestere Otto Klemperer lett.

1964-ben Legge fel akarta oszlatni a zenekart, a zenekart megmentendő Klemperer jelentős támogatása mellett a 80 tagú együttes önfenntartó szervezetté alakult át, felvette a New Philharmonia Orchestra nevet. 1964 október 24-én adott első koncertjük műsorán Beethoven IX. szimfóniája volt Otto Klemperer vezényletével. Ebben az időszakban már lényegesen több élő koncertet adtak, mint a zenekar első két évtizedében, 1977-től nevük újból az alakuláskor felvett név, azaz Philharmonia Orchestra lett.

21. századSzerkesztés

 
Esa-Pekka Salonen 2008. óta a zenekar vezető karmestere

A hagyományos szimfonikus zenekari szerepkörön kívül - londoni állandó koncert fellépések, Anglia szerte adott koncertek, nemzetközi turnék Észak-Amerikában, Japánban, Tajvanon - a zenekar nyitott a technológiai újításokra is.

Esa-Pekka Salonen vezető karmester és a zenekar tevékenységének egyik központi része a digitális interaktív zenei kezdeményezések támogatása, melynek célja a koncertélmény koncerttermeken kívülre történő eljuttatása. A Virtual Orchestra lehetőségeitől az audió-vizuális kivetítőkön és interaktív zenei játékokon át többek között a MusicLab projekt keretén belül próbál egy szélesebb hallgatóságot megnyerni.

Digitális kezdeményezéseiket a Royal Philharmonic Society több elismerése kísérte.[3]

Vezető karmesterekSzerkesztés

A zenekar nevéhez szorosan kapcsolódó neves karmesterek között volt Lorin Maazel, szintén mint vezető karmester, Sir Charles Mackerras, első számú vendégkarmester, Kurt Sanderling és Giuseppe Sinopoli zenei igazgató.[3]

NévhasználatSzerkesztés

Alapításkor felvett Philharmonia Orchestra nevet 1964-ben New Philharmonia Orchestra-ra változtatták, majd 1977-ben visszaváltoztatták eredeti nevükre, azóta újból Philharmonia Orchestra néven szerepelnek.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Schwarzkopf, p. 91
  2. Schwarzkopf, pp. 260–277
  3. a b Philharmonia Zenekar hivatalos honlapja

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Philharmonia Orchestra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.