Főmenü megnyitása

A Pi (Pi)[1] Darren Aronofsky filmrendező 1998-ban bemutatott fekete-fehér szürreális pszichológiai thrillere, sci-fi filmje.

Pi
(Pi)
1998-as amerikai film

Max (Sean Gullette)
Max (Sean Gullette)
Rendező Darren Aronofsky
Producer Eric Watson
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Darren Aronofsky
Főszerepben Sean Gullette
Hang Dolby
Zene Clint Mansell
Operatőr Matthew Libatique
Vágó Oren Sarch
Díszlettervező Matthew Maraffi
Gyártás
Gyártó Harvest Filmworks, Truth and Soul Pictures, Plantain Films
OrszágAmerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol, héber, magyar szinkron (Active Kommunikációs Kft., 2004.)
Játékidő 84 perc
Képarány 1,66:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Odeon (Art) (Video) (Kft.)
BemutatóAmerikai Egyesült Államok 1998. január, (Sundance Film Festival)
Magyarország 2003. október 9.
Korhatármagyar Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott 12 év (Magyarország)
További információk

Tartalomjegyzék

SzereplőkSzerkesztés

A történetSzerkesztés

 
Számítógépek dzsungelében

Max Cohen némileg excentrikus, fiatal, munkanélküli matematikus. New York Kínai Negyedében tengődik egy aprócska, számítógépekkel telezsúfolt lakásban. Max paranoiás, ráadásul néha rettenetes fejfájási rohamai vannak. Azonkívül néha hallucinál is. Nem tudni, hogy a maga összeállította gyógyszer esetleg drogkeverék hatására vagy egyéb okból. És szinte teljes társadalmi elszigetelődésben él.

Egy szomszéd kínai kislány figyelt fel különös képességére, hogy fejben nagy számokkal képes hiba nélkül számtani műveleteket végezni, de tőle is igyekszik némi produkció után minden alkalommal a lehető leggyorsabban megszabadulni. Max a másik szomszédja, Devi közeledési szándékai elől is kitér.

Azzal tölti napjait, hogy a véletlenszerűnek látszó, végtelen számsorozatából próbál következtetni az életben zajló, számértékekkel leírható jelenségekre Euclid (Euklidész) nevű számítógépe segítségével. Nevezetesen a tőzsdei árfolyamok alakulására.

Egy wall streeti nő, Marcy Dawson, a Lancet-Percy jövőkutató cég alkalmazottja is próbál kapcsolatot keresni Maxel, de előle is menekül.

Egy nap egy új algoritmust próbál ki, de amikor nyilvánvalóan hibás értékeket ad, még bosszankodni sincs ideje, a számítógép meghibásodik, leég. Utolsó leheletével a hibás tőzsdei előrejelzésen kívül kiad egy értelmezhetetlen, 216 számjegyet tartalmazó sorozatot is.

Az újabb kudarc és a számítógép leégése okozta veszteség miatti csalódottsága folytán a szemétbe hajítja a printet, de másnap meglepve értesül róla, hogy a cég az előrejelzésnek megfelelően zuhant a tőzsdén. A printet azonban már nem találja meg. Dühösen keresi fel mentorát, régi columbiás professzorát, Solt, aki szélütése óta felhagyott matematikai kutatásaival. Rendszerint beszélgetésük közben go játékkal ütik agyon az időt. Sol némileg fellelkesül a 216 számjegyből álló számsor hallatán, de lelkesedése alábbhagy mikor kiderül, Max nem tudja reprodukálni, mi volt az pontosan.

Kedvenc kávézójában mellé szegődik egy Lenny nevű férfi, aki a zsidó misztikában, a Kabbalában használt számmisztikáról, a gemátriáról beszél neki.

Max fejgörcsei egyre szaporodnak és egyre súlyosabbak. Egyre valószínűbb, hogy nem csupán egyszerű bár súlyos migrénről van valójában szó. Közben kiderül, hogy az előrejelzett visszaesés csupán a kezdet volt. A tőzsde lassan kezd összeomlani. Marcy Dawson továbbra is keresi a kapcsolatot, és cserébe felajánl Maxnek egy Ming Mecca tipusú, nagy teljesítményű, katonai hightech processzort. Lennytől floppyn megkapja a Tórát, Mózes öt könyvét héberül, amiből némi kísérletezés után ismét kinyeri a számot.

 
Sol

Max ki akarja szedni Solból, mi az a bizonyos 216 jegyű szám, de Sol csak mellébeszél.

Marcy Dawson és emberei megpróbálják elrabolni Maxet, de a kávéházban megismert Lenny haszid társai a segítségére sietnek. Vezetőjük, Cohen rabbi, aki csak névrokona Maxnek elmeséli, hogy a haszid zsidók szerint a Templom lerombolása előtt az engesztelés napja szertartásaihoz tartozott, hogy a főpap ekkor, évente egyszer a Frigyláda előtt kimondta Isten 216 betűs nevét. A név viszont a zsidó háború és a Templom lerombolása után feledésbe merült. A haszidok a Tórából próbálják rekonstruálni többek között ezt a nevet is.

Max közli velük, hogy bár hirtelen jött fotografikus memóriájának köszönhetően mégis felidéződött benne az elveszettnek hitt számsor, nem hajlandó elárulni. Annak ellenére sem, hogy a rabbi figyelmezteti, hogy mivel ő nem „tiszta”, Isten neve benne, tudatában csak rombolóan fog hatni.

A férfi újra felkeresi Solt, de a lánya nyit ajtót. Az öreget elvitte a második szélütése. Az asztalon a go táblára dobva megtalálja Sol cetlijét az általa korábban talált 216 jegyű számmal, ami egyezik az ő számsorával.

Max otthon újra a minden alkalommal súlyosbodó rohama előszelét érzi. Elégeti a számsor példányait, a fejébe pedig belevág egy villanyfúróval, megszabadítva magát a tudástól . Később a parkban mellette ül a kínai kislány a számológépével és újabb feladvánnyal nyaggatja. Max békésnek és egészségesnek tűnik, és mosolyogva válaszolja a feladványra, hogy nem tudja az eredményt.

Forgatási helyszínekSzerkesztés

  • A Wing Shoon étterem az East Broadway és Rutgers utca sarkán működött a Kínai Negyedben. (Ma már Wu's Wonton King étterem.)
  • A játszótér a Captain Jacob Joseph Playground a Rutgers és a Henry utca sarkán található.
  • Sol valahol a Pritchard square tér környékén lakik. Az ottani földalatti megálló. (Bartel-Pritchard Square, Prospect Park Southwest, Brooklyn, New York, Egyesült Államok)
  • Mott St. 128

FilmzeneSzerkesztés

Clint Mansell filmzenéje a Thrive Recordsnál jelent meg 1998. július 21-én. Allmusicon közzétett tetszési pontszáma 4,5 (a lehetséges 5-ből).

# Cím Előadó Hossz
1. πr² Clint Mansell 1:29
2. P.E.T.R.O.L. Orbital 6:22
3. Kalpol Introl[2] Autechre 3:30
4. Bucephalus Bouncing Ball Aphex Twin 6:02
5. Watching Windows (Ed Rush & Optical remix) Roni Size 6:35
6. Angel Massive Attack 6:10
7. We Got the Gun Clint Mansell 4:52
8. No Man's Land David Holmes 6:18
9. Anthem GusGus 4:52
10. Drippy Banco de Gaia 8:37
11. Third from the Sun Psilonaut 5:10
12. A Low Frequency Inversion Field Spacetime Continuum 6:58
13. 2πr Clint Mansell 3:05
Teljes játékidőː 1:10:03
Alkotók:
  • Design – Jeremy Dawson, Sneak Attack
  • Executive producer – Eric Watson, Ricardo Vinas, Sioux Zimmerman
  • Hangmérnök – Mark Fellows
  • Írta (filmben is szereplő szöveg) – Darren Aronofsky, Sean Gullette

DíjakSzerkesztés

  • 1998 – Sundance Filmfesztivál – Legjobb rendező – Darren Aronofsky
  • 1998 – Gotham Award – Legjobb film
  • 1999 – Chlotrudis-díj – Legjobb operatőr – Matthew Libatique
  • 1999 – Floridai Filmkritikusok díja – Legjobb új filmkészítő – Darren Aronofsky
  • 1999 – Independent Spirit Award (USA) – Legjobb forgatókönyvíró (az első forgatökönyvéért) – Darren Aronofsky

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A film legelején a feliratoknál a képernyőn futó számsorozatnak csak az első nyolc jegye egyezik meg a Pi számjegyeivel.
  • Arra hogy Max a pí-vel kísérletezik, a pí számjegyei szerepelnek valamilyen formában az algoritmusaiban, nincs konkrét formában elhangzó utalás a filmben. Azonban homályosan erre utal a címen, a cimfeliratok mögött futó számsorozaton és Max firkálgatásain kívül, hogy Sol annak idején a pí számjegyeinek mintázatait kutatta, és ennek kapcsán találkozott először azzal a bizonyos 216 jegyű számmal, amivel Max is. Továbbá enélkül a film olyan lenne, mintha Tolsztoj az Anna Karenina helyett mondjuk az Igor címet adta volna a regényének. Bár a modern dramaturgiától ez a megoldás sem lenne ma már teljesen idegen.
  • A cselekmény néhány további részlete is az alkotók közléseiből derül ki, és valójában nem jelennek meg a filmben. Például hogy Maxnak un. klaszter fejfájás rohamai vannak. Vagy hogy Sol a volt Szovjetunióból emigrált, ahol a Gulágot is megjárta. Kezein ezért láthatók börtöntetoválások.
  • A filmben megjelenő számsorozat valójában nem 216 hanem 218 jegyű. Ennek oka talán az lehet, hogy az alkotók elkerüljék, hogy maga a film további spekulációk forrása legyen mint az néhány sci-fi esetén előfordult.
  • A bemutatott sorozat nem látszik alkalmasnak 216 betűböl álló héber szöveg, név kódolására. Egy arab számjeggyel csak tíz féle héber mássalhangzó kódolható. Kettes csoportokban már elég sőt sok, de ezzel viszont kevesebb mint 216 karakterből álló héber szöveg kódolható. Modernebb, a gemátriában nem használt módszerekkel persze esetleg lehet megoldás a problémára. Sőt ilyenbe akár maga a pí is beleerőltethető.
Hármas csoportokban viszont pont 72 triád jönne ki. Isten 72 betűs titkos neve valóban tárgya a kabbalisztikus kutatásoknak, de itt még inkább felmerül, mi szükség lenne 1000 kombinációs lehetőségre 22 féle héber betű kódolására. (Esetleg a magánhangzó punktáció jelölése kerülhetne itt szóba.)
  • Egyes gondolatmenetek laikusok számára is jól kivehetően kissé elemista szintű fejtegetések. És nehezen képzelhető el az is, hogy egy egyetemet végzett matematikus először a barátjától hall Arkhimédész Heurékás történetéről vagy egy kávéházi ismerősétől a gemátriáról. Talán ezt a dramaturgiai problémát hidalná át az az utalás, hogy Max annyira szakbarbár, hogy jóformán még a Hamletről se hallott. Ennek oka talán az lehet, hogy Max olyan matematikai csodagyerek volt, akit nagyon fiatal korában kiemeltek, s így nem tanult közismereti tárgyakat.[3]
  • A hangyáról mutatott közelkép és a kapcsolódó jelenet a Negyedik fázis (Phase IV, 1974, rendezteː Saul Bass) emlékezetes epizódját idézi.

Hasonló történetekSzerkesztés

Irodalom:

Filmek:

Dokumentumfilm:

  • Rejtett kód a Bibliában (The God Code, két részes amerikai dokumentumfilm, 2018, rendezte: Steven McGovern) Timothy és Joseph Smith hasonló kutatásairól
  • A kód (The Code, angol ismeretterjesztő film, 2011, rendezte: Stephen Cooter) Marcus du Sautoy professzor beszél a pi matematikai jelenéséről, jelentőségéről.

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A címfeliratokban görög betűvel: π, munkacím: 3.14159265358
  2. A lemez borítóján tévesenː Kalpol Intro
  3. Ez Sol elejtett megjegyzéséből derül ki.