Pintér Sándor (bemondó, 1912–1977)

Pintér Sándor, névvariáns: id. Pintér Sándor (Budapest, 1912. augusztus 22. – Budapest, 1977. december 1.) a Magyar Rádió bemondója.

Pintér Sándor
Született	1912. augusztus 22. Budapest
Elhunyt	1977. december 1. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Pintér Sándor
Foglalkozása	bemondó
Kitüntetései	Munka Érdemrend ezüst fokozat
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Az 1930-as évek közepén, 22 évesen került a rádióhoz, amikor még nem volt szpíker-társalgó, és a rádió épületének közelében a bemondók a vendéglő asztalánál ügyeleteskedtek és várták, hogy szólítsák őket a jelenésre. Később a filmgyárban narrátorként, filmek szövegalámondását végezte, 1945-től dolgozott a Magyar Rádióban.

„Voltaképpen engem már több mint három évtizedes barátság fűz a mikrofonhoz, hiszen filmgyári kultúrfilmek bemondójaként kezdtem azt a munkát, ami az idők során hivatásommá vált...”

Körmendy László mellett, ő volt a Magyar Rádió „hangja". Szép, mély zengésű bariton hangját a korabeli rádióhallgatók jól ismerték.

„...nemcsak a hangomat ismerik bel- és külföldön, hiszen a hallgatók gyakran felkeresnek levelekkel, különféle problémáikkal, és személyes találkozót is kérnek. Sokan ugyanis azt képzelik, hogy a rádióbemondó rendkívül befolyásos ember, és mindent el tud intézni. Bár így lenne!...”

1954. szeptember 2-án a Magyar Televízió első, kísérleti adását még a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár műtermeiben rögzítették. Az első műsorban közreműködtek: Bán György, Erdei Klári, Hajnóczy Lívia, Mednyánszky Ági és Sárosi Gábor valamint Pintér Sándor is, aki első megszólalóként így köszöntötte az adás nézőit:

„Kedves hallgatóink! A Magyar Televízió kísérleti adását közvetítjük.”

Péchy Blanka, Gáti József és Keres Emil mellett, tagja volt az Országos Beszédművelési Bizottságnak, mely 1973. januárjában jött létre, dr. Molnár József, az ELTE fonetikai tanszék vezetőjének elnökletével. Vezető bemondóként, a Rádió bemondó vizsgáinak zsürielnöke volt, illetve a bemondó gyakornokok képzésének irányításával is foglalkozott, többek között Wacha Imre, Fischer Sándor mellett. Beszédtechnikai és kiejtési problémákkal, valamint nyelvműveléssel foglalkozó cikkei, írásai megjelentek a Rádió- és Televízióújságban és a Helyes kiejtés, szép magyar beszéd című kötetben.
Nyugdíjba vonulása alkalmával a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki.
Fia: ifj. Pintér Sándor, követte őt a hivatásában, szintén a bemondói pályát választotta.

Film, tv

• Kezünkbe vettük a béke ügyét (1950)... bemondó

Források

• Magyar Szó, (26. évfolyam, 170. szám, 1969. június 23. 4. oldal) Egy vérbeli bemondó - Az Újvidéki Rádió kedves vendége
• MRT Rádió- és Televízióújság, (XVII. évfolyam 36. szám, 1972.szeptember 4-10. 5. oldal) Az első nyugdíjas bemondó...
• Magyar Rádió újság (X. évfolyam 37. szám, 1954. szeptember 13-19. 4. oldal) Az első magyar televíziós felvételen a filmgyárban
• Szabad Föld, (28. évfolyam, 38. szám, 1972. szeptember 17. 9. oldal) Láthatatlan ismerős
• Esti Hírlap, (18. évfolyam, 26. szám, 1973. január 31.) Megalakult az Országos Beszédművelési Bizottság
• Ország-Világ, (4. évfolyam, 50. szám, 1960. december 14. 15,. oldal) Akiknek csak a hangját ismerjük
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában