Wikipédia

Pipás Pista

(1882–1940) magyar bérgyilkosnő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. április 27.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Pipás Pista, született: Fődi Viktória, névváltozat Földi Piroska (Szeged-Öttömös, 1882. február 23.[1] – Budapest, Kőbánya, 1940. október 10.[2][3]) férfiként élő bérgyilkosnő, a Szeged környéki tanyavilág legendás, mitikus figurája, életéről több egymásnak is ellentmondó legenda maradt fenn.

Pipás Pista
Pipás Pista az 1930-as években
Pipás Pista az 1930-as években
SzületettFődi Viktória
1882. február 23.
Szeged
Elhunyt1940. október 10. (58 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaRieger Pál (1902–1910)
Foglalkozásabérgyilkos

Fiatalkora

szerkesztés

Nagy szegénységben élő családba született Fődi (Földy) Lukács földműves és Tombácz Mária (1855 – 1906. március 16.)[4] leányaként a szegedi tanyavilágban Szeged-Öttömös 255. szám alatt és gyakorlatilag az egész életét itt, illetve Tompa környékén élte le. A szabadkai Szent Teréz plébánián keresztelték 1882. február 24-én, keresztanyja Kohajda Istvánné Berki Veronika volt. Apja alkoholista volt, rendszeresen bántalmazta a családját. A felhalmozódó tartozások miatt a lányt 13 éves korában a család cselédnek, más források szerint pásztornak adta Turócszentmártonba, Sulák Mórichoz, ekkor szokott rá a pipázásra. A gazda állítólag rendszeresen megerőszakolta, egyes források szerint gyermeke is született; más forrás szerint nem ismert ezeket igazoló adat.[5] Sulák, elkerülendő a botrányt, hozzáadta a 19 éves lányt a helyi Rieger Pálhoz,[6] egy jómódú, nála 27 évvel idősebb gazdálkodóhoz,[7] akivel 1902. február 3-án Szegeden kötött házasságot.[8] Ekkor Átokháza 39. szám alatt lakott,[9] a házassági bejegyzés tanúsága szerint írástudatlan volt. Riegertől még öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben. Rieger erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét. A legenda szerint megözvegyült, de a valóságban házasságukat a törvényszék 1910-ben jogerősen felbontotta.[10] Gyermeke sorsáról nincs információ.

Több más forrás szerint Rieger Pálnak az első feleségétől, Halász Erzsébettől (akivel Ludaspusztán esküdött)[11][12] született hat gyermeke, Fődi Viktória csak egy vagy két gyereket szült neki;[5][13] továbbá vélhetően nem is Sulák adta férjhez Riegerhez, mert házasodása már felnőttként történt.[14]

Férfiként

szerkesztés

Pipás a nagyszüleitől örökölt tanyán élt magányosan. Igen erős testalkata és ereje miatt a környéken híres és hírhedt volt, a helyi Kutyakaparó Csárdában külön asztala volt, és a monda szerint sok férfit egy kézzel földhöz vágott. A környékbeli gazdák szívesen alkalmazták napszámosként hihetetlen teherbírása miatt, elmondások szerint kétszer annyit tudott dolgozni, mint mások.

Egy gazdasszony, név szerint Pampuskáné a csárdában megkereste Pistát, és azt kérte tőle, hogy a sógorát, Dobák Antalt ölje meg, mert a felesége nyűgnek tartja, egészsége rossz, gyermeket nemzeni nem tud, és egy fiatalabb béreslegény tetszett meg az asszonynak, így a férje csak „útban van”.

A nemváltás motivációi csak részben ismertek, saját elmondása szerint a magasabb napszám reményében öltözött férfinak.

A börtönben

szerkesztés

Amikor börtönbe került, a rabtársai elégedetlenkedtek, hogy Pipás nem fürdik, ruháit nem veti le. Szerinte azért nem, mert ha víz éri a bőrét, akkor úgy vedlik, mint a kígyó. Amikor az orvos megvizsgálta, akkor derült ki, hogy Pipás valójában nő. A történet valószínűleg legenda, hiszen lakókörnyezetében tudott volt női mivolta.[5]

A bíróság 1933. január 13-án, első fokon, majd áprilisban másodfokon, jogerősen is halálra ítélte, ezt követően – a legenda szerint saját kötelével[15] akasztották fel[16] –, valójában azonban Horthy Miklós kormányzó kegyelemben részesítette, és a börtönben halt meg 1940-ben. Halálát tüdőtágulat, szívizom-elfajulás okozta.[17] Az ítéletben két gyilkosságot bizonyítottak rá, azonban számos más esetben is felmerült a neve.

Hatása a kultúrára

szerkesztés
 
Szobra a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenő alkotása
  • Alakját Bory Jenő szoborba faragta, a kissé karikaturisztikus alkotás a székesfehérvári Bory-vár állandó kiállításán látható.
  • Szerepelt Szabó László az 1960-as években kiadott Bűnügyi múzeum című könyvében; ténybeli pontatlanságokat is tartalmazó, részben híreszteléseken alapuló leírása tovább színezte a Pipás Pistáról kialakult legendákat, ugyanakkor a téma több későbbi feldolgozásának szolgált – nem kellően tárgyilagos – alapjául.[18]
  • Életéről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, melynek forgatókönyvírója, Bubryák István könyvet is írt (Bába Kiadó, 2013).
  • Pozsgai Zsolt Pipás Pista címmel színdarabot írt, melyet a Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én mutatott be Kovács Frigyes rendezésében, Szabó Gabival a címszerepben.
  • A pszichedelikus folk metalt játszó pécsi Virrasztók zenekar 2011-es nagylemezének (Memento Mori!) hatodik dala Pipás Pista történetének egyik változatát meséli el. Alterzenei ballada formában elmesélte a történetet az All Inclusive Delicates nevű zenekar is.[19]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Keresztelése bejegyezve a szabadkai Szent Teréz római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 266/1882. folyószáma alatt.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest X. kerületi állami halotti anyakönyv 1015/1940. folyószáma alatt.
  3. ↑ Nyilas Péter: Pipás Pista – a hóhérasszony legendája SzegediLap
  4. ↑ Szeged III. ker. állami halotti akv. 115/1906. folyószám.
  5. ↑ a b c Arany Mihály: Szenzáció helyett korrajz – a Pipás-történet valódi tanulságai. SzegedMa.hu, 2013. január 26. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  6. ↑ Született Ókanizsán 1855. február 26-án Rieger Antal kovácsmester és Heiszer Rozália fiaként.
  7. ↑ Kis Ujság, 1932. július 31.
  8. ↑ A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 92/1902. folyószám alatt.
  9. ↑ Szeged határának a várostól nyugat felé legtávolabbi, Szabadkával és Öttömössel szomszédos területe
  10. ↑ 23300/P.1910. sz. törvényszéki ítélet.
  11. ↑ Délmagyarország, 1932. július 31.
  12. ↑ Halász Erzsébet elhunyt 42 évesen Szabadkán, 1899. március 17-én. Szabadkai állami halotti akv. 641/1899. folyószám.
  13. ↑ Rieger Ferenc elhunyt hathónapos korában, 1906. március 25-én Szegeden. Szeged III. ker. állami halotti akv. 143/1906. folyószám.
  14. ↑ Bezsenyi Tamás: Emlékezetrekonstrukciók Pipás Pista nemváltoztatásáról és gyilkosságairól. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  15. ↑ Pipás Pista - a férfiruhába bújt gyilkos nő (magyar nyelven), 2013. február 3.
  16. ↑ Egy veszélyes nő: Pipás Pista lapszemle.hu
  17. ↑ Villányi Dani: Pipás Pista, a sorozatgyilkosnő (18+) Archiválva 2013. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben 2013. 01. 07. 20:06
  18. ↑ Arany Mihály: Szenzáció helyett korrajz – a Pipás-történet valódi tanulságai (magyar nyelven). [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 30.)
  19. ↑ Gilbert Balázs: AID, Pista Pipey (magyar nyelven)

Források

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pipás_Pista&oldid=28078073”