Piprafélék

A piprafélék (Pipridae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.

Piprafélék
Chiroxiphia linearis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni) Alrendág: Tyrannides Részalrend: Tyrannida Család: Piprafélék (Pipridae) Rafinesque, 1815
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Piprafélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Piprafélék témájú médiaállományokat és Piprafélék témájú kategóriát.

Díszes pipra (Chiroxiphia caudata)

Rendszerezésük

A családot Constantine Samuel Rafinesque írta le 1815-ben, az alábbi nemek tartoznak ide:

Neopelminae

• Neopelma - 5 faj
• Tyranneutes - 2 faj

Piprinae

• Ilicura
• Masius
• Corapipo vagy Masius
• Chiroxiphia
• Antilophia vagy Chiroxiphia
• Xenopipo
• Chloropipo
• Cryptopipo vagy Xenopipo
• Lepidothrix
• Heterocercus
• Manacus
• Pipra
• Machaeropterus
• Pseudopipra
• Ceratopipra

Előfordulásuk

Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika területén honosak.

Megjelenésük

Kicsi vagy legfeljebb középnagyságú madarak, testhosszuk 7–15 centiméter között van, testtömegük 8–30 gramm között. Tollazatukban az éjfekete alapszín kiáltó ellentétben szokott lenni az élénk kék, piros, sárga vagy fehér színfoltokkal. A tojók és az 1 évesnél fiatalabb egyedek tollazatában az olívazöld szín dominál. Tollazatuk meglehetősen testhezálló és kivált a homloktájékon igen rövid, de az orrlyukakat elfedi és a csőr töve körül finom sertékbe megy át.

Életmódjuk

Életmódja és viselkedése leginkább a mi cinegéinkre emlékeztet. Táplálékuk kisebb gyümölcsökből és rovarokból áll. Énekük nem kiemelkedő.

Szaporodásuk

A hím látványos udvarlási tánccal cserkészi be párját. Fészekaljuk általában 2 tojásból áll, melyet 18–21 napon belül kiköltenek. A fiókákat 13–15 napig a tojók gondozzák egyedül, mivel nem alkotnak stabil párokat.