Pirekua
A pirekua egy ősi, purepecsa indián eredetű, de európai és afrikai hatásokat is mutató énekstílus, amely Mexikó Michoacán államában mindmáig népszerű. Mind az ilyen stílusú dalok témája, mind a zenei kíséret nagy változatosságot mutat, a 165 purepecsa település közül összesen 30-ban figyeltek meg regionális változatokat. 2010-ben a pirekua felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.
| Pirekua | |
| Kulturális eredet |  Mexikó, Michoacán állam, purepecsa indiánok |
| Hangszerek | gitár, hegedű, esetleg fúvósok, de lehet hangszeres kíséret nélkül is |
| Alműfajok | |
| 30-féle regionális változat | |
| A purepecsa indiánok énekei | |||
| |||
| Adatok | |||
| Ország | Mexikó | ||
| Felvétel éve | 2010 | ||
| UNESCO azonosító | |||
Jellemzése szerkesztés
A dalt általában lassú tempóban éneklik, egy, kettő vagy három személy (az ő nevük pireri, többes számban pirériecha), akik lehetnek férfiak és nők is. Kísérhetik gitárral, hegedűvel, vagy akár ezek mellett fúvós hangszerekkel is. Szövegeikben sok a szimbolikus utalás, de témájuk rendkívül sokféle lehet: megénekelhetnek történelmi eseményeket, vallási témákat, érinthetnek politikai és szociális kérdéseket is, valamint a szerelemről is szólhatnak. Szerepe azért is fontos, mert erősíti a purepecsa közösségek közti kötelékeket, és eseményekkel vagy érzelmekkel kapcsolatos információkat is közvetíthet közöttük. A pirekua nemzedékről nemzedékre szájhagyomány útján öröklődött és öröklődik ma is.[1]
A pirekua, mint szellemi örökség szerkesztés
Az UNESCO irányába történő javaslattételt, miszerint a pirekuát a szellemi kulturális örökség részévé kellene nyilvánítani, és amely Leonel Godoy michoacáni kormányzó kezdeményezésére került benyújtásra, sokan vitatták amiatt, hogy előzetesen nem konzultáltak a számos purepecsa-közösséggel, ahol a pirekuát éneklik. A benyújtott dokumentumot mindössze a zacáni művészeti verseny szervezőbizottsága, az Erandi, a Zacán, a Tumbiecha és a P’urhembe előadói csoportok írták alá. Ennek ellenére a világszervezet a javaslatot befogadta, és 2010 novemberében felvette a pirekuát a szellemi kulturális örökségek listájára.[2] Ez ellen, és a pirekuára épített „hivatalos, kommercializált” turisztikai propaganda ellen egy tiltakozó mozgalom is létrejött, amelyet a Kuskakua Unsti nevű szervezet irányít.[3][4]
Források szerkesztés
- ↑ La pirekua, canto tradicional de los p’urhépechas (spanyol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
- ↑ La pirekua en la UNESCO: ¿Cómo llegó a la Lista Representativa del Patrimonio Cultural Inmaterial de la Humanidad? (spanyol nyelven). Pirekua.org. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
- ↑ Movimiento y Proyecto Pireri (spanyol nyelven). Pirekua.org. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
- ↑ La mercantilización turística de la Pirekua (spanyol nyelven). Pirekura.org. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
További információk szerkesztés
- Egy pirekua-dal (YouTube)
- Egy másik pirekua-dal (YouTube)