Piricse

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Piricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Piricse
Piricse címere
Piricse címere
Piricse zászlaja
Piricse zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterOrosz László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4375
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1906 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′, k. h. 22° 09′47.766667°N 22.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 22° 09′47.766667°N 22.150000°E
Piricse (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Piricse
Piricse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Piricse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Piricse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye és a Nyírség délkeleti részén helyezkedik el, Nyírbátor szomszédságában, a város központjától mintegy 10 kilométerre délre. A további szomszédos települések: északkelet felől Nyírpilis, kelet felől Bátorliget, délkelet felől Ömböly, dél felől Nyírbéltek, délnyugat felől Encsencs, északnyugat felől pedig Nyírbogát.

A környező fontosabb települések közül Mátészalka 28, Vállaj 21, Bátorliget 11, Nyírpilis pedig 3,5 kilométer távolságra található.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton érhető el, a Nyírbátortól Nyírábrányig húzódó 4906-os úton. Nyírpilissel a 49 129-es, Encsenccsel a 49 131-es számú mellékút kapcsolja össze.

Története

szerkesztés

A település és környéke már az újkőkor óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek alapján.

Piricse nevét az oklevelekben 1299-ben említik először írásos alakban.

A 14. századból már ismerjük tulajdonosa nevét is, ekkor Petrus de Piriche nevű kisnemesi család birtoka. A 1617. században több rokon kisnemesi család: a Görbedi, Palotai, Bogáti családok birtoka, de a Görbedi családbeliek az ekkortájt Nagypiricsének nevezett falu mellett Kispiricsét is birtokolták már a 16. században is.

A 17. században a település nagy része a Vay családbeliek birtoka, melyet a szatmári béke után akkori tulajdonosától, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányától – Vay Ádámtól elkoboznak, majd Kércsy Sándor és Jósa István vásárolja meg.

A 18. században újra a Vay család birtoka a település egy része, majd a jobbágyfelszabadítás után a gróf Erős család, Gencsy család, és báró Horváth családok lettek birtokosai.

1922-től a település a nyírbátori járás körjegyzősége a hozzá tartozó környező településekkel együtt. 1950-től Nyírpilissel együtt, mint közös tanácsú község szerepel. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település. 1990-től önálló önkormányzattal rendelkező település.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Páll Antal (KDNP-MDF)[3]
  • 1994–1998: Hatvani Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Hatvani Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Hatvani Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Orosz László (Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület-VP)[7]
  • 2010–2014: Orosz László (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Orosz László (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Orosz László (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1810
1802
1834
1805
1817
1906
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94,5%-a magyar, 5,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 16,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (20,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,3%, református 30,9%, görögkatolikus 23%, felekezeten kívüli 3,3% (33,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, románnak és ruszinnak, 0,1-0,1% örménynek, lengyelnek, bolgárnak és szlovénnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 25% református, 14,3% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 2,5% felekezeten kívüli (53,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Műemlék református temploma román stílusban épült, a 13. században. Alaprajzának jellegzetessége, hogy hajóinak falai nem futnak párhuzamosan, hanem a szentély felé szűkülnek.

A templom belső berendezése késő barokk stílusú, a 19. század elejéről való. Orgonáját 1936-ban Váradi Miklós építette. Érdekességek még a templom felszerelései között található ón tárgyak: 1725-ből való ón tányér, 1729-ből való ón kancsó, 1824-ből valóón kehely, és úrasztali terítője is, mely 1728-ban készült.

  • A falu római katolikus temploma 1801-ben épült a Szentháromság tiszteletére. Az egyhajós, félköríves szentélyű téglaépületnek nincs tornya. A templom déli oldala mellett áll az 1791-ben épített, műemlék jellegű fa harangláb , aminek külön érdekessége, hogy nem használtak hozzá vasszöget. A harangláb 321 és 99 kg-os harangjait Sopronban, 1929-ben öntötte Seltenhofer Frigyes.
  • A görögkatolikus templom jelenlegi épülete 1870-ben épült, védőszentje Szent Miklós. Az előtte itt álló 1779-ben épített templom és plébánia fa építésű volt.
  • A Júlia-liget Magyarország legnagyobb tőzegmohás babérfüzes nyírlápja (Saliceto pentandrae-Betuletum pubescentis és Betulo pubescenti-Sphagnetum). Legfontosabb növényritkasága a réti angyalgyökér (Angelica palustris).

Híres szülöttei

szerkesztés
  • Fedics Mihály (1851–1938), a nagy mesemondó.
  • Vadon Irén elismert jazz énekesnő. A budapesti Jazz Garden Club alapítója.
  1. a b Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  6. a b Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Piricse Helységnévtár
  12. Piricse Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés